A Roszkoszmosz a Hadsereg-2022 Nemzetközi Katonai-Műszaki hadiipari kiállításon először mutatta meg a nyilvánosságnak az új orosz orbitális állomás makettjét. Jurij Boriszov, akit Vlagyimir Putyin elnök a múlt hónapban kinevezett a Roszkoszmosz élére, azt mondta, Oroszország 2024 után kilép az ISS-ből, és saját orbitális állomásának fejlesztésén dolgozik tovább.
Az 1998-ban indított Nemzetközi Űrállomást 2000 novembere óta folyamatosan üzemeltetik az USA-Oroszország által vezetett partnerség keretében, amely Kanadát, Japánt és 11 európai országot is magában foglalja. A NASA, amely az ISS-t 2030-ig szeretné üzemeltetni, azt állítja, hogy még nem kapott hivatalos megerősítést Oroszország tervezett kivonulásáról. A körülmények tisztázása érdekében a Roszkoszmosz kiadott egy közleményt, melyben azt írják, hogy az ISS műszaki állapotától függően, kétségtelen az orosz fél által korábban vállalt valamennyi kötelezettség teljesítése a külföldi partnerekkel szemben, hogy továbbra is fenntartsák az állomás orosz szegmensének működőképességét. Természetesen az ISS működésének meghosszabbítása fontos Oroszország emberes űrhajózása számára, és az orosz fél teljesíti a projektben vállalt kötelezettségeit.
A Roszkoszmosz azt mondta, hogy az új állomás sokkal szélesebb rálátást biztosít az orosz űrhajósoknak a Föld megfigyelésének céljából, mint amennyit a jelenlegi szegmensükben láthatnak. Bár az új állomás egy részének tervei már megvannak, más szegmenseken még mindig folynak a tervezési munkálatok. Az orosz állami média szerint az első szakasz elindítását 2025-26-ra, de legkésőbb 2030-ra tervezik. A második és egyben utolsó szakaszt 2030-35-re tervezik feljuttatni. Az űrállomáson a jelenlegi elképzelések szerint nem lenne állandó emberi jelenlét, hanem évente kétszer, hosszabb ideig tartó személyzettel működne.
A ROSSz állomás makkettje. Forrás: Roszkoszmosz
Jelenleg az RKK Enyergija az orosz orbitális állomás tervezetének kidolgozásán munkálkodik, amelyet várhatóan két lépcsős szakaszban fognak megépíteni. Az előzetes tanulmányok szerint az első szakaszban az állomás négy modulból áll majd: Tudományos és Energetikai modul, Nodal csomóponti modul, Bázis- és Átjáró modul. Ez eddig egy kétfős legénység befogadására alkalmas a maga 228 m3-es térfogatával, a tudományos berendezések helyéül pedig 19 m3-ig lesz hely.
Az építés első szakasza. Forrás: Roszkoszmosz / Fordítás: Spacejunkie.hu
A második szakaszban az orosz orbitális állomást a tervek szerint Cél- és Gyártási modulokkal, valamint Karbantartási platformmal egészítenék ki. Emiatt az állomás teljes nyomás alatti térfogata 2-4 fős személyzet számára 667 m3-re nő, ebből 49 m3-ig a tudományos berendezések foglalnak majd helyet.
Az építés második szakasza. Forrás: Roszkoszmosz / Fordítás: Specejunkie.hu
Az új orosz állomás tulajdonságai és képességei közül a fejlesztők kiemelik az ígéretes műhold konstellációkkal való interakciók lehetőségét és a különféle működési módokat pl. autonóm üzemmód.
Az alap modul, a NEM. Forrás: Roszkoszmosz
Az Átjáró modul és a Nodal csomóponti egységgel már itt a Földön össze lesz szerelve, majd az űrben dokkol az alap NEM modulhoz. Forrás: Roszkoszmosz
Nodal csomópont modul (Pricsal-2), automatikus dokkoló rendszer. Forrás: Roszkoszmosz
A ROSSz elhelyezkedése
Forrás: Roszkoszmosz / Fordítás: Spacejunkie.hu
Forrás: Roszkoszmosz / Fordítás: Spacejunkie.hu
A fő résztvevő az új Orjol űrhajó amely személyszállításon kívül, ellátmányt is szállít majd az állomásra. Forrás: Pro Kocmoc
Összegezve amiket eddig tudunk:
I. szakasz
1. Az első mudul indítása 2028-ra tehető.
2. Nagy szélességi kör. A lehető legnagyobb rálátás a Földre, tulajdonképpen Földmegfigyelés. Nagy sugárzás hatásának tanulmányozása.
3. Az első szakaszban az állomás pályamagassága 334 km, a dőlésszöge 96,8° lesz. A második szakaszban 372 km és 96,9°.
4. A ROSSz főként automata üzemmódban fog működni, legénység ritkábban fogja lakni, inkább karbantartási célból tartózkodhatnak fenn, de tudományos kísérleteket ugyanúgy elvégezhetnek.
5. 2028 után eddig 3 indítás van betervezve. Elsőként a NEM (alap) modul indul, a másodikként dokkol a Nodal csomópont és a Átjáró modul. Harmadik indítás a Szojuz űrhajó első legénységének indulása lesz Bajkonurból, egy Szojuz-2.1b rakéta fedélzetén.
6. Föld körüli pályára áll a NEM (alap) modul. A ROSSz négy kabinnal, két WC-vel és 217 m3-es összhellyel fog rendelkezni, így a tömege 55 tonna lesz. A ROSSz maximum 4 fős legénységet fogadhat majd. A kiépítés első szakaszának 2030-ra kell befejeződnie.
7. A legénység évente két alkalommal látogathat az állomásra, illetve kezdetben a Progressz űrhajó fog ellátmányt szállítani.
II. szakasz
8. A telepítés második szakaszában 2023-ban a tervek szerint további 3 modult Cél- és, Gyártási modulok, és karbantartási platform dokkol rá. Az állomás tömege immár 122 tonna, a nyomás alatti térfogata pedig 505 m3.
9. 2030 után a kozmonauták az űrbe repülnek és visszatérnek a Földre az első Orjol űrhajóval, mely egy teher- és egyben személyszállító űrhajó lesz. A start a Vosztocsnij Kozmodrómból fog megtörténni, méghozzá egy Angara-A5M rakétával.
10. A legfontosabb így a végére: a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetését addig folytatják az oroszok, amíg többé- kevésbé kézzelfogható elemei nem lesznek a ROSSz állomásnak.