Lucy űrszonda: Küldetés a Jupiter trójai aszteroidáihoz

Kapcsolódó

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

A nap képe #1508 – ISS napelemtáblák

A napfelkelte első sugarai, melyek megcsillannak a Nemzetközi Űrállomás...

Ebben a hónapban már biztosan nem térhet vissza a Földre a Starliner

Egy tegnapi közleményben újabb halasztást jelentettek be a NASA...

Ezúttal is egy újabb érdekes űrszondát mutatunk be, amiről még nem esett szó az oldalon: a 2021 októberében startoló Lucy űrszondát, ami a Jupiter „Trójai csoportjának” nevezett aszteroidáit keresi majd fel.

A Lucy űrszonda egy fantáziarajzon

Mielőtt az űrszonda ismertetésébe belevágnánk, nézzük meg, mi is az a „Trójai csoport”.

A Trójai csoport a Jupiter pályáján a bolygó L4 és L5 pontján (ahol a Jupiter és a Nap gravitációs ereje kiegyenlíti egymást) lévő aszteroida-halmaz. A trójai kisbolygók pályája évmilliárdok óta rendkívül stabil, ezért a korai Naprendszer maradványainak mintáját nyújtják a kutatók számára. A trójaiak pályája megegyezik a Jupiter pályájával, a bolygó „előtt” és „után” haladnak, a Naphoz képest pontosan 60 fokkal.

A Jupiter pályáján található aszteroidák csoportjai: a Trójai csoport, a Görög csoport és a Hilda-csoport

A küldetés a nevét a „Lucy” névre hallgató előember csontvázáról kapta, ami egyben a trójai aszteroidák jelentőségére utal. A missziót 2017. január 4-én jelentették be, mint a NASA Discovery-programjának 13. űrszondáját – ekkor jelentették be a Psyche missziót is, amiről itt írtunk részletesen.

Az űrszonda 2021 októberében startol majd egy Atlas-V rakétával, az űreszközt a Lockheed Martin gyártotta, a projektet pedig a NASA Goddard Űrközpontja irányítja. A Lucy 12 méter hosszú, az energiaellátást pedig a 2 db, 6 méter átmérőjű napelemei biztosítják. Az űrszonda többfajta fejlett képalkotóval is rendelkezik, amik többek között a kisbolygók felszínének szilikátjait, jégrétegét és szerves anyagait is képes észlelni. A szonda rádiójelek segítségével (Doppler-effektus) az aszteroidák tömegét is képes lesz meghatározni.

Az űrszonda építés közben 2020 végén

A tervek szerint a szonda 12 évig üzemel majd, és 7 különböző aszteroidát látogat meg: 1 kisbolygót a belső aszterodiaövben, 6-ot pedig a trójai aszteroidák közül. A Lucy ezeket az égitestek elhaladás („flyby”) közben vizsgálja meg, nem áll egyik köré sem orbitális pályára.

Az űrszonda az indítás után 2022-ben és 2024-ben is visszatér a Föld közelébe, hogy egy gravitációs hintamanőver után 2025-ben érkezzen meg a belső aszteroidaövben található 52246 Donaldjohanson nevű (amit a Lucy csontváz megtalálójáról neveztek el) kisbolygóhoz. Az űrszonda ezután halad tovább, és 2027-ben érkezik meg a Jupiter L4 pontján lévő aszterodiahalmazhoz, ahol 4 kisbolygót látogat meg: a 3548 Eurybates-t, a 15094 Polymele-t, 11351 Leucus-t, és a 21900 Orus-t. Ezután a Lucy száguld tovább a világűrben, és 2031-ben újra a Föld gravitációs segítségével végül 2033-ban érkezik meg az L5 pontra, ahol a 617 Patroclus-t, és a körülötte keringő Menoetius kisbolygót vizsgálja meg. Ezután az űrszonda egy stabil, 6 éves pályára kerül a Jupiter L4 és L5 pontja körül, így ha az űreszköz állapota megengedi, a misszió tudományos munkáját meghosszabbítják.

Korábbi írásaink a jövőben induló űrszondákról:

MMX – Japán új Mars-szondája

Psyche űrszonda: Utazás egy fémes világba

Deep Space Network – A NASA mélyűri kommunikációs hálózata

Veritas és DAVINCI+ Vénusz-szondák

Amennyiben tetszett az írás, illetve amit csinálunk, kérlek segítsd a munkánkat egy megosztással a cikk alján taláható gomb segítségével! Köszönjük!

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye