Lézeres űrszemétkövető-rendszer segíthet felszámolni az űrhulladékot

Kapcsolódó

A Roszkoszmosz és a NASA egységes dokkolóportok létrehozásáról tárgyal

Az egységes dokkolóportokat az űrben történő kölcsönös segítségnyújtás érdekében...

A nap képe #1440 – Bandwagon-1 küldetés

A Bandwagon-1 misszió Falcon-9-ese, mely 11 űreszközt állított pályára.

Megszületett az Artemis Egyezmény 37. aláírása is

Április 15-én, azaz a mai napon került sor az...

Újfajta kereskedelmi távérzékelő műholdat indított ma reggel Kína

A Kaocsing típusú űreszköz fél méteres felbontásban lesz képes...

Az ESA adatai alapján 2017-ben, az űrtevékenységek csaknem 60 éve alatt több mint 5200 rakétaindítással mintegy 7500 műholdat bocsátottak pályára, amelyek közül mintegy 4300 maradt az űrben. Ennek csak töredéke, körülbelül 1200 db volt működőképes. Ez a nagy mennyiségű űreszköz össztömege meghaladja a 7500 tonnát. A modern műholdak többségét, így a Starlinkeket is úgy tervezik meg, hogy életciklusuk végén beépített hajtóműveik segítségével visszatérjenek a Föld légkörébe, hogy ott megsemmisüljenek. A nagyobb probléma azokkal a főként régebbi eszközökkel van, amik nem képesek megváltoztatni pályájukat, vagy lassító manővert végrehajtani.

A fenti számok csalókák, hiszen nem minden objektum maradt érintetlen. A United States Space Surveillance Network (Amerikai Egyesült Államok Űrmegfigyelő Hálózata) 2017 januárjáig több mint 23 000 tárgyat katalogizált és követett nyomon. Ez tartalmazta azokat az 5–10 cm-nél nagyobb objektumokat, amelyek alacsony Föld körüli pályán-, és a 30 cm–1 m közöttieket, amelyek a geostacionárius pályán keringtek.

Infografika napjaink űrszemét helyzetéről. Forrás: ESA

Napjainkban becslések alapján csaknem 130 millió törmelék található az űrben, a néhány mm-es daraboktól egészen a több méteresig. Ebből 128 millió 1 mm-1 cm közötti. 2850 működésképtelen műholdat tartanak nyilván és 1950 olyan rakétadarabot, amely a küldetések során szükségtelené válva leváltak a hordozókról.

Több, mint 900 000 objektumot tartanak elég nagynak és veszélyesnek, ahhoz, hogy ütközéskor sérülést okozzon, vagy akár megsemmisítsen egy egész űreszközt. Összehasonlításként, kb. 26 000 db helyzetét követik folyamatosan nyomon Földünkről.

Bármilyen ilyen baleset súlyos következményekkel járhat a napi szinten használt műholdas szolgáltatásokra, például a navigációra, a kommunikációra, vagy az időjárás- és éghajlat-megfigyelésre, hogy csak néhányat említsünk, de elég a Nemzetközi Űrállomásra gondolni, ahol emberéletek is veszélynek vannak kitéve. Ezen kívül az ütközések további töredezettséghez vezethetnek, ami növelheti az űrben keringő hulladék mennyiségét.

Illusztráció az űrszemétről. Forrás: ESA

Az Egyesült Királyságban egy start-up vállalkozás, a Lumi Space az ESA-val együttműködve egy földi lézeres nyomkövető rendszer kifejlesztésén dolgozik, amely minden eddiginél jobban segíthet beazonosítani az űrszemétté vált objektumok elhelyezkedését. A laboratóriumi teszteken a Föld körüli pályán keringő kis méretű tárgyak helyzetét centiméteres pontossággal sikerült meghatározni. Jelenleg előkészületek folynak a rendszer első éles tesztelésére, ami az ilyen jellegű lézeres követőállomás-hálózatok világméretű kialakításának első lépése.

A rendszer a LIDAR (Light Detection and Ranging) nyomkövetési módszert alkalmazza. Ennek lényege, hogy meghatározzák egy objektum távolságát úgy, hogy lézerfényt sugároznak az adott tárgyra, és mérik azt az időt, amíg a fény visszaverődik a vevőhöz. Ezt folyamatosan monitorozva meghatározhatóvá válik egy objektum mozgása az által, hogy a tárgy távolsága változik.

A rendszer nem csak az űrszemét nyomon követésére, hanem a műholdak szervizelésének és tankolásának irányítására, valamint az űreszközök pályáinak módosítására is használható lesz a várakozások szerint.

A Lumi Space által jelenleg fejlesztett újításnak köszönhetően rendkívül precíz nyomon követési szolgáltatások nyújtása válik lehetővé a jelenleg rendelkezésre álló rendszereknél alacsonyabb áron, ami vonzóbb lehet a kereskedelmi vállalkozások számára is.

Ahogy a világűr egyre zsúfoltabbá válik működésképtelen műholdakkal és a korábbi küldetések maradványaival, döntő fontosságúvá válik pontosan tudni azt, hogy ezek a tárgyak hol vannak az űrben. Jelenleg azért, hogy megelőzhető legyenek a balesetek, a jövőben pedig azért, hogy az adott, potenciálisan veszélyt jelentő objektum kiiktatható legyen.

Dark mode powered by Night Eye