Mivel foglalatoskodtak a Crew-7 űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson?

Kapcsolódó

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Közel két hónap után teljesített ismét küldetést a SpaceX az Amerikai Űrhaderő megbízásából

Ezúttal egy űridőjárás-figyelő műholdat juttatott napszinkron pályára a Falcon-9. Kis...

Elstartolt az első Angara-A5 nehéz hordozórakéta az Vosztocsnij Űrközpontból

Ezzel megkezdődtek az Amur indítóállás repülésfejlesztési tesztjei a nehéz...

A Crew-7 küldetés tagjai hamarosan hazatérnek, de természetesen  nem unatkoztak az állomáson töltött idejük alatt, hiszen különféle technológiai bemutatók és tudományos kísérletek elvégzésén fáradoztak, melyek nem csak a jövőbeli missziókat, de a földi emberek javát is szolgálják. Cikkünkben ezekről olvashattok tematizálva, és képekkel kiegészítve! (A felsorolás nem terjed ki mindenre, más egyéb tevékenységben is részt vettek a küldetés tagjai.)

Kezdjük is talán a legfontosabbal, mégpedig az emberi testtel foglalkozó kutatásokkal. Az Európai Űrügynökség asztronautája, a dán nemzetiségű Andreas Mogensen vérmintákkal dolgozott az ún. Immunity Assay vizsgálathoz, amely az űrrepülés immunrendszerre gyakorolt hatását figyeli. Ennek fontossága abban mutatkozik meg, hogy eddig a tudósok csak a repülés előtt és után tudták vizsgálni az immunfunkciót, így viszont az űrutazás alatt is nyomon követhetőek a bekövetkező változások.

Jasmin Moghbeli társához hasonlóan mintákkal tevékenykedett, ám ő sejtmintákra fókuszált, hogy elősegítse a Space AGE nevű kutatást, ami annak megértésére irányul, hogy a mikrogravitáció okozta, életkorhoz hasonló változások miként befolyásolják a máj regenerációját. Ezt röviden a következőképpen lehetne összefoglalni; a mikrogravitációs körülmények során bekövetkező élettani változások nagyban hasonlíthatnak ahhoz, ahogyan mi emberek itt a Földön öregszünk, a kutatók így felhasználhatják az állomást az életkorral kapcsolatos vizsgálatokhoz. A gyűjtött adatok pedig javíthatják az öregedés és annak a betegségmechanizmusokra gyakorolt hatásának megértését.

A JAXA űrhajósa, Furukava Szatosi az állomáson jelenleg alkalmazott edzésprogramokat értékelte annak érdekében, hogy kiderüljön, mi a leghatékonyabb módja az izomveszteség elkerülésének. Ehhez az ARED Kinematics eszközt használta.

Forrás: NASA
Forrás: NASA
Forrás: NASA

Az űrhajósok mindezeken felül egyéb területekre is koncentráltak, mint például a Aquamembrane-3 technológiai demonstrációra, vagy a DNS-szekvenálásra. Előbbivel kapcsolatosan Mogensen, utóbbival pedig Moghbeli hajtott végre eredményes munkát.

Az Aquamembrane-3 során egy speciális membránt tesztelnek a szennyvízből származó nem kívánatos anyagok eltávolítására. Maga a membrán a biológiai sejtekben található akvaporin (aquaporin) nevű fehérjéket tartalmazza, amitől azt várják, hogy kevesebb energia felhasználásával megoldható lesz a víz szűrése.

A DNS-szekvenáláshoz az űrhajóshölgy előkészített egy vízmintát az EHS BioMole Facility segítségével, mely tulajdonképpen egy technológiai demonstráció a vízmintákban lévő mikrobák megfigyelésére.

Forrás: NASA
Forrás: NASA

A növénytermesztés sem maradhatott el; a Crew-7 paradicsomot ültetett a Plant Habitat-06 tanulmány számára, amely azt boncolgatja, miként alkalmazkodnak a növények immunfunkciói az űrrepüléshez, valamint hogy van-e bármiféle befolyásoló ereje az imént említett tevékenységnek. Ha pedig élelem, érdemes megemlíteni a BioNutrients kísérletet is, ami olyan technológiát mutat be, mely lehetővé teszi a tápanyagok igény szerinti előállítását hosszú távú űrmissziók során. Az eljárás mesterséges mikrobákat, például élesztőt használ, hogy emberi fogyasztásra alkalmas közegből karotinoidokat állítson elő a nagyon hosszú ideig tárolt élelmiszerek esetleges vitaminveszteségének pótlására. A speciálisan kialakított tároló/növesztő csomagokat az űrhajósok öt éven keresztül időszakosan aktiválják, majd lefagyasztják és vizsgálat céljából visszaszállítják a Földre.

A JAXA ún. Cell Gravisensing kísérletére is jutott idő, melyet stílszerűen Szatosi kivitelezett, és aminek fő mozgatórugója annak megértése, hogy egyes állati sejtek hogyan képesek érzékelni a gravitáció hatását. Az űrhajós a vizsgálathoz egy mikroszkópot használt, majd dokumentálta az említett sejtek mikrogravitációra adott reakcióit. A kapott eredmények hozzájárulhatnak akár új gyógyszerek kifejlesztéséhez is.

Forrás: NASA
Forrás: NASA
Forrás: NASA
Dark mode powered by Night Eye