Ma tér vissza a legutóbbi orosz rakétafokozat a légkörbe

Kapcsolódó

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Közel két hónap után teljesített ismét küldetést a SpaceX az Amerikai Űrhaderő megbízásából

Ezúttal egy űridőjárás-figyelő műholdat juttatott napszinkron pályára a Falcon-9. Kis...

Elstartolt az első Angara-A5 nehéz hordozórakéta az Vosztocsnij Űrközpontból

Ezzel megkezdődtek az Amur indítóállás repülésfejlesztési tesztjei a nehéz...

Jonathan McDowell amerikai csillagász és elismert műholdkövető számításai alapján a mai nap folyamán léphet be a decemberi Angara-A5 küldetés felső fokozata.

Az orosz rakétaflotta legújabb darabja az Angara névre hallgató nehézrakéta, amivel a jövőben az elöregedő és problémás Proton-rakétát szeretnék teljesen kiváltani. Ennek ellenére nagyon lassan haladt a hordozóeszköz fejlesztése, főleg a pénzügyi források hiánya miatt, ami sajnos az egész orosz űrprogramra jellemző. A rakéta „A5” jelzésű verziója 2014-ben repült először, ekkor egy Briz-M végfokozat utazott a tetején, és egy 2 tonnás tömegszimulátort állítottak vele sikeresen geoszinkron pályára. 2020-ban megismételték ezt a teszrepülést, és ugyanúgy sikerrel járt a tömegszimulátor pályára állítása.

A harmadik (és egyben utolsó) tesztküldetés 2021. december 27-én indult útnak egy „Perszej” nevű végfokozattal. A Perszej (vagy másnéven Blok DM-03) egy orosz fejlesztésű rakétafokozat, amit eredetileg a Proton rakétához terveztek, de később az Angara-programba is áthozták. Egyik legfontosabb tulajdonsága ennek az egységnek, hogy a Briz-M vagy Fregat-M fokozatokkal ellentétben nem hosszú ideig tárolható hipergolikus (öngyulladó) hajtóanyagokat éget, hanem cseppfolyósított oxigént és kerozint. Ennek az az előnye, hogy sokkal hatékonyabb a fokozat hajtóműve (nagyobb terheket képes pályára állítani), és egy esetleges kudarc esetén kevésbé káros anyagok hullanak vissza a Földre.

A tavaly évvégi start. Kép forrása: Roszkoszmosz

A legutóbbi küldetésen 5 manőverrel kellett volna egy 36 ezer kilométer magasságban húzódó pályát kialakítania a Perszejnek, de sajnos ez nem így sikerült. Közvetlenül az első manőver után egy probléma lépett fel a végfokozat rendszereiben, amiért egy alacsony parkolópályán ragadt a többtonnás makettel együtt. Hivatalosan sosem közölték ezt az orosz szervek, és Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz igazgatója is gratulált az Orosz Űrhaderőnek a „sikeres” küldetéshez.

A kudarcra az amerikai követési adatokból tudtak az elemzők rájönni, ugyanis a 2021-133A jelzésű objektum, vagyis a Perszej, egy alacsony Föld körüli pályán maradt, és sosem hagyta el azt. Jelenleg egy nagyon alacsony, 168 x 151 km-es keringési pályán halad.

A számítások szerint magyar idő szerint ma 14:30 és holnap 0:30 között fog belépni a Föld sűrű atmoszférájába a fokozat, azonban nem kell tartani ettől, mert szinte a teljes rakéta darabokra fog hullani és el fog égni eközben. Egyelőre nem tudni, hogy hova várható a légkörbe lépés, cikkünket frissítjük majd a legújabb információkkal. A fokozat pályáját itt lehet követni (itt a belépés nem lesz látható).

Az alábbi egy látványos videó az Európai Űrügynökség (ESA) ATV-1 teherűrhajójának megsemmisüléséről.

Dark mode powered by Night Eye