Minden jel arra utal, hogy nem sikerült a HAKUTO-R landolása

Kapcsolódó

CNSA | Sencsou-16 küldetésprofil

A Sencsou-program tizenegyedik személyzettel ellátott küldetésére kerülhet sor a...

GSLV Mk II | NVS-01 (IRNSS-1J) küldetésprofil

A legutóbbi, 2021 augusztusi sikertelen indítása után újra a...

A nap képe #1118 – Ali Al-Karni az ISS-en

Ali Al-Karni, az Ax-2 misszió 31 éves űrhajósa a...

Befejeződött a HAKUTO-R misszió kiértékelése

Az ispace május 26-án, azaz tegnap bejelentette, hogy megtörtént...

Elérte végső formáját a JUICE űrszonda

Hat hete, hogy elindult a JUICE űrszonda, mely idő...

Nagyjából 4,5 hónapnyi utazás, valamint számos elengedhetetlen manőver teljesítése után úgy fest, nem sikerült a HAKUTO-R leszállóegységnek épségben megérkeznie a Hold felszínére. Az eseményre április 25-én, magyar idő szerint 18:40-kor került volna sor az Atlas-kráter közelében, ám pillanatokkal a leszállás előtt elvesztették a kapcsolatot.

Maga a küldetés 2022. december 11-én, a SpaceX által üzemeltetett Falcon-9 hordozójának segítségével indult, melynek egyik megbízója a japán ispace magáncég volt. Utóbbihoz kapcsolódik a fentebb említett HAKUTO-R, ami összesen 10/8 fázist teljesítve jutott el a Holdig. Tekintsük is át részletesebben, mik is voltak ezek a cég által felállított szakaszok.

  • 1. fázis: a Falcon-9 második fokozatáról való sikeres leválás
  • 2. fázis: rendszerek ellenőrzése, mely magában foglalta a telemetriai adatok és a kommunikációs rendszerek vizsgálatát
  • 3. fázis: az űreszköz felkészítése a Hold közelében végrehajtandó műveletekre
  • 4. fázis: a megfelelő Hold körüli pályára állásához szükséges manőverek
  • 5. fázis: a mélyűri kommunikáció felépítése, és stabilizálása
  • 6. fázis: az 5. fázisban említett kommunikáció segítségével az orbitális manővereket végrehajtása
  • 7. fázis: Hold körüli pálya elérése
  • 8. fázis: Hold körüli pályára állás
  • 9. fázis: landolás a Hold felszínére
  • 10. fázis: kapcsolat létesítése a leszállóegységgel, és a különböző tesztek elvégzése

Mint az látható, az utolsó két szakasz tartalmazta a misszió legfontosabb, egyben sikerét jelentő mozzanatokat, de sajnos ezekre nem kerülhetett sor. A közvetítésben látható telemetria alapján a leszállóegység kapcsolatban állt az irányítókkal, ám a landolás előtt kevesebb mint 30 másodperccel, amikor az űreszköz kb. 80 méterrel a felszín felett tartózkodott, és több mint 30 km/h-ás sebességgel haladt, az élő adatokról szimulációra váltott a számítógép. Ugyan utóbbi szerint megtörtént a leszállás, a vállalat mindezt nem tudta megerősíteni.

Egy későbbi bejelentés szerint a felszínhez való végső közeledési fázis során „a becsült, maradék hajtóanyag elérte az alsó küszöbértéket, és nem sokkal később az ereszkedési sebesség gyorsan megnőtt”, ami arra utal, hogy a leszállóegység kifogyott az üzemanyagból, mely a hajtóművek idő előtti leállását okozta. Az irányítók ezt követően elvesztették a kapcsolatot a HAKUTO-R-el. Ennek alapján megállapításra került, hogy a leszállóegység nagy valószínűséggel „kemény” landolással érkezett meg a Hold felszínére.

Az ispace összességében sikerként könyveli el a missziót, hiszen a 8 fázist teljesítése, és a 9. fázis megkísérlése során a küldetésirányító központ értékes adatokat gyűjtött, ami lehetővé teheti egy jövőbeli sikeres holdraszállás végrehajtását. Továbbá határozott meggyőződésük, hogy ez egy nagy előrelépés a jövőbeli holdkutatás felé, és fontos mérföldkő a magánszektor űrfejlesztésének következő szintre emelésében nemcsak Japánban, hanem a világon is.

Forrás: ispace
Dark mode powered by Night Eye