Látogatók a Merkúr körül – 1. rész

Kapcsolódó

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

Hírösszefoglaló az elmúlt napok történéseiből

Meglepően sok esemény történt vagy érkezett hír tervekről a...

A nap képe #1386 – Enterprise & Discovery

Az Enterprise és a Discovery űrsikló szemtől szemben. A...

November 11-én került sor a Merkúr átvonulására a Nap előtt. Ennek alkalmából egy több részes mini sorozat keretében szeretném bemutatni azokat az űreszközöket, melyek az említett égitestnél jártak látogatóban.

A több mint egy hete történt csillagászati jelenség talán az égbolt tudományának egyik leglátványosabb eseményei közé tartozik. Átvonulásról akkor beszélünk, ha egy kisebb égitest átvonul egy nálánál nagyobb objektum előtt, s közben kitakarja annak egy részét. A Merkúr Nap előtt történő átvonulására legutóbb 2016-ban került sor. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, legalábbis itt Vas megyében nem sokat láttam. A következő alkalomra pedig 2032-ig várnom kell. Aki velem együtt lemaradt a jelenségről, annak vígaszt nyújthat a NASA felvétele, mely megörökítette a tizenhárom évente megismétlődő jelenséget.
A 21. századra már sok mindent megtudtunk a Merkúrról, de természetesen maradtak még megválaszolatlan kérdések. A Naphoz legközelebbi bolygót két űrszonda vizsgálta tüzetesebben, és már egy harmadik szonda is úton van a Mercurius római istenről elnevezett planétára.

A Merkúrral kapcsolatos ismereteinket lényegesen bővítette az első sikeres küldetés 1973-ban. A Mariner-program 6. sikeres missiójának szondáját a Mariner-10-et egy Atlas Centaur D-1AR hordozó rakéta emelte a magasba. Az Atlas fokozat kiégése után a Centaur, mint második rakétafokozat gyorsította az űreszközt a második kozmikus sebességre. A szonda 1974. február 5-én megközelítette a Vénuszt. Elkészítette az első „közeli” félvételeket a Naprendszer második bolygójáról, majd az égitest gravitációs terét felhasználva elindult a Merkúr felé.
Ezzel a nyolcszögletű hasáb formájú szonda történelmet írt. Ugyanis a Mariner-10 volt az első, olyan ember által készített eszköz, mely egy másik égitest gravitációs terét használva gyorsított. A művelet később a hintamanőver nevet kapta. Azóta a minden célpont esetében -kivéve a Földhöz legközelebbi bolygóknál (Mars, Vénusz) – használják ezt a műveletet a megfelelő sebesség elérése érdekében.

A képen a Mariner-10 űrszonda és az általa készített felvételek Vénusz (jobbra) és a Merkúr (balra)
Forrás: NASA

A szonda első alkalommal 1974. március 29-én közelítette meg a Merkúrt. Az egység 612 nagy felbontású képet készített az égitest felszínéről és emellett többszáz kis felbontású felvétel is elkészült. A Mariner-10 pálya görbéjéből adódóan nem tudta a bolygó teljes felszínét feltérképezni. De így is felvételei megörökítették a bolygófelszín 45%-át, tudományos mérései pedig igazolták a Merkúr mágneses terének meglétét. Az eszköz háromszor közelítette meg az égitestet, s a mérési eredményekből az derült ki, hogy a Merkúr mágneses tere nagy mértékben hasonlít a Földéhez. Pár nappal az utolsó megközelítést követően a Mariner-10 üzemanyag tartályai kiürültek.
Így 1975. március 24-én a NASA két bolygót is elérő küldetése ért véget. Az űreszköz, mely mindvégig tökéletesen látta el a feladatát, az emberi kíváncsiság emlékműveként tovább kering a Nap körül. Egyes feltételezés szerint a tudomány eme kísértete pár havonta újra és újra megközelíti megfigyelésének tárgyát, a Merkúrt. 

A második részben a MESSENGER űrszonda küldetésével foglalkozunk, folytatása következik…

Forrás:
Űrhajózási Lexikon Akadémiai Kiadó 1984

Dark mode powered by Night Eye