Jim Bridenstine, a NASA vezetője akkor is távozik a NASA éléről, ha esetleg a Biden kormányzat felkéri.
Vasárnap, egy nappal az elnökválasztás eredményének kihirdetése után adott egy interjút Jim Bridenstine az Aerospace Daily-nek, melyben elmondta, ha esetleg felkérik a folytatásra, akkor is távozik a NASA-tól.
Fotó: NASA
“A megfelelő kérdés ez: Mi a NASA és az amerikai űrprogram legfontosabb érdeke?
Ehhez szükség van valakire, aki szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államok elnökével. Szükség van valakire, akiben megbízik az új kormányzat… beleértve az OMB-t (Office of Management and Budget – Költségvetési Iroda), a Nemzeti Űrtanácsot (National Space Council) és a Nemzetbiztonsági Tanácsot (National Security Council), és úgy gondolom, hogy nem én vagyok a megfelelő ember erre egy új adminisztrációban”- mondta Bridenstine.
“Sok sikert arattunk, de ez a kapcsolatoknak köszönhető. Ezek a kapcsolatok mindenképpen kellenek. Legyen akárki is az elnök, rendelkeznie kell valakivel, akit ismer és megbízik, és akiben megbízik az egész kormányzat. Ez a személy nem én leszek.”
Bridenstine egyelőre nem tudja, hogy mivel fog foglalkozni a NASA vezetése után, de szerinte egy ilyen pozíció után nehéz lesz bármi mást csinálni.
A republikánus Bridenstine-t 2017. szeptember 1-jén jelölte Donald Trump elnök a NASA élére, a Szenátus azonban csak 2018. április 19-én fogadta el a jelölését (50-49 arányban). Ő volt az első politikus (Oklahoma 1. körzetének szenátora volt 2013-tól), aki a NASA vezetését látta el. Megválasztása előtt klímaszkeptikus volt, azonban 2018 májusában tisztázta az álláspontját és egyértelműen kiállt amellett, hogy az emberiség okozza a globális felmelegedést. Jelölése hatalmas vitát váltott ki minden oldalon, azonban munkájaval bebízonyította, hogy több mint alkalmas volt a NASA élére. Az űrhivatalon belül és kívül is nagy népszerűségre tett szert, és a szakmai sajtó is elismerően beszél a munkásságáról.
Pár hete egyes híradások szerint egy második Trump-győzelem esetén a republikánusok leváltották volna, ugyanis nem voltak megelégedve a munkájával – Bridenstine a kereskedelmi partnerek minél nagyobb bevonását, és fix összegű megrendeléseket támogatta. Ezt gyakorlatilag az előző demokrata kormányzat által megkezdett politika folytatása és felpörgetése volt, amit a republikánus vezetés nem nézett jó szemmel.
Lemondása Joe Biden 2021. január 20-i beiktatása után várható.
Fotó: NASA
Ki lehet Jim Bridenstine utódja?
A leendő elnök, Joe Biden nem nevezett még meg senkit a leendő kabinetéből, és a fontosabb pozíciókra sincsen hivatalos jelölt – így a NASA vezetésére sem. Az szinte bizonyos, hogy a demokrata kormányzás alatt a NASA egyik főbb prioritása az éghajlatváltozás kutatása és megértése lesz a Holdra való visszatérés helyett. Trump kormányzása alatt jelentős összegeket vontak el ezektől a kutatásoktól. A Biden-kormány várhatóan nem adja fel az Artemis-programot, de a 2024-es dátumot nem fogják erőltetni, melyhez amúgy is kb. 30 milliárd dollár hiányzik a NASA költségvetéséből.
A lehetséges új NASA vezetőről természetesen már megindultak a találgatások, de érdemes hangsúlyozni, hogy nem megerősített jelöltekről van szó.
Wanda Austin: The Aerospace Corporation korábbi vezetője, mérnök
Pamela Melroy: egykori űrhajós, 3-szor járt a világűrben, az FAA-nél (Szövetségi Légügyi Szervezet) és a DARPA-nál (a Védelmi Minisztérium kutatásokért felelős részlege) és a Lockheed Martinnál is dolgozott.
Wanda Sigur: a Lockheed Martin korábbi alelnöke
Kendra Horn: demokrata képviselő, a mostani választáson vesztette el a képviselőházi helyét (Oklahoma, 5. körzet). Horn 2020. januárjában egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, ami a Human Landing Systems (Holdi Emberes Leszállórendszer) NASA pályázatot gyakorlatilag a Boeing kezébe adta volna a fix áras szerződések helyett a “cost plus” szerződések kényszerítésével. A “cost plus” szerződések lényege, hogy minden költséget a NASA fizet a gyártó cégnek, akkor is ha a fejlesztés elhúzódik, lásd SLS-program…
John Grunsfeld: nagy tiszteletben álló visszavonult űrhajós, fizikus. Háromszor is részt vett a Hubble-teleszkóp javításában, mai napig a program nagy támogatója.
Úgy tűnik, az Artemis-program egyik célja, miszerint 2024-ben egy újabb férfi és az első női asztronauta száll le a Holdra, nem lesz prioritás.
Azonban itt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy ez a SpaceX Starship fejlesztésére egyáltalán nincs kihatással még úgy sem, hogy ők is versenyben vannak a NASA HLS-koncepció elnyeréséért. Mivel a Starship teljesen a SpaceX által önállóan finanszírozott program, egy esetleges csúszás sem fogja azt jelenteni, hogy ők magáncégként nem szállhatnának le korábban a Holdon, mint a NASA.
Az is jó kérdés továbbá, hogy a fent említett HLS-verseny győztesét/győzteseit valóban 2021 februárjában nevezik-e meg…
Bonczók Zoltán
Tamási Dávid
