NASA: csak 2025-ben léphet újra űrhajós a Holdra

Kapcsolódó

A 260. Falcon-9 küldetést jelentette a mai Starlink 7-3

Úgy kezdte a SpaceX ezt a hetet, ahol tegnap...

Földünk az űrből: A megperzselt Rodosz

A Kopernikusz program Sentinel-1 műholdjának felvétele elénk tárja az...

A nap képe #1238 – Lítiumbányászat

Lítiumbányászati tevékenység Észak-Argentínában, melyet megörökítettek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről.

Földet ért a Bennu kisbolygóból származó minta

Frissítés 18:19: Miután a mentőcsapatok megfelelően előkészítették a kapszulát...

A B1060 jelű Falcon-9 is teljesítette 17. repülését

A B1058 után a B1060 jelzéssel ellátott Falcon-9-es is...

November 9-én egy hivatalos telekonferenciát tartott a NASA, ahol ismertették az Artemis-program jelenlegi állását, és sajnos több késés miatt is új céldátumokat kellett megjelölniük a jövőbeli küldetésekre. A konferencián Bill Nelson NASA-adminisztrátor, Kathy Lueders emberes küldetésekért felelős igazgató és Jim Free NASA-igazgatóhelyettes vettek részt.

Kezdésképpen a Blue Origin jogi vesszőfutását zárta le hivatalosan Nelson, így most már több hónapnyi moratórium után a SpaceX és a NASA végre újra elkezdhet együtt dolgozni a holdi leszállásra alkalmas Human Landing System (HLS) Starship-variáns fejlesztésén. A Blue Origin óvásáról, pereskedéséről és egyéb jogi akcióiról itt tudtok olvasni, a „Blue Origin” címkét kiválasztva. Nelson hozzátette, hogy ez a hét hónapig tartó jogi folyamat nagyban hátráltatta az Artemis-programot, és a SpaceX győzelme óta először csak november 5-én beszélhetett Gwynne Shotwellel, a SpaceX ügyvezetőjével, ami jól rámutat arra, hogy mennyire körülményessé tette Jeff Bezos akciója a NASA és a SpaceX munkáját. Elmondása szerint ez is közrejátszott a 2024-es dátumról való lemondásban, de valójában sejthető volt, hogy a Trump-kormány által 2019 márciusában bejelentett dátum mindig is kérdéses volt.

Az Artemis-III küldetés fő célja egy emberes holdraszállás, amit az eredeti tervek szerint 2024 vége előtt szerettek volna végrehajtani. Nelson bejelentette, hogy az új céldátum 2025-re tolódott, de kiemelte, hogy a SpaceX-nek és a NASA-nak először egy közös áttekintést kell végeznie a program jelenlegi állásával kapcsolatban, hogy aztán konkrét menetrendet tudjanak felállítani. A leszállást megelőző Artemis-II küldetés is csúszásban van: 2023 helyett 2024 májusában startolhat el az első személyzetes Orion küldetés a Hold felé, ami egyben az első emberes Hold-küldetés lesz az 1972-es Apollo-17 óta. Az Artemis-I küldetés sem indul el idén, bár erre már számíthattunk – az első SLS rakéta csak legkorábban jövő februárban indulhat Cape Canaveral-ből.

Ahogy előbb is említettük, nem csak a Blue Origin felelős a csúszásokért: a 2022-es pénzügyi év előtt a Kongresszus sosem ítélte meg azt a forrásmennyiséget a HLS-programra, amit a NASA kérvényezett. Erre ékes példa a 2021-es pénzügyi év, amikor a szükséges 3,3 milliárd amerikai dollárból csak 850 millió dollárt finanszírozott az állam. Nelson hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció 2024-es célja sosem volt technikai szempontból megvizsgálva. Sajnos egy jó példa erre az újfajta xEMU űrruhák fejlesztésének a csúszása, amiről már augusztusban beszámoltunk.

Egy Orion űrhajó közelíti meg a Gateway űrállomást (számítógépes grafika). Kép forrása: NASA

Jim Free igazgatóhelyettes elmondta, hogy az első emberes küldetésen használt Space Launch System (SLS)/Orion űrhajó páros egy nagyon bonyolult jármű, és több okból is csúszik a repülés. Elsősorban a koronavírus-járványt említette, ami munkaerőre gyakorolt negatív hatása mellett a beszállítókat is jelentősen befolyásolta. A SLS központi fokozatokat gyártó Michoud Assembly Facility is jelentős károkat szenvedett el a New Orleans-t sújtó viharok és esőzések miatt. Az Orion űrhajó fejlesztési költsége is növekszik, nem is kicsit. Eredetileg a 2012-2024 időszakban összesen 6,7 milliárd amerikai dollárt szerettek volna az űreszközre fordítani, de a dokkolórendszerek további fejlesztésére és tesztelésére további 2,6 milliárd dollárt biztosítottak – így már 9,3 milliárdnál jár az űrhajó teljes fejlesztési és gyártási költsége az Artemis-II küldetésig.

Zárszóként Nelson immár sokadszorra megemlítette Kínát: szerinte nagyon agresszívan törnek előre, elég csak a Csuzsung sikeres landolására, az egyre csak növekvő űrállomásra, vagy a Csang’e-5 mintaszerző misszióra gondolni. Szerinte a kínai űrprogram hamarabb is képes lesz tajkonautákat a Holdra küldeni, mint amire eredetileg számítottak. Természetesen biztosított mindenkit arról, hogy a NASA célja még mindig az, hogy elsőként térjenek vissza, a lehető legbiztonságosabb módon a Hold felszínére.

A SpaceX Lunar Starship holdkompja (számítógépes grafika). Kép forrása: SpaceX

Források: NASA telekonferencia/Jeff Foust

Dark mode powered by Night Eye