Tegnap este ért be Cape Canaveral kikötőjébe a United Launch Alliance RocketShip nevű bárkája, benne sok-sok érdekességgel. A hajót az alabamai Decaturból indították útnak, itt található az ULA fő rakétagyártó központja. Egyébként SmarterEveryDay készített a cég vezérigazgatójával, Tory Brunoval (aki mellesleg hihetetlenül jófej és nyitott Twitteren) egy 54 perces videót az ULA decaturi üzeméről, amit itt tudtok megnézni. Visszatérve a témára, a tegnap beérkezett RocketShip szállította le az első Vulcan rakétafokozatot Cape Canaveralbe, ami egy jelentős mérföldkő az ULA nehézrakétájának fejlesztésében. A Vulcan fokozat mellett egy Atlas-V/Centaur és egy Delta IV Heavy fokozat is helyett kapott a bárkán – nem kis járműről beszélünk, akár egy teljes Delta IV Heavy rakétát is el tudna szállítani a Mississippi, Missouri és Ohio folyókon egészen le a Mexikói-öbölbe, majd onnan Florida déli részét megkerülve érkezik meg Port Canaveralbe. Egyik cégnek sem egyszerű a rakéták logisztikája, a SpaceX egészen a kaliforniai Hawthorne-ból szállítja le a Falcon-9 első fokozatokat és hajtóműveket először a texasi McGregor teszttelepre, majd pedig Floridába (vagy vissza Kaliforniába, ha Vandenbergből bonyolítják le az indítást).
A fokozat vontatása a RocketShippel a háttérben. Kép forrása: Julia Bergeron/NASASpaceflight
A fokozatot már a szárazföldön viszik az összeszerelő-üzembe. Kép forrása: Stephen Marr/NASASpaceflight
A Vulcan rakéta az első, teljesen az ULA által tervezett amerikai hordozórakéta. Sok technológiát átvett a Delta és Atlas családokból (például az üzemanyagtartályok méretét, néhány gyártási eljárást, és maga a startállás infrastruktúrájának egy jelentős részét). A Vulcanhoz nem építettek külön indítóállást, hanem az eddig is használatban lévő SLC-41 startállást szerelték fel az új szervíztoronnyal, illetve a kriogenikus metánt tároló rendszerrel. Igen, metán! Nem csak a SpaceX foglalkozik a kriogenikus metán használatával, hanem az ULA is, ugyanis 2018-ban egy pályázat keretében keresték az optimális hajtóművet a Vulcan első fokozatára. Végül a Blue Origin nyert a BE-4 metalox, szakaszos égési ciklusú rakétamotorral (a másik pályázó az Aerojet Rocketdyne volt az AR1 kerolox hajtóművel – amiből azóta egyet sikerült megépíteniük, de sajnos úgy tűnik, hogy nincs rakéta amibe be tudnák szerelni…). A Vulcan első fokozatát két darab BE-4 hajtómű fogja gyorsítani. Erre lesz ráhelyezve a továbbfejlesztett Centaur-V fokozat. A cég elmondása szerint a világ leghatékonyabb második fokozatát fogják alkalmazni, ami nem is meglepő, hisz a szuperhatékony RL-10 hajtóművek ún. RL-10CX verziójával fog működni. Emellett még segédrakétákkal is fel lehet szerelni a Vulcant, ha kellene a plusz teljesítmény – szám szerint egész pontosan hat darab GEM-63XL-t lehet felhelyezni az első fokozatra 0-2-4-6 páros konfigurációkban. Tory Bruno még azt is elmondta, hogy a Vulcanon lesz a világ legnagyobb ármavonalazó orrkúpja is: a leghosszabb verzió 21 méter (!) hosszú, és belső térfogata elérheti a 310 m3-t is. Ezt az eddig megszokott beszállító, a svájci/amerikai RUAG Space gyártja.
Egy közeli fotó a BE-4 párosról. Kép forrása: Stephen Marr/NASASpaceflight
A Blue Origin videója a BE-4 tesztkampányáról.
Persze, a tegnap megérkezett booster nem fog repülni. A jelenlegi tervek szerint a startállásra viszik, elvégzik a szükséges illeszkedési teszteket, majd egy WDR teszt keretében megtöltik folyékony oxigénnel és metánnal a fokozatot. Ezután kicserélik a hajtóműveket, és egy statikus hajtóműtesztet fognak végrehajtani a repülés előtt. Ha ez probléma nélkül zajlik le, akkor a két, már tesztelt rakétamotort átszerelik egy repülésre kész első fokozatba, és összeszerelik az első küldetésére a Vulcan rakétát – ami egyenesen a Holdra megy. Az Astrobotic nevű cég Peregrine leszállóegységét fogja felbocsátani, ami a NASA kereskedelmi Hold-programjának keretén belül fog leszállni égi kísérőnk felszínére. Ezek után főleg nehéz katonai műholdakat terveznek majd indítani a rakétával a Légierő NSSL programja keretében, illetve a Nemzetközi Űrállomásra is startolhat majd utánpótlási missziókat: a Sierra Nevada Corporation Dream Chaser mini-űrsiklóját Vulcan rakétával tervezik indítani, várhatóan 2022-ben.
Ez viszont még a jövő zenéje, de mi őszintén reméljük, hogy a BE-4 hajtómű korábbi problémái után már nem lesznek nagyobb problémák és lassító tényezők a programban. A cég által tervezett hajtóműblokk-újrahasznosítás is megérne egy külön cikket, mert érdekes, de rengeteg kérdést felvető koncepcióval álltak elő a hajtóművek újrahasznosítására – a SpaceX áramvonalazó kúpjaihoz hasonlóan ejtőernyőkkel szeretnék visszairányítani őket a Földre, de ez tényleg egy nagyon távlati terv még csak…
Renderkép egy Vulcan rakéta indításáról. Kép forrása: SpaceNews
A Vulcan rakéta felépítése. Kép forrása: United Launch Alliance