Műholdak a mindennapjainkban

Kapcsolódó

Zöld utat kapott a NASA Dragonfly küldetése

Ezzel az utolsó tervezési szakaszba léphet a Szaturnusz Titan...

Lezajlott az Ariane-6 bemutatkozása előtti utolsó földi teszt

A rakéta felső fokozatának tesztjét a Német Űrkutatási Szervezet...

Svédország 38. országként csatlakozott az Artemis Egyezményhez

Gyorsan sor került egy újabb aláírásra, már ami az...

A nap képe #1441 – Apollo-13 „mentőcsónak”

Az Apollo-13 misszió felvétele a Holdról, melyet a holdkompból...

A műholdak vitathatatlanul életünk fontos részét képzik. Ha mégis kételkednél ezzel kapcsolatban, engedd, hogy meggyőzzelek néhány nagyon is egyszerű példával. Ha csak egy hétköznapi napot nézünk valószínűleg felhívsz valakit, internetezel, kártyával fizetsz valamiért, GPS-szel érsz célba, hazaérve pedig leülsz és megnézed az élőben közvetített meccset, netán a nap folyamán zöldséget, tejterméket, húst vagy lisztből készült ételeket fogyasztasz.

A TV és az internet talán a legköztudottabban űrkutatáshoz kapcsolható, a műholdas űrtávközlés is egészen ismert fogalom. És most gondoljunk bele, lehet hogy csak egy receptet keresünk az interneten vagy csak azért hívunk fel valakit, mert éppen unatkozunk, de rengeteg meeting, előadás, konferenciabeszélgetés online formában valósul meg, és köt össze a világ különböző pontjain élő embereket azonos időben fizikai kontaktus nélkül. Ez rengeteg ember megélhetését jelenti. A telefonhívások pedig sokszor életet is menthetnek. Ha valaki mégis úgy döntene, hogy – mintha csak egy villanykapcsolóról lenne szó – lekapcsolná az összes ezért felelős műholdat hát… hosszútávon elképzelhetetlen lenne azt az életet fenntartani, amit most élünk. (Legyünk őszinték, ki írna meg egy levelet kézzel és adna fel postán, minthogy írjon egy e-mailt? A másik probléma, hogy ma már a posták sincsenek úgy felkészülve erre, mint 30, 40, vagy 50 éve, ráadásul akárhogy is próbálkozhatnánk egy postai levél soha nem lehet olyan gyors, mint egy hívás.)

A Hotbird 13G távközlési műhold. Forrás: ESA

A GPS-t és a bankkártyás fizetést már talán kevesebben használják napi szinten, de lássunk egy példát, ami már számodra is ismerős lehet. (A sztori cselekménye kitalált történeten alapul. A történet szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal a véletlen műve.) A kasszánál állsz a sorban, amikor a pénztáros felgyorsít és a fénynél is gyorsabban húzza le az általad vett termékeket. Ekkor észreveszed, hogy pár száz forint készpénz van a tárcádban, elfelejtettél megállni az ATM-nél. Ekkor kerül elő a bankkártyád. A napod megmenekül, nem kell ottmaradnod felmosni. Tehát hogyan is kerül le a kártyáról a pénz és az eladó kütyüje hogyan jelzi ezt azonnal, miért nem kell órákat várni erre? A válasz egyszerű; amikor a kártyát használod, egy műhold „teremt kapcsolatot” a bankod és a bolt között, így a terminál pittyegni kezd és a pénz lekerül a számládról. Vagy éppen sietsz az új matektanárhoz, de olyan érzésed van, hogy az utca, amit keresel csak egy párhuzamos univerzumban létezhet, mert már lassan a térképről is lemész, de csak nem találsz oda. Ekkor előveszed a telefonodat, bekapcsolod a mobilnetet, majd a GPS jelzi, hogy amúgy egész végig rossz irányba mentél, de sebaj, egy navigációs műhold segít neked. (ugye ez a kifejezés is milyen ismerős?) És innen már a műholdak sem menthetnek meg egy óra ámuldozástól a hiperbolák érdekfeszítő világában.

GPS III műhold a Lockheed Martin létesítményében. Forrás: Lockheed Martin

Ezeket a tényeket kis belegondolással egyszerű megérteni és elfogadni. Viszont az építkezések és a mezőgazdaság már olyan területek, amiket általában nehezen kötnek az űrkutatáshoz. Elvégre már a műholdak és az ember űrbéli tevékenységének megjelenése előtt is építkeztek és gazdálkodtak. Valóban, de jelenleg a nagyobb földművesek műholdakkal felügyelik a termés és a talaj (víz, hőmérséklet stb.) állapotát, így időbeni beavatkozással biztosítják az asztalodra kerülő élelmiszerek minőségét és mennyiségét.

Kávai Alexandra Csilla

Dark mode powered by Night Eye