Második útján már hibátlanul teljesített a japán H3 rakéta

Kapcsolódó

Ismét értékelhető adatokat küldött haza a Voyager-1

5 hónap után először sikerült megfelelő adattovábbítást végrehajtani az...

A nap képe #1447 – Apollo-13 visszatérés

Az Apollo-13 űrhajósainak visszatérését ünnepelve. Balról jobbra: Gerald D....

Szakmai úton vettek részt az USA-ban a HUNOR-Program űrhajósjelöltjei

A látogatás célja volt, hogy első kézből kapjanak szakmai...

Csütörtökön űrsétán vesznek részt a Nemzetközi Űrállomás kozmonautái

Április 25-én sor kerülhet az idei év első űrsétájára,...

A tavalyi rosszul sikerült bemutatkozás után kiköszörülte a csorbát a Mitsubishi Heavy Industries és a Japán Űrügynökség közösen üzemeltetett hordozója.

A JAXA idei második küldetésének indulására került sor múlt éjjel. A VEP-4 kódjelű misszió főszereplője a tavaly debütáló H3 közepes teherbírású rakétája volt, mely a 2023 márciusi sikertelen felbocsátást követően indulhatott második útjára a Tanegasima Űrközpontból, magyar idő szerint 1:22-kor. Az eredeti tervekkel ellentétben az említett kudarc miatt egy tesztrepülés volt a mai, sőt, még a fő hasznos teher is lecserélésre került: az űrügynökség nem akart túl nagy kockázatot vállalni, ezért az ALOS-4 földmegfigyelő műholdat a hasonló tömegű, 2,6 tonnás VEP-4 (Vehicle Evaluation Payload-4) tömegszimulátorral helyettesítette, mely egyúttal kivetőrendszerként is funkcionált. Ezen kívül két jóval kisebb értékű űreszköz azért helyet kapott a raktérben. Az egyik közülük a Canon Electronics Inc. által gyártott 70 kg-os CE-SAT-1E optikai földmegfigyelő műhold volt, mely teljesen megegyezik a korábban felbocsátott CE-SAT-1-gyel, a másik pedig a Japan Space Systems TIRSAT nevű 3U méretű, 5 kg tömegű cubesat-ja (zsebműholdja) volt – a 3U szabványméret 10x10x34 cm-es élhosszúságot jelent. 

A felbocsátást ezúttal is a H3-22S variánssal hajtották végre. A 22 jelzés a 2 darab első fokozati hajtóműre, valamint a 2 darab szilárd hajtóanyagú segédrakétára utal, az „S” pedig a rövidebb törzset jelenti. Miután megfelelően elemelkedett a rakéta az indítóállásról, az összesen négy rakétamotor T+1:50-ig gyorsította a járművet, ekkor a két SRB-3 levált, majd pár másodperccel később a két LE-9 is befejezte működését. Szerencsére a fokozat szétválás után beindult a második fokozat hajtóműve, mely folytatta a pályaemelést és a gyorsítást. Ez a fázis 11 perc 19 másodpercig tartott, melynek végén a rakéta elérte az előírt alacsony Föld körüli pályát. A küldetés sikerét a két műhold megfelelő kivetése jelentette, Elsőként a CE-SAT-1E vált le mindössze 21 másodperccel az LE-5B-3 hajtómű leállása után, a második TIRSAT pedig valamivel több mint 8 perccel később követte.

Minden bizonnyal nagy kő eshetett le az űrügynökség szívéről, hiszen a H3-mal szeretnék az újgenerációs, jóval nagyobb teherbírású HTV-X teherűrhajót is kiszolgálni, mely a Nemzetközi Űrállomásra juttatna ellátmányt, de a rakéta fejlesztésének csúszása, majd tavalyi hibája miatt erre eddig nem kerülhetett sor. 

Fotó: JAXA

A H3 újgenerációs rakétát is a Mitsubishi Heavy Industries gyártotta, hasonlóan a még mindig aktív H-IIA-hoz. Az egyszer használatos jármű fejlesztését 2013. május 17-én fogadta el a japán kormányzat azzal a céllal, hogy olcsóbban és gyorsabban legyártható legyen az egész rakéta, ugyanakkor megbízhatóbb, és a megrendelők számára több lehetőséget kínáló hordozó váljon belőle. 
A 4 változatban indítható rakéta első fokozata 2 vagy 3 darab LE-9 hajtóművel rendelkezik. Hajtóanyagként cseppfolyósított hidrogént és oxigént használ, tolóerejét tekintve pedig 1471 kN kifejtésére képes. A H3 második fokozata egyetlen LE-5B-3 hajtóművel szerelt, ami szintén folyékony hidrogént éget. 2 vagy 4 darab SRB-3 néven ismert oldalsó gyorsítórakétával is felszerelhetik, de akár azok nélkül is indulhat, az adott hasznos teher tömegétől, illetve a kijelölt pályától függően. Hajtóanyaguk polibutadién alapú, maximális tolóerejük darabonként 2158 kN, fajlagos impulzusuk 283,6 másodperc és 105 mp-ig égnek. Hosszuk 14,6 méter, átmérőjük pedig 2,5 méter. 

A H3 különböző konfigurációi. Forrás: JAXA

 

A két rakétatípus közti különbséget Kovács Zsolt grafikája szemlélteti (A H3-at a rövidebb törzzsel ábrázolta).
Dark mode powered by Night Eye