Ahogy azt már korábban is megírtuk, Kína első marsjárója, a Csuzsung, hivatalosan is sikerrel befejezte a 3 hónapig tartó elsődleges küldetését a Mars felszínén. A Tienven-1 misszió keretében megtervezett és megépített rover február 10-én érkezett meg a Vörös Bolygóhoz, még a keringőegységgel kiegészítve, és május 14-én szállt le sikeresen az Utopia Planitia síkságon. Azóta hat tudományos műszerével és kameráival kutatta a bolygó felszínét, kőzeteit és a marsi talajt. A Tienven-1 keringőegység egy kifejezetten az adatok továbbítására kialakított keringési pályára manőverezte magát, és összesen több mint 10 GB nyers adatot, képet és videót továbbított a pekingi irányítóközpontba. Az elsődleges küldetés befejezésével azonban hol folytatódik tovább a sikertörténetnek számító Csuzsung-Tienven páros karrierje?
Szerencsére csupa jó hír érkezett a Kínai Nemzeti Űrhivataltól (CNSA): a Csuzsung rendszerei kifogástalanul működnek (ami egészen szép teljesítmény ahhoz képest, hogy ez volt az első ilyen jellegű küldetése Kínának), és a misszió meghosszabbítását is elfogadták. A marsjáró ezen sorok írásakor eddig több mint 1000 métert tett meg a Mars felszínén (a 90 solos küldetés teljesítésekor, augusztus 15-én ez még 889 méter volt, 90 sol kb. 92 földi nappal egyenlő), és tovább folytathatja a marsi dűnéken való barangolást, körülbelül szeptember közepéig.
A küldetés talán egyik legjellegzetesebb képe, a marsjáró szelfije a leszállóegységgel, amit egy leválasztható kamerával készített el. A képeket később vezeték nélküli módon továbbította a kamera a rovernek. Kép forrása: CNSA
De mi is pontosan ez a szeptemberi dátum? Most az egyszer igaz a mondás, miszerint ezt a bolygók állásából számolták ki – az ún. Nap-Mars együttállásnak köszönhetően 50 solig (50 marsi nap, kb. 51 és fél földi nap) biztonsági módba kell helyezni majd a Csuzsungot és a Tienven-1-et, ugyanis nem lesznek képesek kapcsolatot létesíteni velük a Földről. A Föld és a Mars pont a Naprendszer két ellentétes oldalán fognak elhelyezkedni, és közöttük pedig a Napból kiáradó töltött részecskék interferenciát okoznak a rádiójelekben, ami miatt nem lehetséges a rádiókapcsolat a Marson, vagy az a körül tartózkodó űreszközökkel. Az alvó állapotból várhatóan október végén fognak kilépni a kínai szondák.
Egy másik fontos változás a küldetést illetően a Tienven-1 pályáját illeti majd a jövőben. Jelenleg, ahogy már említésre került, egy dedikált adattovábbításra kialakított pályán kering, így naponta egyszer halad át a Csuzsung felett. A kínai nyilatkozat szerint várhatóan az 50 sol hosszúságú biztonsági üzemmódból való kilépés után állhat a kifejezetten tudományos munkára kialakított pályára az orbiter, így kihasználva azt a hét tudományos műszert, amivel azt ellátták. Így ugyan kevesebbszer tud majd a Csuzsungtól adatot fogadni, de Mars körüli pályán is végezhet majd kutatásokat, amik elsődlegesen a bolygó atmoszférájára irányulnak majd. A Tienven-1 küldetése még a Mars feltérképezése is, hogy a CNSA független műholdas térképpel rendelkezzen a bolygóról.
A Tienven-1 képe a Marsról, és annak vékony atmoszférájáról. Kép forrása: CNSA
Az újraaktiválás után a Csuzsung folytatni fogja a déli irányba tartó útját. Míg a Perseverance egy ősi tómederben kutatja az életre utaló nyomokat, a feltételezések szerint az Utopia Planitia azon területe, ahol jelenleg a Csuzsung tevékenykedik, egy ősi óceán partszakasza lehetett. A kínai tudósok 1,6 kilométerre a rover jelenlegi pozíciójától találtak egy érdekesnek tűnő árkot, melynek az aljára le szeretnék irányítani a marsjárót, hogy az megvizsgálja az ott lerakódott kőzeteket, így választ keresve az árok kialakulásának okára és idejére. A mérnökök úgy írták le a jelenlegi szituációt, hogy a Csuzsung már „komplikált talajon” közlekedik, vagyis gyakoribbak a nagyobb sziklák és veszélyforrásként feltüntetett homokdűnék, amiket ki kell kerülnie a rovernek.
Egyelőre egy következő Mars rover-küldetésről nem tudunk semmilyen biztos információt, de egy sokkal bonyolultabb vállalkozásról annál inkább: a keleti űrhatalom már többször hangoztatta, hogy terveik között szerepel egy marsi talajmintaszerző küldetés is, várhatóan a 2030-as évek elején. Hszü Hungliang CNSA-szóvivő szerint Kína történelmi sikert aratott a Tienven-szondatrió küldetésével, és már az elsődleges űrhatalmak közé tartozik. Ennek fényében szeretnék végrehajtani a mintaszerző küldetésüket, mely a Tienven-1-hez hasonló technológiákon alapszana.
A Tienven-1 által megtett út. Ez még augusztus 15-én készült, és a 889 méteres megtett utat jelzi. Kép forrása: CNSA
A Csang’e-5 holdi talajminta-visszahozatal, a Tienven-Csuzsung küldetés, és a Kínai Űrállomás eddigi sikereivel Kína új tempót diktál, amit valószínűleg csak a kereskedelmi vállalatok lesznek képesek tartani a jövőben. Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Jupiterhez is terveznek űrszondát küldeni, két naprendszerbeli objektumot is kutatni fognak egy űreszközzel, valamint a Naprendszer határára is el szeretnének jutni a Kínai Népköztársaság alapításának 100. évfordulójára.