„A Holdra, a Marsra és más jövőbeli, az űr távoli részeiben található célállomásokra utazó űrhajósok valószínűleg új és elképesztő felfedezéseket tesznek majd.” – olvashatjuk a NASA cikkében. Azonban az űrben való tartózkodás és utazás korántsem veszélytelen. Az űrben lévő sugárzásnak való kitettség növelheti a rák, a központi idegrendszeri elváltozások, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.
Az űrben tapasztalható sugárzást három fő forrásból eredeztethetjük: a Föld mágneses terében rekedt részecskékből, a napkitörések során űrbe kerülő részecskékből, valamint a kozmikus sugárzásból, amely a Naprendszerünkön kívülről származik.
Az űrrepülés veszélyeinek csökkentése érdekében a NASA az űrállomás segítségével olyan képességek kifejlesztésén dolgozik, amelyek az elkövetkező küldetésekben tapasztalható sugárzás előrejelzésére alkalmasak. Egy orvosi megfigyeléssel kapcsolatos tanulmány keretein belül azt vizsgálták, hogy egy adott űrhajós DNS-ének földi sugárterhelésre való érzékenysége miként képes előrevetíteni DNS-ének kozmikus sugárzásban végbemenő változásait.
„Azt akartuk megtudni, hogy lehetséges-e kimutatni és mérni a sugárterhelés okozta károsodásokat az űrhajósok szervezetében, valamint van-e különbség életkor, nem és egyéb tényezők szerint, melyek mérhetőek, mielőtt az űrbe mennének.” – mondta Honglu Wu, a NASA Johnson Űrközpontjának vezető kutatója.
„Reméljük, hogy ezek a mérések felhasználhatóak lesznek az űrhajósok sugárzástól való védelmére szolgáló módszerek kidolgozásában és összehasonlításában.” – tette hozzá.
Az ISS jelenlegi parancsnoka, Akihiko Hoshide
A NASA Human Research Program-ja elsősorban a hosszabb távú küldetésekre, ezen belül az űrben az állandó emberi jelenlétre való felkészülés során kutatásokat kíván végezni, melyek a betegségek korai felismerésében segítenek. A vizsgálat fő célja a sugárterhelés következményeinek enyhítése. Ennek kulcsfontosságú része, hogy megbecsülhetővé tegyék az űrhajósok sugárérzékenységét még az űrrepülés előtt.
Az emberi kromoszómában a kor előrehaladtával változások következnek be, ami keletkezhet testi folyamatokból, vagy környezeti hatásoktól. A kromoszómák tartalmazzák a DNS-t, azaz sejtjeink genetikai információinak hordozóját, ezek változása növelheti a rák kialakulásának kockázatát.
Az ISS Medical Monitoring tanulmányban a kutatók összesen 43 ISS személyzeti tagtól vettek vérmintát, hogy mérjék a sugárzás és más hatások okozta kromoszómaelváltozásokat a küldetés előtt és után. A kísérlet három fő mérést tartalmazott. Az első az űrrepülés előtti, melynek során a kromoszómák alapállapotát mérték fel, amihez a későbbiekben viszonyítani lehet. A második a vérminták gamma-sugárzásnak való kitétele, ezzel mérve az űrhajósok sugárzással szembeni érzékenységét. Végül a Földre való visszatérés utáni vérvizsgálat a kromoszómaváltozások szintjének megmérésére.
Honglu Wu és Alan Feiveson (a NASA nyugalmazott statisztikusa) feladata volt a kapott adatok összehasonlítása.
„Érdekes kihívás volt olyan statisztikai módszert kidolgozni a vérminták elemzésére, ami alapján kiderül, valóban szerepet játszik-e az űrhajósok repülés előtti sugárérzékenységi szintje az űrrepülés okozta kromoszómaelváltozások előrejelzésében.” – mondta Feiveson.
Az elemzés után a kutatók arra jutottak, hogy a személyzet idősebb tagjainál magasabb volt a kromoszóma-rendellenességek szintje, valamint vérsejtjeik is érzékenyebbek voltak az elváltozásokra, mint a fiatalabb tagoknál. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a magasabb sugárérzékenységű tagoknál nagyobb eséllyel fordultak elő kromoszómaelváltozások, mint az alacsonyabb érzékenységűeknél.
Chris Cassidy űrhajós vérmintái
A fiatalabb űrhajósokról úgy gondolják, hogy az idősebbeknél fogékonyabbak a kozmikus sugárzásból eredő hosszú távú egészségügyi következményekre. Ez részben azért van így, mert a fiatalabb űrhajósoknak több életévük van hátra, tehát nagyobb eséllyel alakul ki a sugárterhelés következtében rákos megbetegedés. A sugárterhelés után általában 5-20 vagy annál is több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a rák kialakuljon.
„Amikor a Mars-utazáson merengünk, általában úgy gondoljuk, hogy jobb lenne idősebb űrhajósokat küldeni, hiszen ők tapasztaltabbak, és kisebb a kockázata annak, hogy életük során rákos megbetegedés alakul ki náluk” – nyilatkozta Wu.
Érdemes a NASA által készített rövid kiegészítést is megnézni, ami a témához kapcsolódik.