Új fázisba lépett a NASA Europa Clipper elnevezésű űrszondájának összeszerelése, a műszaki alkatrészek és a tudományos műszerek is elkezdtek beérkezni az USA és Európa különböző pontjairól. Az év vége előtt várhatóan a legtöbb repülési hardver – beleértve a kilenc tudományos műszerből álló csomagot – elkészül.
Az Europa Clipper komponensei, balról az óramutató járásával megegyező irányban: a meghajtómodul, az ultraibolya spektrográf (Europa-UVS), a nagy nyereségű antenna és az űreszköz illusztrációja. Kép forrása: NASA/JPL-Caltech /Johns Hopkins APL
Az első tudományos műszert a texasi San Antonióban található Southwest Research Institute csapata szállította a JPL-nek, még a múlt héten. Az Europa-UVS nevű ultraibolya spektrográf az Europa felszíne felett kutatja majd az anyagkilökődések jeleit. Továbbá a műszer segít meghatározni az Europa felszínén és légkörében található gázok összetételét.
Az eszköz fő eleme egy hatalmas, 3 méter magas hajtóműmodul, amelyet a marylandi Laurelben található Johns Hopkins Applied Physics Laboratory (APL) tervezett és épített, a NASA Greenbeltben található Goddard Space Flight Center és a JPL központjai segítségével. Az elektronikával, rádiókkal, kábelezéssel és a meghajtásért felelős alrendszerekkel felszerelt modult a tervek szerint idén tavasszal szállítják a JPL-hez, és hamarosan a 3 méter átmérőjű nagy nyereségű antenna is megérkezik a laboratóriumba.
Egy mérnök ellenőrzi az űrszondára szánt rádiófrekvenciás (RF) panelt a Maryland állambeli Laurelben található Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium tisztaszobájában. Kép forrása: Johns Hopkins APL
Ahogy minden egyes műszer megérkezik a JPL-be, integrálják az űrszondába és újra teszteknek vetik alá. A mérnököknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a műszerek képesek kommunikálni a fedélzeti számítógéppel, az eszköz szoftverével és az energiaellátó alrendszerrel. Amikor teljesen összeszerelik, az Europa Clipper akkora lesz, mint egy terepjáró, napelemei nyitott állapotban egy kosárlabdapálya hosszúságának felelnek meg.
Miután az összes alkatrészt integrálták, az űrszonda a JPL hatalmas termikus vákuumkamrájába kerül, ahol a mélyűr zord környezetét szimuláló teszteknek vetik alá. Többek között intenzív rezgésvizsgálatokat is végeznek majd rajta, hogy az eszköz számára ne okozzon problémát az indítás és az emelkedési fázisban fellépő rázkódás.
Ezt követően a floridai Cape Canaveral-ba szállítják, hogy felkészítsék a várhatóan a 2024 októberében esedékes indításra, mely a SpaceX Falcon Heavy rakétájával történhet meg.
A küldetés rendkívül fontos felfedezéseket tartogathat, hiszen az Európán, amely a tudósok szerint olyan belső óceánt rejt, amely kétszer annyi vizet tartalmaz, mint a Föld óceánjai együttvéve, jelenleg olyan körülmények uralkodhatnak, amelyek alkalmasak az élet fenntartására. Az Europa Clipper a Jupiter körül fog keringeni, és többször is megközelíti majd az Europát, hogy adatokat gyűjtsön a annak légköréről, felszínéről és belsejéről. Ennek köszönhetően megismerhetjük az óceán mélységét és sótartalmát, a jégkéreg vastagságát, illetve a felszín alatti vizet az űrbe juttató fúvókák jellemzőit is.
Az Europa Clipper a Jupiter Europa nevű holdja körül (illusztráció) Kép forrása: NASA/JPL-Caltech