Ma tér vissza a legutóbbi orosz rakétafokozat a légkörbe

Kapcsolódó

A SpaceX harmadjára vetette be ugyanazt a Falcon-9 hordozót két hónap alatt

A B1077 jelű rakétának elég sűrű a menetrendje. Ez a...

A nap képe #1060 – A JUICE űrszonda tankolása

Az Európai Űrügynökség JUICE űrszondájának üzemanyaggal való feltöltése.

SpaceX | Transport & Tracking Layer (Tranche 0, Flight 1) küldetésprofil

A SpaceX kilencedik márciusi küldetése az Egyesült Államok Védelmi...

Továbbra is problémákkal küzd a Lunar Flashlight műhold

Egy hónapja maradt a NASA-nak és a JPL-nek, hogy...

A nap képe #1059 – A HAKUTO-R misszió felvétele a Holdról

A múlt héten sikeresen Hold körüli pályára álló HAKUTO-R...

Jonathan McDowell amerikai csillagász és elismert műholdkövető számításai alapján a mai nap folyamán léphet be a decemberi Angara-A5 küldetés felső fokozata.

Az orosz rakétaflotta legújabb darabja az Angara névre hallgató nehézrakéta, amivel a jövőben az elöregedő és problémás Proton-rakétát szeretnék teljesen kiváltani. Ennek ellenére nagyon lassan haladt a hordozóeszköz fejlesztése, főleg a pénzügyi források hiánya miatt, ami sajnos az egész orosz űrprogramra jellemző. A rakéta „A5” jelzésű verziója 2014-ben repült először, ekkor egy Briz-M végfokozat utazott a tetején, és egy 2 tonnás tömegszimulátort állítottak vele sikeresen geoszinkron pályára. 2020-ban megismételték ezt a teszrepülést, és ugyanúgy sikerrel járt a tömegszimulátor pályára állítása.

A harmadik (és egyben utolsó) tesztküldetés 2021. december 27-én indult útnak egy „Perszej” nevű végfokozattal. A Perszej (vagy másnéven Blok DM-03) egy orosz fejlesztésű rakétafokozat, amit eredetileg a Proton rakétához terveztek, de később az Angara-programba is áthozták. Egyik legfontosabb tulajdonsága ennek az egységnek, hogy a Briz-M vagy Fregat-M fokozatokkal ellentétben nem hosszú ideig tárolható hipergolikus (öngyulladó) hajtóanyagokat éget, hanem cseppfolyósított oxigént és kerozint. Ennek az az előnye, hogy sokkal hatékonyabb a fokozat hajtóműve (nagyobb terheket képes pályára állítani), és egy esetleges kudarc esetén kevésbé káros anyagok hullanak vissza a Földre.

A tavaly évvégi start. Kép forrása: Roszkoszmosz

A legutóbbi küldetésen 5 manőverrel kellett volna egy 36 ezer kilométer magasságban húzódó pályát kialakítania a Perszejnek, de sajnos ez nem így sikerült. Közvetlenül az első manőver után egy probléma lépett fel a végfokozat rendszereiben, amiért egy alacsony parkolópályán ragadt a többtonnás makettel együtt. Hivatalosan sosem közölték ezt az orosz szervek, és Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz igazgatója is gratulált az Orosz Űrhaderőnek a „sikeres” küldetéshez.

A kudarcra az amerikai követési adatokból tudtak az elemzők rájönni, ugyanis a 2021-133A jelzésű objektum, vagyis a Perszej, egy alacsony Föld körüli pályán maradt, és sosem hagyta el azt. Jelenleg egy nagyon alacsony, 168 x 151 km-es keringési pályán halad.

A számítások szerint magyar idő szerint ma 14:30 és holnap 0:30 között fog belépni a Föld sűrű atmoszférájába a fokozat, azonban nem kell tartani ettől, mert szinte a teljes rakéta darabokra fog hullani és el fog égni eközben. Egyelőre nem tudni, hogy hova várható a légkörbe lépés, cikkünket frissítjük majd a legújabb információkkal. A fokozat pályáját itt lehet követni (itt a belépés nem lesz látható).

Az alábbi egy látványos videó az Európai Űrügynökség (ESA) ATV-1 teherűrhajójának megsemmisüléséről.

Dark mode powered by Night Eye