Nagyszabású tervekkel állt elő Kína

Kapcsolódó

A Starlink-hálózat tizedik rétege után gyorsan bővült a kilencedik is

Mondhatni hamar sor került az újabb Starlink küldetésre, ugyanis...

A nap képe #1509 – Légzsilip teszt

A Langley Kutatóközpont tudósai egy légzsilip modelljén tesztelik, hogy...

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

A Kínai Tudományos Akadémia várhatóan a közeljövőben fogja kiválasztani a kínai űrprogram felfedező küldetéseinek új generációját, derült ki a Chinese Journal of Space Science legújabb számából. Az új missziók Földünk megfigyelésére, a Nap kutatására, valamint a Naprendszer további felfedezésére fognak irányulni.

Jelenleg 13 küldetéstervezet van versenyben négy kategóriában: űrcsillagászat és asztrofizika, exobolygó-kutatás, napfizika, valamint Föld- és bolygótudomány. Ebből a várakozások szerint az akadémia speciális bizottsága 5-7 tervezetet fog kiválasztani, ezzel folytatva az ázsiai ország New Horizons űrkutatási programját. Ezeknek a küldetéseknek a megvalósítási dátuma egybeesik az ország 15. ötéves tervével, ami a 2026-2030 közötti időszakot fedi le. Fontos megemlíteni, hogy a New Horizons-program (más néven Strategic Priority Program III) missziói nem tartoznak teljesen a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) hatásköre alá, mint például a Csang’e- vagy Tienven-programok.

Űrcsillagászat és asztrofizika

Ennek a kategóriának három jelöltje van: az első az Enhanced X-ray Timing and Polarimetry (eXTP) csillagászati műhold, ami tulajdonképpen egy nagy teljesítményű röntgentávcső lenne, és az egész égboltot lefedve kutatná a gravitációs hullámokat, valamint neutrínók detektálására is alkalmas lenne.

A DArk Matter Particle Explorer-2 (DAMPE-2) a 2015-ös DAMPE küldetés folytatása lenne, ami a sötét anyag előfordulását és annak létezését tanulmányozta.

Végül a közös európai-kínai Discovering the Sky at the Longest Wavelength (DSL) misszió kerülhet sorra, aminek keretében tíz kisműholdat állítanának Hold körüli pályára, majd égi kísérőnket pajzsként kihasználva a korai univerzumból érkező leggyengébb jeleket szeretnék detektálni és kiértékelni.

A DSL misszió művészi ábrázolása. Kép forrása: Journals

Exobolygó-kutatás

Ennek a területnek két tervezete van – az első a Closeby Habitable Exoplanet Survey (CHES). Ez az űrszonda asztrometriai módszerrel vizsgálna meg 100 Naphoz hasonló csillagot Földünk 33-fényéves körzetében. A másik javaslat az Earth 2.0 (ET) nevet viseli, ez a küldetés pedig egy „második Föld” megtalását tűzte ki céljául: olyan lakható kőzetbolygókat szeretnének keresni és megvizsgálni, amelyeknek a keringési pályájuk is hasonló a Földéhez a saját csillagjuk körül. Mindkét űrszonda a Nap-Föld L2 Lagrange-pontja körül keringene egy stabil pályán.

Heliofizika (napfizika)

Összesen négy darab küldetést terveznek végrehajtani ebben a kategóriában. Az első a SOlar Ring (SOR) misszió tervezete, aminek keretében három önálló műholdat szeretnének Nap körüli pályára állítani egy csillagászati egység (~150 millió kilométer) távolságban. A kör alakú pályán 120 fokonként lennének elhelyezve a műholdak, így központi csillagunk felszínének teljes egészét le tudná fedni ez a rendszer. A SOR-konstelláció tudományos programja a helioszféra kutatására összpontosulna.

A következő tervezet a Solar Polar-orbit Observatory (SPO), ami a nevéből adódóan egy poláris Nap körüli pályán keringő űrszonda lenne. A tervek szerint a SPO keringési pályára 80 fokos szöget zárna be az ekliptika síkjával, így a Nap északi és déli pólusainak megfigyelésére is képes lenne.

Az utolsó javaslat egy többfókuszú küldetés lenne: a Chinese Heliospheric Interstellar Medium Explorer (CHIME) alapvetően egy csillagközi térbe kilépő űrszonda lenne, aminek elsődleges célja a Naprendszer peremvidékének a vizsgálata lenne, de „útközben”, körülbelül 2-3 csillagászati egységnyire (300-450 millió km) a csillagközi por- és gázrészecskék előfordulását is meg tudná mérni a Naprendszerben, egy magas koncentrációval rendekező régiókban.

A Naprendszert magába ölelő helioszféra a NASA egyik magyarázó ábráján. Kép forrása: NASA

Föld- és bolygótudomány

Természetesen itt sincs hiány az elképzelésekből. Ebben a kategóriában szintén négy javaslatot nyújtottak be, amelyek javarészt a Föld és a Naprendszer más égitestjeinek a vizsgálatával foglalkoznának. Az első misszió az E-type Asteroid Sample Return (ASR) lenne, ami az 1989 ML kisbolygót fedezné fel. Az E-osztályozású aszteroidákra jellemző, hogy felszínük jelentős részét ensztatit alapú (MgSiO3) akondrit kőzetek alkotják. Az 1989 ML-t az amerikai Palomar Obszervatóriumban fedezték fel 1989-ben, átmérője körülbelül 0,6 kilométer.

Egy igen érdekes elképzelés a Venus Volcano Imaging and Climate Explorer (VOICE), ami lényegében egy keringőegység lenne Vénusz körüli keringési pályán. Olyan érdekes jelenségeket kutatna, mint a bolygó geológiai evolúciója, a légkörben lezajló kémiai reakciók, de még a légkör magasabb rétegeiben jelenlévő felhőzetet is tüzetesen meg szeretnék vizsgálni, és választ szeretnének arra a kérdésre találni, hogy vajon kialakulhatott-e az élet bármilyen formája a bolygó atmoszférájában.

A másik két tervezet a Föld megfigyelésére irányul. A Climate and Atmospheric Components Exploring Satellites (CACES) misszió bolygónk atmoszféráját és annak összetételét vizsgálná, míg a Ocean Surface Current multiscale Observation Mission (OSCOM) az óceánok dinamikáját vizsgálná oceanográfiai módszerekkel.

Vang Csi, a CAS alá tartozó Nemzeti Űrtudományi Központ (NSSC) igazgatója elmondása szerint az SPP III „hatékony megközelítés Kína űrtevékenységének előmozdítására, és nagyban hozzájárul a nemzetközi űrtudományhoz és űrkutatáshoz”. Az SPP kiválasztási folyamata ötvözi a más űrkutatási szereplők és intézmények kiválasztási módszereit, hasonlóan a NASA New Frontiers programjához.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye