Tegnap este került sor a NASA leendő SLS nehézrakétájának statikus hajtóműtesztjére, azonban a tesztet a tervezett 8 perc helyett 67 másodpercnél megszakították.
A teszt célja az SLS core stage-ének egy teljes, indítást szimuláló hajtóműgyújtása volt mind a 4 RS-25 hajtóművel, melyek még az űrrepülőgép-programból származnak.
Részletes írásunkat a tesztről itt olvashatjátok, a közvetítésünket pedig itt nézhetitek vissza.
A NASA Stennis űrközpontjában lezajlott teszt fontos lépcsőfok volt az Artemis-1 küldetés előtt (későbbi Artemis küldetések előtt már nem terveznek ilyen hajtóműteszteket), mely azonban így hónapokat, ha nem éveket is csúszhat.
A 4db RS-25 a teszt közben
Bár előszőr úgy tűnt, hogy minden rendben zajlik, 50 másodperc után a 4-es hajtóműnél „major component failure”-t, vagyis egy fő elem meghibásodását jelzett az irányítóközpont, és 67 másodpercnél (amikor a hajtóművek tényleges teljesítményét 109%-ról 95%-ra csökkentették) le is állították a tesztet.
A NASA előzetesen legalább 250 másodpercnyi adatot szeretett volna gyűjteni, így azonban nagy kudarc lett a teszt. A NASA hamarosan távozó vezetője, Jim Bridenstine is elmondta, hogy „ez egyáltalán nem az, amiben reménykedtek”.
A hiba pontos okát egyelőre nem tudták megállapítani, és nagy kérdés, hogy mi lesz tovább.
A hibás hajtóművet szinte biztos kicserélik- a Stennisben vannak ugyanis póthajtóművek -ez kb. 10 napba telik majd-, viszont kérdéses, hogy sor kerül-e még egy ilyen statikus hajtóműtesztre. Az biztos, hogy a fokozatot gyártó Boeingnek, és a hajtóművekért felelős Aerojet Rocketdyne-nak lesz dolga bőven…
Az eredetileg idén ősszel induló Artemis-1 ezzel bizonyosan hónapokat csúszik (amit már előzetesen is sejtettünk), hiába áll már készen az Orion űrhajó (amivel szintén problémák vannak) és a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákat is összeszerelték pár hete Floridában.
Érdekesség, hogy a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták összeszerelve kb. 1 évig használhatóak, így a NASA-nak igyekeznie kell majd, hogy még bevethetőek legyenek. Nem beszélve arról, hogy még egy sikeres teszt után is kb. 1 teljes év kell ahhoz, hogy a középső fokozatot Floridába szállítsák, végszereljék a többi komponenssel és végre elstartolhasson.
Kérdéses így, hogy mi lesz az SLS jövője. A rakétát 2010-ben hívta életre a Szenátus, miután az Obama-kormányzat a kereskedelmi űrprogram felé fordult. Az SLS támogatása mindig is a republikánusok vezette törvényhozástól jött, nem a Fehér Háztól. Miután a demokraták nemrégen a törvényhozás felső házában is többséget szereztek, kérdéses, hogy mit terveznek az SLS-el. A program már így is majdnem 20 milliárd dollárjába került az adófizetőknek, és 10 év alatt kevés eredményt hozott. A programot olyan szenátorok támogatták mindig is, akiknek a körzeteiben (Alabama, Florida) gyártják az alvállakozók a rakéta elemeit – ők az űrrepűgép-program leállítása után nagyon szerették volna a meglévő infrastruktúrát és munkahelyeket megtartani.
Azt már régóta tudjuk, hogy technológiailag semmilyen igazi fejlesztést nem tartalmaz az SLS, és hiba volt az évtizedes hardvereket újra elővenni, ráadásul a privát szektor manapság már tizedannyiból megold bármilyen indítást.
Az SLS politikai támogatás nélkül ma nem létezne, kérdés azonban, hogy a döntéshozók meddig engedik tovább a sikertelenséget és a pénzszórást… Véleményem szerint nem sokáig, muszáj lesz rájönniük, hogy ez így ebben a formában nem fenntartható és hatékony módja az űrkutatásnak…
A fokozat még a tesztállásra helyezés előtt – 1 évvel ezelőtt…