Látogatók a Merkúrnál – 3. rész

Kapcsolódó

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

Rocket Lab tervek: 2024-es Neutron indítás, saját műhold-konstelláció

A Rocket Lab új fejleményeket osztott meg egy február...

Szedjük fel a marsi mintatárolókat!

A Mars Sample Return kampánnyal kapcsolatban vegyesek voltak az...

A nap képe #1394 – Szojusz MSz-25 személyzet

A Szojuz MSz-25 személyzete a Csillagvárosban: Tracy Dyson, Oleg...

Az előző írásomban a Merkúrnál járt legutóbbi űreszközt mutattam be. Sajnos a MESSENGER űrszondát leváltó következő látogató megérkezésére még pár évet várnunk kell, de az eddigiekkel ellentétben a 2026-ban érkező űrplatform egyszerre két látogatót is visz a Naphoz legközelebbi égitesthez.

A BepiColombo űrszonda az Európai Űrügynökség 1985-ben indított Horizon 2000 néven elnevezett program egyik alapküldetésének űreszköze. Az ESA a Japán Űrügynökséggel együttműködve a terveknek megfelelően két berendezést indított el a Merkúr felé. Igaz ugyan, hogy a tervek szerint egy leszálló egység is ment volna a különleges platformmal, de sajnos ezt a lehetőséget pénzhiány miatt elvetették. Így a Merkúron való landolás egyelőre várat magára. Csak remélni tudjuk, hogy még a mi életünkben sor kerül egy ilyen tudománytörténeti eseményre.

A BepiColombo egy Ariane-5 típusú rakéta fedélzetén
Forrás: ESA

Az olasz asztrofizikusról dr. Giuseppe “Bepi” Colomboról elnevezett űreszközt az eredeti tervek szerint 2016 júliusában indították volna egy Ariane-5 típusú rakéta fedélzetén. De több alkatrészt nem sikerült időre legyártani, így az indítás 2017-re tették át. Ismételt csúszások és hiányosságok miatt a tényleges indításra 2018. október 20-án került sor, magyar idő szerint 3:45-kor a Francia Guyana-i Kourouból. Szerencsére az előre nem tervezett csúszások nem befolyásolták a tervezett érkezést, mely továbbra is 2026-ban esedékes. A BepiColombo platformmal együtt a megérkezés dátumáig különleges pályájának köszönhetően hat alkalommal fogja megközelíteni a bolygót.

Forrás: ESA Science & Technology (YouTube)

A Merkúr felé száguldó űreszközöket az űrkutatásra jellemző módon mozaikszavakkal nevezték el. Az európai MPO (Mercury Planetary Orbiter) és a japán MMO (Mercury Magnetospheric Orbiter) eltérő feladatokra, eltérő pályamagasságra tervezett eszközök. Az ESA szondája a tervek szerint a felszínhez közel repül majd el, s fő feladata a kőzetréteg összetételének megállapítása lesz. Ellenben a japán szonda útitársánál magasabb pályára áll és a Mariner-10 által 1974-ben felfedezett mágneses teret vizsgálja, valamint méréseket végez a Merkúr ritka légkörében. Mindenesetre az első beérkező adatokra még várnunk kell, hiszen a platform első találkozása 2021. október 2-án esedékes.

BepiColombo
Forrás: ESA

A Mariner-10 és a MESSENGER űrszondák eredményei és sikeresége vitathatatlan, de biztos vagyok benne, hogy a jövő tartogat még számos érdekességet a Naphoz legközelebb eső bolygóról. Addig is a két sikeres küldetés során rögzített felvételek alapján készített térkép online változata mindenki számára elérhető. Természetesen, mint a világban bárhol a Merkúr bolygón is találkozhatunk magyar vonatkozásokkal. A MESSENGER nagyfelbontású képeinek hála a planéta felszínén számos kráter és egyéb képződmény kapott nevet. A felszínen hat kráter magyar névre lett elkeresztelve: név szerint a Bartók, Jókai, Liszt, Petőfi, Munkácsy és Kertész objektumokkal találkozhat az ember, ha a Google ingyenes online térképét böngészi.

A Merkúr magyarokról elnevezett kráterei. A sorrend fentről jobbra haladva: Jókai, Kertész, Liszt, Bartók, Munkácsy és Petőfi
Forrás: Nasa, Google Mercury map
Dark mode powered by Night Eye