„Artemis-generáció: indulunk! Együtt emelkedünk a Holdig és még tovább!” Ezekkel a szavakkal kommentálták a NASA műsorvezetői az SLS rakéta elemelkedését, ami többéves csúszás után ma reggel 7:47-kor végre megkezdhette útját a világűr felé. Az amerikai űrhivatal 2011 júliusa után indított ismét egy orbitális besorolású rakétát, akkor az STS-135 jelű küldetéssel ért véget az űrsikló-program. Rengeteg viszontagság, technikai probléma, finanszírozási gond, politikai csatározás után viszont 2022. november 16-a mindenképp bekerül a NASA történelemkönyvébe.
A korábbi indítási kísérletek során különböző problémák merültek fel az SLS hordozórakétával kapcsolatban, de ma minden összeállt, és a tankolási folyamat során majdnem hibátlanul lezajlott, egyszer kellett a földi kiszolgálócsapatnak, az ún. „Red Team”-nek közbeavatkozni, és megközelítve a már teljesen feltankolt rakétát, egy kilazuló szelepet meghúzni. Nagy köszönet jár a csapat tagjainak, akik nélkül a mai kísérlet, egyben indítás is meghiúsult volna. A kétórás indítási ablak rendelkezésre állásával nyugodtan készülhetett a földi irányítás a felbocsátásra, de az utolsó órában egy nem várt hiba ütötte fel a fejét: a földi radarállomások ethernet-kapcsolatával adódtak gondok, így azok nem tudták volna követni a már pályára álló Oriont. Emiatt természetesen a T-10 perces utolsó visszaszámlálási fázist sem indították el, amíg nem sikerült helyreállítani a műszaki problémát. Végül ezt az akadályt is elhárították, és 7:04 helyett 7:47-re módosították az elemelkedés idejét. Az utolsó fázisban már nem lépett fel semmilyen probléma, így a tervek szerint zajlott a visszaszámlálás.
T-10 másodperckor beindult a vízelárasztásos rendszer, T-5 másodpercnél beindult a négy RS-25 főhajtómű, és egy másodperccel az elemelkedés előtt a két szilárd hajtóanyagú segédrakétát is begyújtották. 10 éve nem látott képsorokat élhettünk át ezekben a pillanatokban! A rengeteg nehézség után az SLS bődületes tolóereje elkezdett „dolgozni”, és a 97 méteres monstrum elhagyta az indítóállást. Mindenki a nem rég átvonult hurrikánra gondolhatott, hogy vajon sikerült-e átvészelnie a rakétának az időjárás viszontagságait, de az SLS remek látványt nyújtva emelkedett és gyorsult egyre jobban. A szilárd hajtóanyagú segédrakéták (amik a teljes tolóerő 75%-át adták) 2 perc 12 másodpercig működtek, majd ahogy már az űrsiklók indításánál megszokhattuk, két irányban leváltak a hordozóról. A főfokozat négy hajtóműve egészen T+8:03-ig folytatta a rakéta gyorsítását és emelését, majd leállásuk után 12 másodperccel a második fokozat az Orionnal levált a főfokozatról. Az Orion négy darab jellegzetes napelemtáblája is rendben kinyílt T+18:09-kor, és megkezdődött az ún. coast-phase, azaz egy „parkolópályán” történő keringési fázis. Ez mintegy másfél órával az indítás után ért véget, ekkor következett egy újabb nagyon fontos lépés, a holdirányú pályára való gyorsítás, melynek során a második fokozat 31500 km/órára növelte az Orion sebességét, hogy az a szervizmodullal együtt ki tudjon szakadni a Föld gravitációs vonzásából. Miután a fokozat ellátta feladatát, levált az Orion-szervizmodul párosról, ami a megfelelő pályát elérve indulhatott el a Hold felé. Az SLS minden idők legerősebb rakétájává vált a mai indítással, hiszen az űrsiklóknál, a Saturn-V-nél, de még a Falcon Heavy-nél is nagyobb tolóerőt fejtett ki.
A teljes küldetés 25 napig fog tartani, az Orion ezalatt elnyújtott ellipszis alakú, a Hold forgásával ellentétes irányú pályára fog állni, és rengeteg különböző tesztet fognak végrehajtani a rendszerekkel, hogy minél több adatot tudjanak begyűjteni a későbbi küldetésekhez. A NASA válláról óriási kő eshet le a mai napnak köszönhetően, 1972 után végre ismét egy személyszállításra alkalmas űrhajó indult el a Holdhoz! Beköszöntött az Artemis-korszak, ami a következő Holdra-szállásokat, egy fenntartható bázis kiépítését, és egy jövőbeli Mars-utazás előkészítését is magába foglalja. Mi is rengeteg korábbi cikkben foglalkoztunk a témával, ezekben még több információt találtok a járművekről, a küldetések céljáról, előzményeiről.
A mai indítást élőben közvetítettük, melyet itt tudtok visszanézni:
Strádi Andreával készült beszélgetésünk a magyar gyártású fantombábukról és küldetésükről:
Az Orion szervizmoduljának fedélzeti kamerája ezt a felvételt készítette leválás után.