Rengeteg megválaszolatlan és bizonytalan kérdés van jelen az űrkutatás és űrhajózás világában. Mikor mehet ember a Holdra, vagy akár a Marsra? Hogyan fognak működni a törvények és szabályozások a nemzetek között, a Naprendszer meghódításának aranykorában? Sajnos ezekre nem tudhatjuk a választ, viszont jelenleg a legfontosabb kérdés a következő: hol „ér” földet az a rakéta, amiről már napok óta beszél a nemzetközi és hazai média? A válasz: nem tudjuk, de még azt sem, hogy mikor pontosan. De még mielőtt belevágnánk a további kérdések és bizonytalanságok firtatásába, tekintsünk vissza egy héttel ezelőttre, hogy hogyan is került oda az a rakéta.
2021. április 29-én állították pályára az új kínai moduláris űrállomás (CSS) első darabját, a Tienho lakó- és főmodult. Az szovjet/orosz DOS mintára épített egység 22,5 fél tonnás tömegével a jelenleg legnagyobb tömegű Föld körüli pályán keringő állomásdarab. A 21. századi technológiával és rendszerekkel felszerelt Tienho a napjaink legmodernebb űrállomás-eleme, melyre még két tudományos modult is terveznek csatlakoztatni a jövőben. A Tienho modult a jelenleg egyik legnagyobb teherbírású kínai hordozórakéta állította pályára, a Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B).
A hordozórakéta egy ún. másfél fokozatú hordozóeszköz. Egy kriogenikus hidrogén és folyékony oxigén által táplált központi fokozat alkotja a rakéta fő elemét (ezen két darab YF-77 hajtómű található), és e köré még négy darab kerozin- és folyékony oxigénüzemű segédrakétát helyeztek el, melyekre egyenként két darab YF-100 hajtóművet szereltek. Kezdő tolóereje a rakétának indításkor 10 620 kN, teljesen feltöltött tömege pedig 837,5 tonna.
A rakéta indítása április 29-én. Kép forrása: BBC
Mind a négy oldalfokozatot és a középső egységet is a földön indítják be, közvetlenül a start előtt. Percekkel később a négy segédrakéta levált, miután az üzemanyaguk nagyrészét elégetve a motorjaik leállnak, s felesleges teherré válnak a rakéta oldalán. A középső, hidrogén-oxigén üzemű fokozat YF-77-es hajtóművei azonban nem álltak le, és tovább gyorsították a Tienho modult. Indítás után nyolc perccel már a középső rakétafokozat is üzemanyaga is elfogyott, így leállt a két YF-77 hajtómű – ekkor már orbitális sebességgel haladt a fokozat, rajta a Tienho modullal.
Ezután következett az űrállomás első darabjának leválasztása, ekkor egyből láthattuk hogy finomfúvókák segítségével a középső fokozat el is fordult a Tienho felől, méginkább eltávolodva tőle. Az indítás után pár órával mindkét objektumot sikerült katalogizálni a műholdkövető szakembereknek. A Tienho (Tianhe-1) modult NORAD-azonosítója 48274, COSPAR-azonosítója pedig 2021-035-A. A középső fokozat (CZ-5B R/B) NORAD-száma 48274, COSPAR-jelölése pedig 2021-35-B. A cikkünk végén belinkeljük a rakéta és az űrállomás követésének lehetőségeit.
Mindenki tudta előre, hogy a CZ-5B rakéta adottságai miatt ilyen problémát fog okozni, de senki sem tudta, hogy vajon a kínai fél tett-e bármilyen óvintézkedést a tavalyi incidens után, amikor az első Hosszú Menetelés-5B középső fokozatának bizonyos darabjai egy gyéren lakott területen értek földet Afrikában.
A hivatalos kínai élő közvetítésben (a magyarért katt ide) megemlítették a kommentátorok, hogy egy bizonyos deorbit, azaz lassító manővert fog a középső fokozat végrehajtani, hogy 1-2 keringés után visszatérjen irányítottan a Föld légkörébe. Ez nagy örömére szolgált a nemzetközi űrrajongóknak és érdeklődőknek, valamint a műholdtulajdonosoknak is. Azonban amikor még napokkal az indítás után is a Föld körül keringett a tömbház magasságú, 22,6 tonnás (a középső fokozat üresen ennyi, kb. 186 tonna volt teljesen megtöltve) rakéta, tudtuk hogy valami nem stimmelt…
A CZ-5B hordozórakéta, és annak részegységei.
Több kérdést olvastunk az interneten, és sajnos rengeteg helyen helytelen volt a válasz. Összegyűjtöttünk párat, s megválaszoljuk azokat.
Akkor most kudarc lett a kínai űrállomás feljuttatása?
Nem, az indítás teljesen sikeres volt! A Tienho űrmodul azóta is aktívan emeli a pályáját, valamint a hírek szerint a fedélzeti rendszerek is tökéletesen működnek. A napelemek start után rendben kinyíltak, valamint a kommunikáció is teljesen stabil az űrállomás és Peking között. Várhatóan e hónap közepén indulhat el a Tiencsou-2 teherszállító űrhajó az űrállomásra, majd júniusban startolhat el a Sencsou-12 személyzetes küldetés, 3 űrhajóssal. A kínai űrállomás terveiről itt írtunk részletesebben.
Magyarország is veszélyeztetett terület? Van esély, hogy eltalál minket a rakéta?
Nem! Semmi ok nincs a pánikra, ugyanis Magyarország felett nem halad el közvetlenül a hordozórakéta darabja. Mivel az űrállomást 41,5 fokos hajlásszögű pályára állították, az űrállomás csak az é.sz. 41,5° és d.sz. 41,5° területek felett halad el, melyben csak Olaszország, Spanyolország és a Mediterrán-térség található Európából. Tőlünk maximum egy hajnali, hullócsillaghoz hasonló fényjáték lesz majd látható az égbolton, ha a CZ-5B fokozata épp Olaszország, vagy a Dél-Balkán felett érne be a Föld légkörébe.
Frissítés: Dr. Marco Langbroek tudós által készített térkép, mely azokat a holnap hajnali keringéseket mutatja, amelyek mentén beléphet a rakéta a légkörbe. Láthatjuk, hogy Európai déli része, az USA, India és Ausztrália is felett elhalad még a CZ-5B R/B.
Mikor várható a rakéta visszatérése?
Sajnos nem tudunk pontosat mondani. A műholdkövetők és csillagászok, valamint az Amerikai Űrhaderő, a NASA, és a Roszkoszmosz is csak találgatni tud, folyamatosan újabb és újabb számítások alapján. Jelen sorok írásakor a várható visszaérkezés május 9-én magyar idő szerint hajnali 2 és 3 óra között van, (+- 6 óra bizonytalanság…) de a cikk végén ezt folyamatosan frissíteni fogjuk. Aki teheti, menjen ki és nézzen dél fele az égre, mert lehet hogy csodálatos látványban lesz része, amennyiben az időjárás, és a rakéta pályája is közrejátszik.
Milyen károkat tud ez okozni ha a Földbe csapódik? Egészben leér a Földre?
Fontos kiemelni, hogy a 33 méteres rakéta csak egy kis része fogja túlélni a több ezer fokos légköri belépés viszontagságait – ugyanis ez nem erre volt tervezve. 90-95%-a a rakétának megsemmisül majd az atmoszférában, míg pár vezeték, strukturális egység és a nagynyomású tartályok érhetnek le csak a Föld felszínére (vagy a tengerbe). Emellett nagyon kicsi az esélye annak, hogy pont sűrűn lakott terület felett érjen be a légkörbe, ugyanis a pályavetület (a terület ahol a rakéta visszatérhet) mindössze 10%-a lakott.
Egy korábbi CZ-5 első fokozat még a szerelőcsarnokban. Alul láthatóak a mérnökök. Kép forrása: CTGN
Nincs arra nemzetközi szabályzat, hogy az ilyeneket elkerüljük?
Egyetlen olyan nemzetközi egyezmény sem tiltja meg az űrrakéták fokozatainak űrben való hagyását, mely Kína által is ratifikálva van. A legújabb Artemis-egyezmény foglalkozik ezzel komolyabban, de azt az Egyesült Államok vezeti, így politikai okokból van kizárva a kínai fél csatlakozása. A mai napig rengeteg kiégett, már nem használt rakétatest és egyéb objektum kering alacsony pályán. Az Egyesült Államokban a cégeknek már egy ideje gondoskodniuk kell arról, hogy az elhasznált fokozatokat irányítottan, és biztonságosan visszavezessék a Föld légkörébe (amennyiben ez lehetséges persze). Az orosz fél által használt Szojuz-Fregat fokozatokat is elégetik a légkörben, így általában Kína a fő „szemetelő” a rakétáival.
Az európai ATV-1 teherűrhajó belépése a Föld légkörébe. Mivel irányítottan történt a beléptetés, tudták hogy hova kell menni a csodás felvételek elkészítéséhez.
Élőben frissülő pályaadatok!
Folyamatosan fogjuk frissíteni a lenti pályaadatokat, melyet az Amerikai Űrhaderő radaros műszereinek segítségével tudunk megállapítani.
CZ-5B R/B (Hosszú Menetelés-5B középső fokozat) pályaadatok:
Apogeum (földközeli pont): ∅ km
Perigeum (földtávoli pont): ∅ km
Inklináció (pálya hajlásszöge): ∅ fok
Státusz: visszatért a Föld légkörébe
Visszatérés időpontja: magyar idő szerint május 9. reggel 04:14
Visszatérés helyszíne: Indiai-óceán, a Maldív-szigetek térsége
Legutóbbi frissítés: 5.9. (vasárnap) 09:05
Frissítés: a rakéta a legutóbbi hírek szerint visszatért a Föld sűrűbb atmoszférájába az Indiai-óceán felett. Pár amatőr felvétel készült Jemenből a már plazmacsóvát húzó fokozatról, ahogy az a felső légköri rétegeken küszködte át magát, közvetlenül a vélhető darabokra hullás után. A kínai hatóságok szerint teljesen lakatlan terület felett hullottak le a megmaradt darabok, távol a Maldív-szigetektől. Amint lesz bővebb infónk a visszatérésről, frissítjük a cikkünket.
Amatőr felvétel a forgó, irányítatlan rakétadarabról.