MMX – Japán új Mars-szondája

Kapcsolódó

A Starlink-hálózat tizedik rétege után gyorsan bővült a kilencedik is

Mondhatni hamar sor került az újabb Starlink küldetésre, ugyanis...

A nap képe #1509 – Légzsilip teszt

A Langley Kutatóközpont tudósai egy légzsilip modelljén tesztelik, hogy...

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

Az oldalon még talán nem is írtunk róla, de a Japán Űrügynökség (JAXA) 2024-ben egy új Mars-küldetést tervez, ráadásul a szonda ezúttal a Vörös Bolygó két holdját, a Phobost és Deimost látogatja majd meg közelről. A misszió ötletét előszőr 2015 vetették fel, és 2020 februárjában hagyták jóvá. A küldetés pár nappal ezelőtt, március 31-én lépett a tervezési fázisból a megvalósítási szakaszba.

Az MMX látványterve

A küldetés neve Martian Moons eXploration (MMX, magyarul „Marsi Holdak Felfedezése”), és a szonda fő feladata a Mars holdjainak a vizsgálata lesz, sőt a Phobosról közetmintát is gyűjt majd, amit egy visszatérő egység a Földre juttat vissza.

A küldetés jelenlegi állás szerint 2024-ben indulna Japánból, a Tanegasima Űrközpontból, egy új HIII rakétával.

A szonda 4 részből áll majd: egy főegységből, ami a meghajtásért felel majd (propulsion module, 1800 kg), egy „felfedező” egységből (exploration module, 150 kg), a visszatérő egységből (1050 kg), és egy francia-német együttműködésben készülő roverből (kb. 25 kg), ami a Phobos felszínére száll majd le. A szondától minden bizonnyal fantasztikus képeket kapunk majd, ugyanis 4K, illetve 8K felbontású kamerával is rendelkezik majd.

A küldetés részletei

Indítás után kb. 1 évvel érkezne meg a szonda a Marshoz, ahol egy speciális Mars körüli pályára áll (ún. kvázi műhold pálya, QSO), ahol a Phobos közelében maradhat hónapokig – a Phobos és Deimos gyenge gravitációs ereje miatt nem lehetséges hogy a holdak körül keringjen az űreszköz. A mintavételt a Phobosból egy pneumatikus rendszerrel (hasonlóan a szintén japán Hayabusa-2 küldetéshez) hajtják majd végre (1 vagy 2 alkalommal), és kb. 10 gramm talajminta begyűjtése a cél. A fő egységről egy rover is leszállna a Phobos felszínére, ezt a gyenge gravitáció miatt akár 40 és 100 méter közötti magasságból ejtik majd le. A mikrohullámú sütő méretű rovert úgy tervezik, hogy az ejtés után bármilyen pozícióban is érjen talajt, ki tudja nyitni a kerekeit és tudjon működni.

A szonda felépítése

Amint a sikeres mintavétel megtörtént, a szonda a Mars másik holdját, a Deimost vizsgálja majd közelebbről. A mintákat tartalmazó visszatérő egység 2029-ben érkezik majd vissza a Földre.

A Marstól mindössze 6000 km távolságra keringő Phobos (méretei: 27,0 x 21,6 x 18,8 km)

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye