A NASA a minap tett közzé egy érdekes cikket, miszerint meteoroid becsapódásának hangját észlelték a Vörös Bolygón, pontosabban a felszínen tartózkodó InSight szonda lett figyelmes a jelenségre. A leszállóegység 2020 és 2021 között négy, a Marson becsapódott űrszikla szeizmikus hullámait érzékelte. Természetesen nem ezek voltak az első becsapódások, melyeket 2018-as landolása óta az űreszköz, illetőleg annak szeizmométere érzékelt, viszont ez volt az első alkalom, hogy becsapódásból származó szeizmikus és akusztikus hullámokat egyaránt észleltek a bolygón.
A Nature Geoscience című szakfolyóiratban hétfőn jelent meg az új tanulmány, mely részletezi az említett becsapódásokat, amik 85 és 290 kilométer között mozogtak az InSight tartózkodási helyétől, a Mars Elysium Planitia nevű régiójától. A négy megerősített meteoroid közül talán az elsőt érdemes kiemelni, hiszen az lépett be a legdrámaibb módon a Vörös Bolygó légkörébe. Az esemény 2021. szeptember 5-re datálódik, melynek során az űrszikla minimum három darabra robbant szét, egy-egy krátert maga után hagyva.
A NASA ezt követően bevetette a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszondát, ami átrepült a becsült becsapódási hely felett, annak érdekében, hogy megerősítse a helyszíneket. Az orbiter fekete-fehér Context kamerájával három sötét foltot fedezett fel a felszínen. Miután ezeket a foltokat lokalizálták, az MRO csapata a High-Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE) kamerájával színes, közeli képet készített a kráterekről (a meteoroid további krátereket is hagyhatott a felszínen, de ezek túl kicsik ahhoz, hogy a HiRISE képein láthatóak legyenek).
Ezek a kráterek a 2021. szeptember 5-i becsapódás következtében keletkeztek a Marson, amelyet a NASA InSight űrszondája elsőként észlelt. Az MRO űrszonda által készített, feljavított színű kép kékkel emeli ki a becsapódás által megkavart port és talajt, hogy az emberi szem számára jobban láthatóvá tegye a részleteket. Forrás: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona
A korábbi adatok áttekintése után a tudósok megerősítették, hogy három másik becsapódás is történt: 2020. május 27-én; 2021. február 18-án; és 2021. augusztus 31-én. A kutatóknak azonban fejtörést okozott, hogy miért nem észleltek több meteorbecsapódást, ugyanis a Mars a Naprendszer fő aszteroidaövének szomszédságában van, amely bőséges utánpótlást biztosít a bolygó felszínét megrongáló űrsziklákból. Mivel a Vörös Bolygó légköre nagyon ritka, több meteoroid halad át rajta anélkül, hogy szétesne.
Három másik becsapódási kráter, melyeket az InSight szeizmométere észlelt, és amelyeket az MRO HiRISE kamerája rögzített. Forrás: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona
Az InSight szeizmométere több mint 1300 marsi rengést észlelt már munkája során. Érdekesség, hogy a Francia Űrügynökség, a Centre National d’Études Spatiales (CNES) által biztosított műszer olyan érzékeny, hogy akár több ezer kilométeres távolságból is képes érzékelni a szeizmikus hullámokat. A 2021. szeptember 5-i esemény azonban mint említettük különleges volt, hiszen ez volt az első, megerősített alkalom, hogy egy becsapódás okozta ezeket a hullámokat.
Az InSight csapata emellett azt gyanítja, hogy korábban is észlelt már becsapódásokat az űreszköz ily módon, csak azok rejtve maradtak a szél okozta zaj vagy a légkör szezonális változása miatt. Most viszont, hogy megismerték a becsapódás jellegzetes szeizmikus „küllemét”, a tudósok arra számítanak, hogy az InSight közel négyéves adatai között továbbiak is megbújhatnak.
A vizsgálatok lényege, fontossága
A szeizmikus adatok különféle nyomokkal szolgálnak, melyek segítenek a kutatóknak jobban megérteni szomszéd bolygónkat. A legtöbb marsi rengést a felszín alatt található kőzetek hő és nyomás okozta repedése okozza. Annak tanulmányozása, hogy a keletkező szeizmikus hullámok hogyan változnak, ha különböző anyagokon haladnak keresztül, lehetőség nyújt a tudósok számára a Mars kérgének, köpenyének és magjának megismerésére. Az eddig megerősített négy becsapódás kicsi, legfeljebb 2-es erősségű rengéseket okozott. Ezek csak bepillantást engednek a tudósoknak a marsi kéregbe, míg a nagyobb rengések, mint például a 2022 májusában bekövetkezett 5 magnitúdós esemény szeizmikus jelei a bolygó köpenyéről és magjáról is felfedhetnek részleteket.
A tudósok egy planéta felszínének korát a becsapódási kráterek megszámlálásával tudják megközelítőleg meghatározni. Minél többet van belőlük, annál idősebb a felszín. Ha a kutatók a statisztikai modelljeiket aszerint kalibrálják, hogy milyen gyakran figyelnek meg mostanában becsapódásokat, akkor meg tudják becsülni, hogy a Naprendszer történetében korábban hány becsapódás történt.
A leszállóegység továbbra is szorgosan gyűjti az adatokat a Mars felszínén. Az InSight napelemtábláin felgyülemlett por azonban csökkenti a teljesítményét, ami végül az űreszköz leállásához fog vezetni. Nehéz megjósolni, hogy pontosan mikor, de a legutóbbi teljesítménymérések alapján a mérnökök most úgy vélik, hogy a leszállóegység ez év októbere és 2023 januárja között állhat le.