Különleges kőzetből gyűjtött mintát a Perseverance

Kapcsolódó

A nap képe #1475 – Perseverance és a Jezero-kráter

A Perseverance marsjáró, és a poros Jezero-kráter.

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

A tudományos csapat múlt hét óta próbált mintát venni a Jezero-kráter peremén elterülő delta torkolat tetején lévő kőzetegységből. Az első kísérlet sajnos túl kicsi mintát eredményezett, a második kísérlet pedig sikertelen volt. De miért volt olyan nehéz ebből a kőzetből mintát venni, és miért fektettek bele ennyi energiát?

A területen számottevő konglomerátum található. Ezek a kőzetek azért különösen érdekesek a tudományos csapat számára, mert sok kőzetdarabból állnak. Keletkezésükről azt kell tudni, hogy az apróbb különféle kőzetdarabok, a klasztok idővel összecementálódnak, így létrehozva a konglomerátumot. A klasztok olyan törmelékszemcsét jelentenek, amelyek mérete a mikrométeres nagyságrendtől egészen a méteresig terjedhet. Ezek a már meglévő kőzetek aprózódásos mállása során, vagy akár vulkáni tevékenység eredményeként is keletkezhetnek.

A mintát adó konglomerátum. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech

Fontos, hogy ezek a klasztok valószínűleg sokkal távolabbról, az ősi folyó szállítómunkája révén kerülhettek a Jezero-kráterbe. A begyűjtött konglomerátum minta épp a fent leírtak miatt rendkívül értékes a tudósok számára. A különböző klasztok és maga a cementáló-anyag elemzése betekintést nyújthat abba, hogy honnan származnak ezek az anyagok, milyen messzire jutottak, és milyen volt a marsi környezet, amikor a klasztok először, az aprózódás előtt keletkeztek, valamit arról is, amikor a konglomerátum kőzet kialakult.

A konglomerátumnak fent említett tulajdonságai nehezítették meg a mintavételt is, ugyanis rendkívül morzsalékos. A klasztokat finomszemcsés üledék és ásványi cement tartotta össze. Amikor a rover megpróbált mintát venni ebből a kőzetből, ez a finomszemcsés mátrix valószínűleg felbomlott, és a kőzet szétesett. Ennek ellenére, mivel tudományos szempontból nagyon értékes volt ebből a konglomerátumból mintát venni, a tudományos csapat prioritásként kezelte, hogy újra és újra megpróbálja.

Konglomerátum kőzetminta
A begyűjtött konglomerátum kőzetminta. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech

A mintavétel végül harmadszorra sikerült. A marsjáró sikeresen szerzett mintát az Otis Peaknél található konglomerátumból. A mintáról készített képet közelebbről megnézve láthatjuk a mintában lévő különböző színű és méretű klasztokat. Minden egyes klaszt olyan elemeket és ásványokat tartalmaz, amelyek információt adhatnak a tudósoknak a Jezero-kráter múltjáról.

A Perseverance ezzel már 20 mintát gyűjtött be a tervezett 38-ból.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye