„Kooperált” a Hold körül keringő LRO szonda és a Vikrám leszállóegység

Kapcsolódó

Indonéz távközlési műholddal startolt a Falcon-9 hordozó

Kis túlzással a SpaceX igáslova, a Falcon-9-es lassan "nemzetközi"...

A nap képe #1385 – ERS-2

Az Európai Űrügynökség 1995-ben indított ERS-2 (European Remote Sensing-2)...

62 éve jutott első alkalommal Föld körüli pályára amerikai űrhajós

John Glenn 1962. február 20-án Friendship-7 nevű űrhajójával háromszor...

A spanyol PLD Space is ESA-támogatásban részesül

Tavaly decemberben a német-angol HyImpulse magáncéggel írt alá szerződést...

A pontos helymeghatározás jegyében került sor 2023. december 12-én arra az eseményre, melynek során a NASA holdi keringőegysége, az LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) „megpingelte” az indiai Vikrám leszállóegységet. Utóbbi kb. 100 kilométeres távolságban volt az LRO-tól, amikor is megtörtént azon lézerimpulzusok elküldése, melyeket a Vikrám retroreflektora sikeresen visszavert, ezzel beigazolva, hogy működőképes a folyamat.

Az említett retroreflektort egyébként a NASA biztosította, ami mindössze 5 centiméter szélességgel rendelkezik, tehát viszonylag egy aprócska eszközről beszélünk. Ez viszont ne tévesszen meg senkit, hiszen az LRA (Laser Retroreflector Array) számára – mely nyolc darab prizmát tartalmaz -, nem okoz gondot a rá bízott feladat elvégzése. Érdekessége, hogy a tükrök kupola alakú alumíniumkeretbe lettek elhelyezve, ez az elrendezés pedig lehetővé teszi, hogy bármilyen irányból érkező fény visszaverhető legyen. További pozitív tulajdonsága, hogy egyszerű és tartós, nem igény sem tápellátást, sem karbantartást, így akár évtizedekig is működőképes lehet.

A Föld körül keringő műholdak helyzetének követésére gyakran használt módszer a fentebb említett impulzusok küldése, melynek során megmérik mennyi idő alatt „pattan” vissza a fény az adott mozgó objektumról. A tudósok szerint ez a technika megfordítva (mozgó űreszközről egy álló űreszközre) számos alkalmazási lehetőséget rejt magában: a jövőben például az Artemis-program űrhajósait navigálhatnák a felszínre, vagy jelölhetnék a már a felszínen lévő űrhajók helyzetét.

Az LRA. Forrás: ISRO
Forrás: NASA

Dark mode powered by Night Eye