Második kínai adattovábbító a Hold köré

Kapcsolódó

Egy hét szünet után ismét küldetést teljesített a Falcon-9-es

Ritkán fordul elő, hogy több mint egy hétig nem...

A nap képe #1504 – John Casani

John Casani projektvezető 1977-ben egy kis zászlót tart, amelyet...

A Synspective további tíz Electron indításra kötött szerződést

A Peter Beck által állapított Rocket Lab (továbbiakban: RL)...

Ma 41 éve indult az űrbe Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő

Az STS-7 jelzésű küldetést a Challenger űrrepülőgéppel hajtották végre,...

Kína egy új holdi adattovábbító műholdat fejleszt, amely a Hold déli pólusára irányuló jövőbeli szondás felfedező küldetések támogatására szolgálna. A keleti űrhatalom azt tervezi, hogy a Csang’e-7 űrszondát 2024 körül küldi a Hold déli-pólusához, melynek céljai között szerepel a déli-sark részletes feltérképezése, és a vízjégre utaló bizonyítékok keresése egy keringőegység, egy leszállóegység, egy rover, valamint egy kis, hajtóműves repülésre képes szonda segítségével.

A küldetés egyike az Oroszországgal és esetlegesen más partnerekkel közösen tervezett International Lunar Research Station (ILRS – Nemzetközi Holdi Kutatóállomás) kezdeti szakaszának, melyben automata szondák segítségével készítenék elő a terepet a személyzetes misszióknak. A Space: Science and Technology című szaklapban megjelent tanulmány szerint jelenleg egy speciális adatátjátszó (relay) műhold kifejlesztésén dolgoznak, hogy megkönnyítsék a Hold déli pólusán lévő, több jövőbeli felszíni űreszköz és a Föld közötti kapcsolatot, amiknek majd az elhelyezkedése a kommunikáció szempontjából problémákat fog felvetni, legfőképpen azt, hogy nem lesznek a Földön található műholdas állomások látómezejében.

Egy látványterv az ILRS bázisról, amit a GLEX-en mutattak be. Kép forrása: CNSA

Kína jelenleg egyedüliként állomásoztat holdi adattovábbító műholdat a Föld-Hold második Lagrange-pontja körül, mintegy 65 000 kilométerre a Holdtól. A 2018 májusában felbocsátott Csiecsüao (Queqiao) műhold távközlési átjátszó szerepet tölt be, amely lehetővé teszi a Csang’e-4 leszállóegység és rover küldetés működését a Hold túlsó oldalán. 

Az új holdi távközlési műhold a hasonló, 4,2 méter átmérőjű parabolaantennát és a Csiecsüao által használt hidrazin üzemű meghajtást örökli majd. Üzemanyaggal együtt a tömege azonban kb. 600 kg lesz ami jelentősen több, mint a Csiecsüao „szerény” 450 kilogrammos indítási tömege. A műholdat névlegesen 8 éves élettartamra tervezték. Várhatóan egy nagyon elnyújtott, elliptikus pályán fog az égi kísérőnk körül keringeni, egy ún. stabil „fagyott” pályán, így a Hold gravitációja nem fogja nagy mértékben befolyásolni a pályáját. Holdközeli 300 kilométeres, holdtávoli pontja pedig 8600 kilométeres magasságban lesz, 54,8 fokos hajlásszöggel. Ez a nagyjából 12 órás periódusidővel fog járni, amiből több mint 8 órán át teszi majd lehetővé a kommunikációs kapcsolatokat a Hold és Föld között.

A Csiecsüao 2018-as indítása. Kép forrása: NSF

Az relé műholdat egy külön hordozórakétával vagy akár Csang’e-7-el együtt is elindíthatják majd – olvasható a DFH Satellite Co. kínai műholdas cég közleményében. Egy második kommunikációs műholdat is képesek lesznek egyébként pályára állítani, ha 100%-os adattovábbítási lefedettségre lesz szüksége az ILRS partnereinek. Kína tervei között szerepel, hogy a Csang’e-7-et még az évtized folyamán a Csang’e-8 technológiai demonstrációs küldetés követi a Hold déli pólusához, amely magában foglalja a helyszíni erőforrás-hasznosítás (ISRU, vagy In-Situ Resource Utilization) és a 3D-nyomtatási technológiák tesztelését holdi körülmények közt, ami hatalmas előrelépést jelenthet majd az állandó emberi jelenlét irányába. A Csang’e-6 holdi mintaszerző misszió 2024 körül szintén a Déli-sark Aitken-medencéjét célozza meg, ami egy hatalmas becsapódási kráter, tele rengeteg értékes tudományos lelettel.

Hosszú távon a tanulmány javaslatot tesz egy jövőbeli kínai holdi kommunikációs infrastruktúrára, hogy képesek legyenek megbirkózni a várhatóan emelkedő számú űrhajóval, űrszondával, és az emberek által végzett felszíni holdkutatás igényeivel. Ehhez egy holdi információs hálózat létrehozását javasolják, ami magában foglalná a Hold körüli pályán keringő és a felszíni elemeket is, melyhez a rendkívül nagy adatátviteli sebességet biztosító új optikai kommunikációs technológiák alkalmazását is javasolják. Egy ilyen kommunikációs-információs hálózatot akár még navigációs célokra is fel tudnak használni, ami szintén pozitív hatással lenne a felszíni jelenlétre, egyúttal jelentősen megkönnyíti a küldetések tervezésé is.

A Csiecsüao végső felkészítés közben. Kép forrása: DFH Satellite Co.

Nem Kína az egyetlen jelentős szereplő, aki a holdi kommunikációval foglalkozik. A NASA a LunaNet nevű koncepciója bár még korai fázisában van, szintén műholdak egész hálózatát helyezné el a Hold körül, hogy kielégítse az Artemis-program és más küldetések kommunikációs igényeit. Az ESA szintén nemrégiben kezdte el a holdi távközlési programját, mely a Moonlight Initiative név alatt fut (Holdfény Kezdeményezés).

A Csiecsüao működése – a Hold túloldaláról érkező jeleket tobábbítja a kínai földi állomásoknak. Kép forrása: SAST

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye