A China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) egyik fő kivitelezője, az Academy of Aerospace Solid Propulsion Technology (AASPT) még múlt héten hajtott sikeres, nagy magasságú ejtőernyős tesztet a Kína északkeleti részén fekvő Góbi-sivatagban. A teszt az ázsiai űrnagyhatalom Tienven-2 elnevezésű aszteroida-mintavételi küldetésre való felkészüléshez volt egy fontos lépcsőfok.
A Tienven-2 hasonlít a NASA OSIRIS-REx, valamint a JAXA Hajabusza-2 missziójához: egy űrszonda megközelít egy aszteroidát, pályára áll körülötte, majd egy kis leszállóegység épp csak érintve az objektum felszínét, kőzetmintát gyűjt be róla, ezt egy visszatérő egység pedig visszaszállítja a Földre. A kiszemelt aszteroida a 469219 Kamo’oalewa nevű objektum, amihez 2025 májusában indítanák az űrszondát egy Hosszú Menetelés-3B rakétával, hogy aztán 2,5 évvel később sor kerülhessen az űrrandevúra. A Kamo’oalewa kb. 40-100 méter átmérőjű lehet, és egyes feltételezések szerint egy becsapódás következtében szakadhatott ki egy holdból, azóta önállóan kering az űr végtelenjében.
A Tienven-2 űrszonda energiaellátásáért két darab legyezőszerű, kör alakú napelemtábla fog felelni, összesen nyolc tudományos műszert és mérőeszközt fog magával vinni, majd két eltérő technikával hajt végre mintavételt: az egyik az ún. touch-and-go, azaz épp csak megérinti a felszínt, majd el is emelkedik, a másik pedig egy rögzített helyzetben végrehajtott felszíni fúrás, amit a leszállólábakba épített fúrókkal végez el.
További hasonlóságot mutat az OSIRIS-REx-hez, hogy miután a visszatérő egység elérte a Földet és levált róla a mintavételi tubus, bolygónk gravitációs erejét kihasználva az űreszköz egy hintamanővert végrehajtva utazna tovább a fő aszteroidaövben haladó 311P/PANSTARRS üstököshöz.
A CASC már több alkalommal tesztelt ejtőernyőket az emberes űrprogramhoz-, a Tienven-1 marsi rover leszállásához, a Csang’e-5 és jövőbeli Csang’e-6 holdi küldetéshez, sőt, az egyelőre nem megerősített marsi mintagyűjtő misszióhoz is tervezik már a szükséges eszközöket.
