55 éve, 1967. április 24-én végződött tragédiával Vlagyimir Komarov második és egyben utolsó űrrepülése a Szojuz-1 fedélzetén. Komarov repülésének programja a Szojuz-1 és a Szojuz-2 dokkolását, valamint Alekszej Jeliszejev és Jevgenyij Hrunov űrhajósok a Szojuz-2 űrhajóról a Szojuz-1-re való átszállását foglalta magában. A Szojuz-1 fedélzetén kialakult vészhelyzet kapcsán azonban döntés született az űrhajó idő előtti leszállásáról. 19 Föld körüli keringést követően Komarov visszatérése végül katasztrófába torkollott, mert ereszkedés során az ejtőernyős rendszer meghibásodott. A fékezőernyők közül csak a kisebb kihúzóernyő lépett működésbe, a főernyő nem nyílt ki teljesen, majd kötele összegabalyodott a tartalék ernyővel. A kabin 700 kilométeres óránkénti sebességgel csapódott a földbe Orenburg közelében, majd miután a kormányhajtómű üzemanyagát nem sikerült kiengedni, így az ki is gyulladt. Komarov azonnal életét vesztette. A repülés időtartama 1 nap 02 óra 47 perc 52 másodperc volt.
A Szojuz-1 hibáiról szóló lista csaknem kétszáz tételből állt, de erről senki sem merte értesíteni a legfelsőbb pártvezetést. A tartalék Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa, aki megkerülte a Földet, maga is összeállított egy hibajegyzéket, amelyet eljuttatott a KGB-hez, de ez sem hozott eredményt. Újabb dokumentumok szerint a kiválasztott űrhajós, Vlagyimir Komarov maga is tisztában volt azzal, hogy halálos veszélyben forog, de vállalta a küldetést, hogy megmentse Gagarin életét. Állítólag indulása előtt azt mondta: nyitott koporsóban temessék el, hogy mindenki lássa, mit műveltek a szovjet vezetők. Gagarin soha nem heverte ki barátja halálát, amelyért a szovjet vezetőket okolta, a legenda szerint a pártfőtitkár Leonyid Brezsnyevre egyszer egy pohár italt is ráöntött.
Jurij Gagarin és Vlagyimir Komarov