MMX – Japán új Mars-szondája

Kapcsolódó

A Webb szemügyre veszi a Szaturnusz holdjáról előtörő vízgőzt

A James Webb űrtávcső kutatói egy több mint 9600...

Oleg Kononyenko és Nyikolaj Csub egy évig az ISS-en fog tartózkodni

A jövő évben kisebb látogatásra indul az ISS-re egy...

Rövid hír: Búcsút intett az Ax-2 személyzete az ISS-nek

Az Axiom Mission-2 személyzetének Freedom névre hallgató Crew Dragonja...

Úton a váltás: elindult a Sencsou-16 személyzete a Tienkungra

Frissítés 05.30.: A 3 fős személyzet biztonságban megérkezett, és dokkolt...

A nap képe #1120 – Neptunusz és Triton

A külső Naprendszeren keresztül utazó Voyager-2 űrszonda visszatekintett Napunk...

Az oldalon még talán nem is írtunk róla, de a Japán Űrügynökség (JAXA) 2024-ben egy új Mars-küldetést tervez, ráadásul a szonda ezúttal a Vörös Bolygó két holdját, a Phobost és Deimost látogatja majd meg közelről. A misszió ötletét előszőr 2015 vetették fel, és 2020 februárjában hagyták jóvá. A küldetés pár nappal ezelőtt, március 31-én lépett a tervezési fázisból a megvalósítási szakaszba.

Az MMX látványterve

A küldetés neve Martian Moons eXploration (MMX, magyarul „Marsi Holdak Felfedezése”), és a szonda fő feladata a Mars holdjainak a vizsgálata lesz, sőt a Phobosról közetmintát is gyűjt majd, amit egy visszatérő egység a Földre juttat vissza.

A küldetés jelenlegi állás szerint 2024-ben indulna Japánból, a Tanegasima Űrközpontból, egy új HIII rakétával.

A szonda 4 részből áll majd: egy főegységből, ami a meghajtásért felel majd (propulsion module, 1800 kg), egy „felfedező” egységből (exploration module, 150 kg), a visszatérő egységből (1050 kg), és egy francia-német együttműködésben készülő roverből (kb. 25 kg), ami a Phobos felszínére száll majd le. A szondától minden bizonnyal fantasztikus képeket kapunk majd, ugyanis 4K, illetve 8K felbontású kamerával is rendelkezik majd.

A küldetés részletei

Indítás után kb. 1 évvel érkezne meg a szonda a Marshoz, ahol egy speciális Mars körüli pályára áll (ún. kvázi műhold pálya, QSO), ahol a Phobos közelében maradhat hónapokig – a Phobos és Deimos gyenge gravitációs ereje miatt nem lehetséges hogy a holdak körül keringjen az űreszköz. A mintavételt a Phobosból egy pneumatikus rendszerrel (hasonlóan a szintén japán Hayabusa-2 küldetéshez) hajtják majd végre (1 vagy 2 alkalommal), és kb. 10 gramm talajminta begyűjtése a cél. A fő egységről egy rover is leszállna a Phobos felszínére, ezt a gyenge gravitáció miatt akár 40 és 100 méter közötti magasságból ejtik majd le. A mikrohullámú sütő méretű rovert úgy tervezik, hogy az ejtés után bármilyen pozícióban is érjen talajt, ki tudja nyitni a kerekeit és tudjon működni.

A szonda felépítése

Amint a sikeres mintavétel megtörtént, a szonda a Mars másik holdját, a Deimost vizsgálja majd közelebbről. A mintákat tartalmazó visszatérő egység 2029-ben érkezik majd vissza a Földre.

A Marstól mindössze 6000 km távolságra keringő Phobos (méretei: 27,0 x 21,6 x 18,8 km)

Dark mode powered by Night Eye