Magasabb fokozatra kapcsolt az iráni űrprogram

Kapcsolódó

Indonéz távközlési műholddal startolt a Falcon-9 hordozó

Kis túlzással a SpaceX igáslova, a Falcon-9-es lassan "nemzetközi"...

A nap képe #1385 – ERS-2

Az Európai Űrügynökség 1995-ben indított ERS-2 (European Remote Sensing-2)...

62 éve jutott első alkalommal Föld körüli pályára amerikai űrhajós

John Glenn 1962. február 20-án Friendship-7 nevű űrhajójával háromszor...

A spanyol PLD Space is ESA-támogatásban részesül

Tavaly decemberben a német-angol HyImpulse magáncéggel írt alá szerződést...

Az elmúlt napokban négy műholdat állított pályára két rakétával Teherán az egyre csak fokozódó nemzetközi helyzet közepette.

Irán a nyugati figyelmeztetések és felszólítások ellenére sem hagy fel a megkérdőjelezhető célú rakéta- és műholdprogramjával – ezt támasztják alá az elmúlt időszak történései is. A napokban két orbitális startot is végrehajtottak Irán területéről, és ami még inkább meglepő, hogy mindkettő sikeres volt, így négy műholddal bővült az ország űrbéli infrastruktúrája.

Az Iráni Űrügynökség szakemberei figyelik az ország egyik legújabb műholdjának a startját.

A Forradalmi Gárda is aktív

Az első startra január 20-án, szombaton került sor. A hivatalos közlemények és fotók alapján egy háromfokozatú Qaem-100 (magyarosan Káim-100) hordozórakétát bocsátottak fel. Az indításra az ország középső részén elhelyezkedő Sáhrud Űrközpontból került sor, Szemnán tartományból.

Egy kormánytag szerint Irán űrprogramja a siker egy „új szintjét érte el”, miután megerősítették, hogy a hordozó a kijelölt pályára helyezte a rakományt – ami nem más, mint a Szorája (Soraya) kísérleti műhold volt. A nagyjából 47 kilogrammos űreszköz egy 750 kilométer magas pályán kering, és az Iráni Távközlési Minisztérium az indítás másnapján megerősítette, hogy a műhold él és virul, rendszerei teljesen működőképesek. Legújabb infók szerint a műhold 20 méteres pontossággal képes saját a saját helyzetének megállapítására navigációs műholdak segítségével. A Szorája várható élettartama 3 év.

A Káim-100 startja az IRGC szemnani központjából. Kép forrása: IRGC

A Káim-100-as egy viszonylag kis teherbírású rakéta, 750 kilométer magasra 100 kilogrammot tud juttatni, így a Szorája a maga félmázsás súlyával ki is használta ezt a teherkapacitást. Az űrrakéta három fő fokozatból áll: az első fokozat a Rafe névre hallgató szilárd rakétamotor, ennek max. tolóereje nagyjából 670 kN. A másik két fokozat szintén szilárd hajtóanyagú, irányításukat valószínűleg gázdinamikai kormányfúvókákkal, és/vagy a hajtómű egészének vezérlésével oldják meg. Fontos elárulni a kedves olvasóinknak, hogy az iráni űrprogram még a kínainál is „titokzatosabb” a katonai jellege miatt, így a rakéták és műholdak technikai hátteréről csekély ismeretink vannak.

Összeségében ez volt a hordozó harmadik repülése, ezzel együtt pedig az első sikeres orbitális tesztje. 2022 novemberében startolt el a rakéta először egy szuborbitális teszten, ami szintén jól zajlott. Gondok a tavaly márciusi küldetésen jelentkeztek, ekkor a Náhid-1 telekommunikációs szatellitet volt hivatott a Káim egy alacsony pályára juttatni, azonban a misszió kudarcba fulladt. A mostani siker nagy előrelépés az iráni űr- és rakétaprogramnak, amit eddig kudarcok és félsikeresek jellemeztek leginkább.

A hasonló felépítésű Kászed rakéta felkészítése Sáhdrudban. Kép forrása: nonproliferation.org

A hordozórakétáért az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) volt a felelős, ami az iráni haderő egyik legérdekesebb, legfurcsább és talán legradikálisabb egysége. Az ázsiai ország katonai műhold- és rakétaprogramja az a Gárda, pontosabban az alattuk működő Űrhaderő kezében van, így az ehhez szükséges rakéták fejlesztése és tesztelése is az ő hatáskörükbe esik. Nagyjából 2020-tól működik a saját Űrparancsnokságuk (IRGC Space Command), a Kászed és a Káim hordozók fejlesztése is az ő zászlajuk alatt zajlott.

Az IRGC nagyjából 15 ezer fővel rendelkezik, és az interkontinentális és űrhajózási rakéták mellett kis- és középtávú ballisztikus rakéták ezrei felett gyakorol irányítást, így a szervezet többször volt célpontja nyugati szankcióknak, szóbeli és tettbéli támadásoknak.

A főnix újjászületése

Ahogyan említettük, ez még nem minden: január 28-án, azaz tegnap megint startra került sor Iránból, aminek sikere szintúgy örömöt okozhatott Teheránban. Ezúttal a Szimorgh (Simorgh, magyarul Főnix) polgári fejlesztésű űrrakéta startolt el fedélzetén három (!) kis méretű szatellittel. A hivatalos bejelentés, majd később a független elemzők is megerősítették, hogy Teherán valóban egyszerre három műholdat küldött pályára sikeresen, amire eddig még nem volt példa az ország történelmében. Az indítást az Imám Homeini Űrközpontból hajtották végre, a rakéta a Káimhoz hasonlóan déli irányban repült át az ország felett.

A fő rakomány a Mahda elnevezésű, 32 kilós űreszköz volt. Sok mindent nem tudunk róla, annyi biztos hogy az Iráni Űrkutatási Intézet vezette a fejlesztést. A hivatalos információk alapján a műhold fő célja hogy „új technológiákat és megoldásokat teszteljen”, valamint hogy a Szimorgh rakéta pontosságát is meg tudják állapítani – itt nem egészen vagyunk biztosak benne hogy mire gondolhatnak.

A Szimorgh indulása Szemnanból. Kép forrása: Fars News

A Mahda tesztműhold.

A másik két szereplőről sem szabad elfeledkezni: a Kajhán-2 (Kayhan 2) és Hátef-1 (Hatef 1) nanoműholdak kaptak helyet a Szimorgh orrkúpja alatt. A képek alapján a CubeSat méretszabvány alapján készülhettek, tehát 10 cm élhosszúságú „kockákból” legózták össze a műholdakat. Az iráni állami sajtó szerint navigációs és kommunikációs tesztekre lesznek felhasználva a műholdak. A párost az Iran Electronics Industries szakemberei tervezték és építették (ami a Védelmi Minisztérium alá tartozik…).

A főnixmadár analógia még találó is, hiszen mondhatjuk hogy a rakéta a hamvaiból támadt fel – eddig 5 orbitális kísérlet végződött robbanással vagy légkörbe visszatérő rakománnyal az elmúlt 6 év során, ami nem egy jó arány, bárhonnan is nézzük. A mostani sikert már csak az teszi szebbé Teheránnak, hogy egy vélhetően új kioldórendszernek köszönhetően már egyszerre több rakományt is pályára tudnak lökni a rakéta utolsó fokozatáról.

A hasznos terhek egy ábrán (az angol szövegben hiba van, ugyanis 450 km-t említ a valódi 750 helyett). Kép forrása: Tal Inbar

A Szimorgh egy jóval „ősibb” projekt, mint a Káim, a kezdetét még Mahmud Ahmadinadzsád iráni elnök jelentette be 2010-ben. A hordozót kis méretű műholdak felbocsátására tervezték: 200 km magas pályára 800 kilogrammot, 500 kilométerre pedig 250 kilót tud épségben feljuttatni. Starttömege mindössze 87 tonna, két cseppfolyós üzemű fokozatból és egy szilárd hajtóanyagú motorból tevődik össze a konstrukció.

Mit várhatunk az iráni űrprogramtól a következő időszakban?

Irán 2009-ben csatlakozott azon országok elit klubjához, akik saját műholdjukat saját rakétán tudják felküldeni. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és a fejlődés sem állt meg: a tervek szerint 2026/2027 környékén már egy olyan rakétát szeretnék letesztelni, ami geostacionárius pályára is képes lesz szatelliteket eljuttatni. További rakéták és polgári műholdak is fejlesztés alatt állnak, azonban mindent fokozott óvatossággal és szkepticizmussal érdemes fogadni, hiszen köztudott, hogy az országban zajló űrrakéta-program szoros kapcsolatban áll a katonai szervekkel.

Mindenképpen fontos kiemelni, hogy a nemzetközi szankciók és az azokból következő gyakori kudarcok ellenére az utóbbi időszakban ténylegesen új fokozatra kapcsolt Teherán ami az űrkutatást és űrtechnikát illeti, és biztos, hogy további eredményeket fognak majd felmutatni a jövőben, akár örülünk neki, akár nem.

Dark mode powered by Night Eye