Tegnap új jelentést adott ki a GAO (Government Accountability Office – Kormányzati Felügyelő Hivatal) a NASA Artemis-programjáról. A hivatal számos előrelépést tapasztalt a tavaly májusi vizsgálat óta: az Artemis-I küldetésre való felkészülés jól halad, az SLS rakéta utolsó tesztjei következnek hamarosan, az Artemis-II hardvereinek gyártása is folyamatban van, illetve az Artemis-III emberes Holdraszálló küldetés tervezési fázisa is befejeződött. De a számos eddigi csúszás és további kihívások miatt az űrhivatal már legkorábban 2025-ben tervezi a misszió végrehajtását.
A GAO három fő tényezőt említ meg a késlekedések okozójaként:
- Az új holdi leszállóegység szerződése körüli jogi viták – ahogy több cikkben foglalkoztunk mi is vele, a Blue Origin pereskedéseinek köszönhetően legalább 7 hónapos csúszást szenvedett csak emiatt a program
- Az új szkafander kifejlesztésében történt stratégiaváltozás – 2021 júliusában döntött úgy a NASA, hogy a korábbi tervekkel ellentétben egy kereskedelmi partnert bíznak meg az új űrruha kifejlesztésével, mivel házon belül rengeteg időt és pénz emésztett fel a projekt. Az új gyártót idén tavasszal jelenthetik be.
- Folyamatosan növekvő költségek – főleg az Artemis-III küldetéshez kötődő programoknál tapasztalható költségnövekedések, pl. az SLS rakéta és a földi kiszolgálórendszerek költsége csak 2020-ban több mint 1 milliárd dollárral növekedett.
A hivatal az eddiginél jóval átfogóbb riportot készített azért, hogy valóban átlátható legyen az Artemis-program, és amennyire lehetséges, további komolyabb csúszások már ne késleltessék az újabb Holdraszállást. Ezért több ajánlást is tettek a NASA-nak, melyeket az űrhivatal elfogadott és a továbbiakban be is fognak építeni a megvalósítási fázisokba.
Az SLS rakéta egyre inkább elszálló költségeire figyelmeztett Paul Martin, a NASA főfelügyelője is: őszintén beszélt arról, hogy az Artemis-küldetések egyenként 4,1 milliárd dollárral többe kerülnek ma, mint a 2017-es tervek alapján, ami tarthatatlan az űrhivatalnak. Azt is elismeri, hogy számos előre nem látható tényező hátráltatta a fejlesztést, ami a rakétatechnológiában nem meglepő (bár az SLS szinte kizárólag múltbéli, már ismert technológiákat összesít…), de leginkább a Boeing teljesítménye kritizálható és tehető felelőssé a rengeteg késlekedés és a költségek ekkora növekedése miatt. Természetesen a cég szinte rögtön reagált Martin szavaira, mondván az Artemis-program sokkal költséghatékonyabb, mint az Apollo- vagy az űrsikló-program, illetve szerintük az infláció miatt növekedtek ekkorára a kiadások. A főfelügyelő emellett azt is jósolta, hogy lassan a 2025-ös dátum sem tartható az Artemis-III küldetésnél, és egyre inkább a 2026-ra történő csúszást látja valószínűnek.
Szintén tegnap derült ki, hogy a NASA már a májusi időablakot sem látja reálisnak az Artemis-I indítására, így legkorábban június 6-16 között kerülhet sor a még személyzet nélküli küldetés startjára.
Az első négy Artemis-küldetés SLS rakétáinak készültségi állapota 2022 február végén
Új vezető az Orion-projekt élén
Hétfői közleményében jelentette be a NASA, hogy immár Howard Hu tölti be Catherine Koerner helyett az Orion programvezetői pozíciót. Hu a Johnson Űrközpontban fogja felügyelni a NASA új űrhajójának fejlesztését, gyártását és műveleteit. 30 éves tapasztalata az űrhivatalnál nagy segítség lesz a fejlesztő- és gyártó csapatnak, hogy minél inkább megbízható űrhajók indulhassanak a Holdhoz a jövőben, illetve még hatékonyabb legyen az együttműködés az ESA-val is.
Howard Hu