Jun Szogjol dél-koreai elnök november 28-án egy beszédében bejelentette, hogy országa 2032-ben robotikus leszállóegységet szeretne küldeni a Hold felszínére, majd 2045-ben a Marsra – ez utóbbi az ország függetlenségének 100. évfordulóját ünnepelné meg, amit 1945-ben szerzett meg a japán megszállás végeztével. Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Arab Emírségek is egy Mars-szondával ünnepelte a függetlenségét, ugyanis az Emirates Mars Mission Al-Amal (Hope) űrszondája az arab ország függetlenedésének 50. évfordulója előtt érkezett meg a Vörös Bolygóhoz.
A bejelentés része volt egy nagyobb űrkutatási programcsomagnak, melyeket Szogjol a Korea Space Forum 2022 eseményen mutatott be. Az ambiciózus célok eléréséhez ígéretet tett arra, hogy duplázza a kormány űrfejlesztési költségvetését az elkövetkező öt évben, és legalább 100 trillió won (76,9 amerikai dollár) értékben hoznak létre űripari beruházásokat 2045-ig. Említésképpen, az ország 2022-es űrkutatási kiadásai nagyjából 734 milliárd won (553 millió amerikai dollár) értékűek voltak.
„A jövőben azok az országok, amelyeknek űrkutatási céljaik és stratégiáik vannak, vezetni fogják a világ gazdaságát, és meg fogják tudni oldani az emberiség jelenlegi problémáit” – mondta az elnök, majd hozzátette: „Nem távoli az álom, amiben országunk egy űrhatalommá válhat. Nagy lehetőség és remény lesz a gyermekeink és a fiatalság számára.”
A dél-koreai KSLV-2 (Nuri) hordozórakéta startja. Kép forrása: Behind S. Korea’s successful Nuri launch was 30 years of blood, sweat and tears : National : News : The Hankyoreh (hani.co.kr)
Jun ígéretet tett egy újgenerációs rakétamotor öt éven belüli fejlesztésére a Holdra induló küldetés lebonyolításához, valamint a tervek szerint jövőre megalakulhat a Dél-Korea állami űrügynöksége is. Az amerikai NASA mintájára kialakított Korea Aerospace Administration (KASA) az állami finanszírozású űripari fejlesztéseket és tudományos kutatási projekteket fogja felügyelni és kezelni, így az állam űrprogramja egy kézben lesz, egy szervezet irányítása alatt.
Az imént említett rakétamotor mivolta egyelőre ismeretlen: az eddigi legfejlettebb hajtómű amit az országban gyártottak a KRE-075-ös típusú volt, amit a KSLV-2 (Nuri) űrhajózási rakétához fejlesztettek ki. A Korea Aerospace Research Institute (KARI) közleményei szerint jövőre kezdődhet meg egy közel 1000 kN tolóerővel bíró hajtóműblokk megépítése, de ebből sem derült ki, hogy vajon erre utalhatott-e az elnök a beszédében.
2045-re Dél-Korea zászlaját is kitűzhetik a Mars felszínére – egy automata űrszonda biztosan, azonban ehhez rengeteg tapasztalatot és technológiát kell megszereznie a koreai mérnököknek, hogy képesek legyenek egy leszállóegységet létrehozni a marsi körülményekre. A probléma megoldására két fő megoldással álltak elő: elsősorban az állami és magánszféra együttműködését szeretnék szorosabbra fűzni, és ezzel egyben beindítani a magánűripart az országban, valamint az Egyesült Államokkal is több közös projektet és kooperációt szeretnének a jövőben. A koreai-amerikai űrmegállapodások érthető okokból leginkább honvédelmi szempontból lennének fontosak az országnak, de a tudományos projektet területén sincs nagyon lemaradva a koreai űrprogram: augusztusban indult útnak a KPLO (Korean Pathfinder Lunar Orbiter) szonda, ami december közepén állhat pályára a Hold köré.
A KPLO útja a világűr felé. Kép forrása: Szabó Bence/spacejunkie.hu