Nauka: A Nemzetközi Űrállomás új modulja

Kapcsolódó

Spanyolország az Artemis Egyezmény 25. aláírója

A madridi Moncloa-palota adott otthont az Artemis Egyezmény 25....

Starlink-misszióval zárta a hónapot a SpaceX

Túl van a 240. misszióján a SpaceX, melynek alkalmával...

A nap képe #1121 – LEGO figurák a magasban

1000 db LEGO-asztronauta utazott ballonok segítségével 34 kilométeres magasságba...

A Webb szemügyre veszi a Szaturnusz holdjáról előtörő vízgőzt

A James Webb űrtávcső kutatói egy több mint 9600...

Oleg Kononyenko és Nyikolaj Csub egy évig az ISS-en fog tartózkodni

A jövő évben kisebb látogatásra indul az ISS-re egy...

Az elmúlt évek legfontosabb rakétaindítására készül Oroszország: több évtizedes munka és halasztás után július 21-én startol a Nauka tudományos laboratórium, a Nemzetközi Űrállomás új modulja. Lássuk is a küldetés és a modul részleteit.

Indítás ideje, helye: 2021. július 21. magyar idő szerint 16:58, 200/39 számú startállás, Bajkonur, Kazahsztán

Megbízó: Roszkoszmosz

Rakomány, össztömeg: Nauka multifunkciós laboratórium (MLM), kb. 20 350 kg

Hordozórakéta: Proton-M hordozórakéta

Orbitális pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) 400 km, 51.6° inklinációval

Megérkezés a Nemzetközi Űrállomásra: 2021. július 29-én, magyar idő szerint kb. 15:26-kor

Élő közvetítés: magyar kommentárral a Spacejunkie Youtube-csatornán, illetve hivatalos közvetítés a NASA és a Roszkoszmosz Youtube-csatornáján.

Az indítás részletei

Forrás: Séra Gábor/spacejunkie.hu

A Spacejunkie élő közvetítése

A Nauka modul

A Nauka („Tudomány”) építése még az 1990-es években kezdődött, mint a Nemzetközi Űrállomás első moduljának, a Zarjának a tartalékaként. A modult ekkor még FGB-2-nek (Functional Cargo Block 2) hívták, és a Zarjához hasonlóan az egykori szovjet TKSZ teherszállító űrhajók utódjának tekinthető. A Zarja 1998-ban indult a világűrbe, az FGB-2 ekkoriban kb. 70%-os elkészültséggel rendelkezett a Hrunyicsev Gépgyárban. Ezután több terv is felmerült az FGB-2 hasznosítására, a végleges döntés azonban 2004-ben született meg: a Nemzetközi Űrállomás orosz tudományos laboratóriumává építik át, és legkorábban 2007-ben indulhat az űrállomásra. 2005-ben az orosz fél megegyezést kötött az Európai Űrügynökséggel (ESA) is, hogy egy európai gyártású robotkarral is ellátják a modult.

A Nauka felkészítés közben 2021 júniusában, Bajkonurban

Ezután csúszások hosszú sora következett, ami nagyrészt a ma már alapból öreg modul elemeinek volt köszönhető. 2013-ban az egyik tesztsorozat alatt az RKK Enyergija cég munkatársai találtak egy szivárgó üzemanyagszelepet, ami miatt az egész hajtóműrendszert újra ki kellett tisztítani. A szivárgás megrongálta a modul külső csövezését is, emiatt az összes vezetéket ki kellett cserélni. Időközben a modul hajtóműveinek szavatossága is lejárt, így abból is egy újat kellett legyártani és beszerelni. 2017-ben tovább folytatódott a Nauka szerencsétlenségi sorozata: ezúttal az üzemanyagtartályokban találtak fémreszeléket, amiket így szintén ki kellett cserélni. Az elhúzódó tesztek és állandó váratlan problémák miatt az indítás időpontja folyamatosan csúszott, azonban 2021. július 21-én, 14 évvel az eredeti indítási dátum után végre elstartolhat a Nauka – bár a modullal még pár hete is voltak problémák, remélhetőleg ezúttal az összes akadály elhárult.

A modul elemei

Forrás: Roszkoszmosz / Séra Gábor (spacejunkie.hu)

A Nauka felépítése

A modul 3 dokkolóporttal rendelkezik: egy aktív dokkolóval a modul elején – ezzel kapcsolódik majd a Zvezda szervizmodul nadír („Föld felé néző”) csatlakozójára -, és kettő passzív dokkoló a modul hátsó részén lévő gömb alakú dokkológömbben. A hátsó dokkolóra érkezik majd novemberben a Pricsal kikötőmodul, ami 5 űrhajó kikötését teszi majd lehetővé. A hátsó részen található második dokkolóra a Naukára szerelt légzsilipet helyezik majd fel, így űrsétákat is támogathat majd. A Naukán található több új munkaállomás, egy „glovebox”, vagyis tudományos kísérletekhez használt hermetizált doboz, egy fő számára alvóhely, illetve egy WC. A modul 6 személy számára képes oxigént előállítani, illetve ivóvizet a toalettben használt víz újrahasznosításával. Napelemei 2,5 kW energia előállítására képesek, a modul pedig a Progressz teherhajókból üzemanyagátfejtésre és annak tárolására is alkalmas lesz. A Naukával jelentősen bővül a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében végrehajtható tudományos kísérletek száma. A modult 15 éves élettartamra tervezték.

A Nauka és a Pricsal elhelyezkedése az ISS-en

Főbb technikai adatok

Hosszúság: 13,1 méter

Szélesség: 4,2 méter

Tömeg: 20 350 kg

Nyomás alatt lévő térfogat: 70 m3

Napelemek: 10,67 m x 3.35 m, 24,4 m2 alapterület, 2,5 kW energia

Gyártó: Hrunyicsev Gépgyár, RKK Enyergija

Az ERA felépítése

ERA – Az európai robotkar

A 11,3 méter (a Canadarm2 17 méteres) hosszúságú ERA (European Robotic Arm) a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensét fogja kiszolgálni. A robotkar 3 000 kg tömegű hasznos terhet tud rutin üzemmódban mozgatni, 8 000 kg-ot pedig lassú üzemmódban képes kezelni. Valós időben manuálisan, és automata módon, előre beprogramozva is képes működni. A precíz irányításról 7 motoros ízület gondoskodik, amelynek köszönhetően 5 mm-es pontosságra képes. A robotkar szimmetrikus felépítésű, hagyományos funkcióin túl infravörös kamerával is el van látva, amely az űrállomás állapotának ellenőrzéséhez nyújt segítséget.

Az ERA-t az Európai Űrügynökség megbízásából egy európai konzorcium fejlesztette ki és építette meg, amelyet a holland székhelyű Airbus Defence and Space vállalat vezetett.

A Naukát szállító Proton kigördítés közben

Az indítás menete, dokkolás a Nemzetközi Űrállomásra

A Nauka 2021. július 21-én, magyar idő szerint 16:58-kor startol Bajkonurból, egy Proton-M hordozórakétával. Érdekesség, hogy a Proton rakéták már több mint 400 alkalommal repültek, idén azonban ez lesz az első startja a nehézrakétának. A hordozóra és a modulra is kötött biztosítást a Roszkoszmosz egy biztosítási céggel: a pályára állítás és dokkolás biztosításáért 23 millió dollárt fizettek, és összesen 125 millió dollárnak megfelelő rubel lesz majd visszaigényelhető abban az esetben, ha a Nauka küldetése kudarccal végződne. Ebbe beletartozik a hordozórakéta és a Nauka komplett megsemmisülése, rossz pályára való állítása, indítás után nem megfelelő leválása a rakéta utolsó fokozatáról, technikai okokból a Nauka sikertelen dokkolása, de még az is, ha a zsilipajtót nem sikerült kinyitniuk.

A Proton az indítóállás előtt

A start után kb. 10 perccel válik majd le a Nauka a Proton harmadik fokozatáról, és kezdi meg a lassú megközelítést az ISS-hez. A modul a tervek szerint 8 nappal később, július 29-én magyar idő szerint 15:26-kor dokkol majd automatikusan a Zvezda alsó kikötési pontjára. Mielőtt azonban a Nauka kiköthetne, július 23-án 15:17-kor a Progressz MSz-16 teherhajó még leválasztja a Pirsz modult, így felszabadítva a helyet az új modulnak. A Progressz és Pirsz a távozás után kb. 4 órával semmisül majd meg a Csendes-óceán felett a légkörbe való belépés közben.

Az ESA ábrája az ISS-ről a Nauka megérkezése után

A Nauka és a küldetés hivatalos jelvénye

Dark mode powered by Night Eye