Magyar diákok kísérlete európai rakétán

Kapcsolódó

Nikon fényképezőgép utazik a Holdra

A NASA nemrégiben számolt be arról, hogy megállapodást kötöttek...

A nap képe #1396 – Ivanpahi naperőmű

A kaliforniai Mojave-sivatagban található ivanpahi naperőmű. Mindegyik torony egy...

Mivel foglalatoskodtak a Crew-7 űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson?

A Crew-7 küldetés tagjai hamarosan hazatérnek, de természetesen  nem...

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

Az Európai Űrügynökség beválogatta a magyar egyetemisták tudományos kísérletét, a Project TELLER-t a REXUS/BEXUS program rakétájának fedélzetére.

A csapat sajtóközleményét olvashatjátok, melyet ezúton is köszönünk, hogy eljuttattak hozzánk!

Mi az a REXUS/BEXUS program?

Az Európai Űrügynökségen keresztül a REXUS/BEXUS program keretében egyetemi hallgatóknak lehetőségük van különböző tudományos kísérletek fejlesztésére, amik utána magaslégköri ballon (BEXUS) vagy szuborbitális rakéta (REXUS) fedélzetén végezhetnek méréseket. A ballonos kísérletek 30 km-es magasságig, a rakétás kísérletek 90 km-es magasságig emelkednek. A lélegzetelállító rakétaindításról ezen a linken érhető el egy felvétel.
Felbocsátás során a fedélzeten lévő kísérleteknek elképesztő rezgéseket és akár a 20 g-s gyorsulást is el kell viselniük. Egy-egy ilyen rakéta 120 kg hasznos teher szállítására képes, amely a rakéta saját alrendszereit, illetve 5 kísérletet foglal magába.
Az első REXUS felbocsátás 2009-ben történt, és azóta minden évben 10 kísérlet kap lehetőséget, hogy felkerüljön a rakéták fedélzetére. A Project TELLER-en kívül összesen két magyar csapat vett eddig részt a programban: a GEKKO 2012-ben és a REM-RED 2014-ben.

A REXUS rakéta

Kik a csapat tagjai?

A csapat nagy része űrmérnök MSc hallgató a BME-n, de van gépész és fizikus hallgató is a tagok közt. Az űrmérnök képzést az az igény hívta életre, hogy az űripari cégekhez kerülő mérnököknek sok időbe került elsajátítani azt a szemléletet és ismeretet, ami egy űrberendezés fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez szükséges. A képzésről páran úgy gondoltuk, hogy a REXUS/BEXUS program remek lehetőséget kínál az egyetemen tanultak gyakorlatba történő átültetésére, valamint arra, hogy közelebbről megismerjük az Európai Űrügynökséggel való együttműködés menetét. Többen dolgozunk a BME SUBORBITALS versenycsapatban is, ahol megismerkedhettünk a nagy megbízhatóságú rendszerek fejlesztésével. Ezért is mertünk belevágni ebbe a komplex űrprojektbe, hiszen a fejlesztés során ugyanazon lépéseken kell végigmennünk, mint a nagy űripari cégeknek. Több száz oldalas dokumentációt és rengeteg tesztet (rázásvizsgálat, termo-vákuum kamra) várnak el tőlünk a szervezők.
Célunk, hogy a gyakorlati tudás megszerzése mellett képviseljük hazánkat a nemzetközi űripar színterén, és népszerűsítsük az űrtevékenységet Magyarországon.

Felső sor, balról jobbra: Tóth Máté, Nepusz Tamás, Kováts Bence, Bezzegh Richárd Alsó sor, balról jobbra: Szalkai Orsolya, Nagy Dominik, Fejes Dániel, Borsi Szilárd

Mi a kísérlet?

Sok mérést végeztek már az ionizáló sugárzással kapcsolatban, így elég részletes ismereteink vannak a kozmikus sugárzás jellegéről, viszont ezek a mérések jellemzően a meteorológiai ballonok magasságáig, illetve az alacsony pályás műholdak magasságától állnak a rendelkezésünkre. A kettő közötti rész viszont felfedezésre vár, és a REXUS rakéta jórészt lefedi ezt a tartományt. A kísérletünkkel (Project TELLER – Three-axis Experimental Low-altitude Laboratory for Exploring Radiation) azt a célt tűztük ki, hogy megmérjük 90 km magasságig az ionizáló sugárzás nagyságát, eloszlását és ami talán a legérdekesebb, a sugárzás pontos irányát a magasság függvényében. Ehhez kétfajta mérési elrendezést alkalmazunk. Az egyik egy szcintillációs detektorokból álló rendszer, a másik pedig egy 4 Geiger-Müller csőből álló berendezés.

Hol tart most a projekt?

A beküldött pályázatok alapján csupán 8 csapat jutott tovább, ők személyesen is bemutathatták a kísérletüket ESTEC-ben (Európai Űrkutatási és Technológiai Központ, Hollandia) egy szakmai bizottság előtt. Innen már csak 4 csapat jutott tovább, köztük mi is. A 2024-es év teljes egészében a fejlesztésről fog szólni, hogy az eszközünk 2025 márciusában teljesíthesse a küldetését a REXUS rakéta fedélzetén. A következő állomásunk az előzetes tervek bemutatása lesz, ez február elején esedékes az ESRANGE űrközpontban, Svédországban.

Támogatások

Az ESA anyagi forrással nem támogatja a fejlesztést, csupán a hallgatók utazási és szállás költségeit téríti vissza 4 főig. Hallgatói kísérlet lévén a forrásaink limitáltak, ezért számítunk az ipari, kutatási és felsőoktatási szereplők támogatására. A program remek lehetőséget nyújt az űrtevékenységek hazai és nemzetközi népszerűsítésére is.

Oldalak

REXUS/BEXUS: https://rexusbexus.net/
Project TELLER: https://project-teller.eu/

Dark mode powered by Night Eye