Megkapta a Hayabusa-2 a végső leszállási engedélyt

Kapcsolódó

Továbbra is problémákkal küzd a Lunar Flashlight műhold

Egy hónapja maradt a NASA-nak és a JPL-nek, hogy...

A nap képe #1059 – A HAKUTO-R misszió felvétele a Holdról

A múlt héten sikeresen Hold körüli pályára álló HAKUTO-R...

Személyi változás a NASA egyik igazgatóságának élén

Kathie Lueders 31 év után befejezi karrierjét az űrhivatalnál. Újabb...

Ferenc pápa üzenete is az űrbe repül a Falcon-9 segítségével

A Vatikán az Olasz Űrügynökséggel együttműködve Föld körüli pályára...

Gyorshír: Hazaindult a Szojuz MSz-22

A sérült hűtőkörrel rendelkező Szojuz űrhajósok helyett 218 kg...

A Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) aszteroida minta-visszahozó küldetése a Ryugu kisbolygóhoz hamarosan a véget ér, ugyanis a tervek szerint december 6-án fog belépni a légkörbe az a kapszula, ami az értékes mintákat hordozza. A leszállást az ausztráliai Woomera Range Complex területén tervezik végrehajtani. Ennek a megerősítését jelentette be az ausztrál és japán kormány a napokban.

A mintavétel művészi ábrázolása

A Hayabusa-2 (magyarul: Vándorsólyom-2) küldetést tíz évvel ezelőtt, 2010. augusztusában hagyta jóvá a japán kormány a JAXA kérésére. A küldetés célpontja a 162173 Ryugu C-típusú széntartalmú aszteroida volt. A széntartalmú aszteroidák őrzik meg a legősibb anyagokat a Naprendszerünkben, ásványok, jég és egyéb szerves anyagok keverékeit. Az indítást 2014. november 30-ra tervezték, de ezt december 3-ra kellett halasztani. A Hayabusa-2 2014. december 3-án magyar idő szerint 6:22-kor indult egy H-IIA rakétán a Tanegasima Űrközpontból. A raktérben helyet kapott még a PROCYON kisműhold, ami a Ryugu mellett elrepülve hajtott volna végre méréseket, de meghibásodott az ionhajtóműve, így a küldetés kudarcba fulladt.

A Procyon kisműhold

Az űrszondát a Hayabusa-1 alapján tervezték, pár kisebb fejlesztéssel. Tömege 610 kilogramm üzemanyaggal együtt. A szonda meghajtásáról négy darab ionhajtómű gondoskodik, két kihajtható napelemtábla pedig az áramellátásról. A szondát két darab lítium-ion akkumulátorral is ellátták. Az ionhajtóművek xenont használnak a gyorsításhoz, ebből 66 kilogramm volt a fedélzeten (ez kb. 2000 m/s ∆v -t szolgáltatott). A szonda tájolását star-trackerek (csillag-követők) segítségével határozták meg, 4 darab reakciókerék és hidrazinnal működő reakciófúvókák irányították a Hayabusát. A kommunikációt két darab nagy nyereségű antennával bonyolítják le, 8 vagy 32 kbit/s adatátviteli sebességekkel. Két földi állomás található Japánban ami képes kommunikálni a szondával, de a NASA Deep Space Networkjét és az ESA malargüe-i (Argentína) földi állomását is használatba vették.

2018. június 28-án érkezett meg a Ryugu kisbolygóhoz. Itt körülbelül másfél évig tartózkodott és a következőket végezte el a tudományos küldetése keretében:

  • a Ryugu feltérképezése különböző kamerarendszerekkel
  • a taljban és a felszínen található ásványi anyagok kutatása különböző spektrométerekkel
  • négy kis rover kibocsátása a felszínre, három sikeres volt
  • egy kinetikus ütköző egységgel mesterséges krátert létrehozva mélyebben található minták begyújtése
  • a Ryugu belső szerkezetének a vizsgálata, illetve a napszél hatásainak elemzése

A mintákat egy 16 kilogramm tömegű kapszulába helyezték, ami a szonda oldalára van felerősítve. 2019. novemberében sikeresen végrehajtotta a visszatérő pályára állító manővert, hogy a mintákat szállító kapszula vissza tudjon érkezni a Földre. A tervezett visszatérés december 6-án fog történni. A szonda kiereszti a kapszulát, ami ~12 km/s (43 200 km/h) sebességel fog belépni a légkörbe. A több ezer celsius fokos ionizált légköri gázoktól egy hőpajzs védi meg a visszatérő egységet. 10 km magasságban egy radarjel-visszaverő ejtőernyő kinyílik ami tovább lassítja a kapszulát. Ezután leválik a hőpajzs és egy helymeghatározó jelet kezd sugározni az egység a begyűjtő csapatoknak. A Woomera Range Complex lezárt területén lesz a landolás. Jelenleg a területet az Ausztrál Légierő használja, de a történelem során több katonai és űrhajózási célra is fel volt használva ez a terület, például az első atombomáját is itt robbantotta fel az Egyesült Királyság, illetve innen indították a Black Arrow hordozórakétákat amivel a Prospero műholdat állították pályára.
Landolás után a japán szakemberek begyűjtik a kapszulát és hazaszállítják Japánba a minták vizsgálatára. Körülbelül 100 miligrammnyi aszteroida-por van elraktározva a kapszulában.

A Hayabusa-2 űrszonda további küldetése egyelőre még nincs meghatározva, de két lehetséges forgatóköny van számításban: mivel még körülbelül 30 kilogrammnyi xenon maradt a Hayabusán, egy Vénusz-elrepüléssel egy másik aszteroidához, név szerint a 2001 AV43-hoz tudnák indítani a Hayabusát egy hintamanőver segítségével. A második opció egy másik aszteroida, a 1998 KY26 direkt megközelítése.

Dark mode powered by Night Eye