Nauka modul és Proton-M rakéta harmadik fokozat amatőr észlelése Angliából

Kapcsolódó

Szojuz indítás tarkította a Falcon-9-esek munkáját

A Szojuz hordozó 2.1b variánsa is felbukkant, melynek 2024-es...

A nap képe #1393 – Crew-8 statikus hajtóműteszt

A vadonatúj B1083 jelű Falcon-9-es statikus hajtóműtesztje. A hordozó...

Kevesebb mint 20 méteren múlt egy amerikai és egy korábbi orosz műhold összeütközése

A két irányíthatatlan szatellit 608 km-es magasságban került rendkívül...

Bemutatták India első űrhajósosztályát

Négy tesztpilóta alkotja az első hivatalos csoportot, akik közül...

A nap képei #1392 – Szárnyaszegett Ingenuity

A Perseverance újabb felvételein, melyet SuperCam műszerével rögzített, remekül...

17 éve vártuk a Nauka modul indítását a Nemzetközi Űrállomásra és végül 2021. július 21-én jött el a nap, amikor a Proton-M rakéta elstartolt Bajkonurból, és sikeresen alacsony Föld körüli pályára állította az új orosz modult.

Jelenleg az éjszakai Nemzetközi Űrállomás átvonulások időszaka tart, emiatt tökéletes alkalomnak tűnt az éjszakai égbolton a Nauka modul megfigyelése, esetleges fotózása. Mivel már 12 éve Londonban élek, teljesen nyilvánvaló számomra a tény, hogy az időjárás mindig egy fontos kérdés az észlelések szempontjából. Csodával határos módon éppen egy igazi nyári periódust fogtunk ki, napközben 30 fok feletti hőmérséklettel és tiszta égbolttal, ami remek esélyt adott a fotózásra.

Azt viszont továbbra is csak találgatni tudtuk, hogy mikorra várható a Nauka London fölötti átvonulása. Bújtam a Twittert, a Spacejunkie Discord-csatornát, az internet minden ezzel kapcsolatos bugyrát, és próbáltuk összerakni egyfajta előrejelzést, hogy ne kelljen órákat feleslegesen az ég alatt állni.

2021. július 21.

A Proton-M rakéta angol idő szerint 15:58-kor hagyta el a startállást és kezdte meg az útját a világűr felé. Az eseményt élőben közvetítettük a Spacejunkie YouTube-csatornánkon, melyet itt tudtok visszanézni. 

Hozzávetőlegesen 5 órával később sikeresen észleltem az alábbi objektumokat, a videóim az alábbi időpontokban készültek :

– Nemzetközi Űrállomás: 22:04:40-22:06:2

– Proton-M rakéta 3. fokozata: 22:06:4-22:07:36

– Nauka modul: 22:07:41-22:08:08 

Sági Gáborral (aki Oxfordban él) szimultán észleltük az eseményeket, amelyek néha meglehetősen összezavaró módon zajlottak. Én legalábbis a Nemzetközi Űrállomás után a Nauka modult vártam. Így nem sokkal az űrállomás átvonulása után, miután megpillantottam egy meglehetősen fényes és nagyon gyorsan mozgó objektumot, rettentően megörültem. Azonnal akcióba léptem és elkezdtem a fotózást, elindítottam a felvételt a laptopon és kézzel mozgattam a távcsövet úgy, hogy az objektum remélhetőleg minél gyakrabban haladjon át a kamerám látómezején.

Az egész átvonulás nem tartott tovább 1-1,5 percnél. Megállítottam a felvételt, és rettentő boldog voltam, hogy sikerült észlelni a frissen indított Nauka modult. Ebben a pillanatban feltekintettem az égboltra és ugyanabból az irányból még egy, a második objektumhoz hasonló fényességű és gyorsaságú űreszközt pillantottam meg az égen. Azonnal elindítottam a felvételt, és elkezdtem fotózni a harmadik objektumot is. Ekkor még fogalmam sem volt, mi is lehet ez a fényes pont az égen, csak találgatni tudtam hogy a rakéta egyik darabja talán, mivel ugyanabba az irányba haladt és ugyanolyan gyorsan. 

Sajnos már a zeniten túl haladva kezdtem el fotózni, így a felvételek nem lettek tökéletesek, mivel a Nauka modul már távolodott tőlem. 

Az objektumok elvonultával kiörömködtem magam, nagyon intenzív és fantasztikus élmény volt. Nemcsak a kihívás része miatt, bár már önmagában ezért is érdemes volt kiállni. De a tény, hogy az eddig indított legnagyobb modult láthattuk öt órával a bajkonuri indítás után, ez nagyon felvillanyozott. Fotózás szempontjából pedig ez a legjobb alkalom arra, hogy a lehető legtöbb részletet örökítsük meg a modulból. Ez főleg annak köszönhető, hogy ilyenkor van hozzánk a legközelebb (nagyjából 200 km-es Föld feletti magasságban keringett ekkor). Az a pillanat, amikor először megpillantottam a Nauka modult a laptop kijelzőjén felbecsülhetetlen jelentőséggel bír számomra. Előzetesen nem voltunk benne teljesen biztosak, hogy a napelemek már kinyitott aktív állapotban lesznek indítás után, vagy csak később, az ISS-hez közel, esetleg dokkolás után aktiválják majd őket.

Az alábbiakban az általam és Sági Gábor által készített felvételeket láthatjátok július 21-éről. Rettentő jó dolog látni a különböző részleteket a modulon, a Proton-M rakéta 3. fokozata pedig csak hab a tortán. Mindkettőnk felvételein gyönyörűen látszik a rakéta fokozat alakja, és a hajtómű fúvókája. Valamint az is nyilvánvaló, hogy irányíthatatlanul forog az objektum, mert folyamatosan más részét látjuk a felvételeken. Ralf Vandeberg műholdfotós szerint egyedi felvételeket készítettünk, ugyanis nem készült túl sok amatőr fotó eddig a Proton-M rakéta fokozatról. A fokozat napokon belül elég a légkörbe való belépés során.

Saját felvételeim

Nemzetközi Űrállomás

Proton rakéta 3. fokozata

Abelovszky Bence feldolgozása AI szoftver segítségével – bal oldal AI, jobb oldalt az eredeti felvétel

Animáció a legjobb képkockákból – teljesen nyilvánvaló a 3.fokozat folyamatos forgása

Nauka modul – legjobb képkocka és művészi ábrázolásban a Nauka

Nauka modul – animáció a legjobb képkockákból

Sági Gábor felvételei

Nauka modul – Sági Gábor

Nauka modul animáció – Sági Gábor

Proton-M rakéta 3. fokozat animáció – Sági Gábor

2021. július 22.

Az előző napok eseményeit csak részben tudtuk feldolgozni, analizálni, szerencsére már nyakunkon is volt a következő lehetőség. Ismét gyönyörű szép tiszta égbolt várt minket, viszont keringési adatokkal kapcsolatban továbbra is minimális információk álltak rendelkezésünkre, dr. Marco Langbroek, Richard Cole szakértőktől, illetve az ISSTracker weboldalról próbáltam még hasznos információkat begyűjteni.

A Nemzetközi Űrállomás aznap bőven a rakéta fokozat és a Nauka modul átvonulások utánra volt várható. Az előző nap eseményeire alapozva valamiért számítottam arra, hogy a Proton-M rakéta 3. fokozata lesz majd először látható, éppen ahogy az előző nap is történt. Így is volt, az átvonulások az alábbi sorrendben történtek, én pedig az alábbi időintervallumban készítettem a videókat:

– Proton-M rakéta 3. fokozata: 22:00:50-22:02:01

– Nauka modul: 22:05:36-22:07:03

– Nemzetközi Űrállomás: 22:53:33-22:56:13

A harmadik fokozat átvonulása után (amiről akkor még nem voltam biztos hogy az) gyorsan megnyitottam a videót és átnéztem a képkockákat. Az objektum alakjából egyértelművé vált, hogy a gyorsító fokozatot láttam, és a Nauka még csak ezután jön. Amikor megláttam a második fényes objektumot, azonnal tudtam hogy nyerőben vagyok, kizárólagosan a modul kell hogy legyen.

Az aznap este készült felvételeket pedig ismét az alábbiakban láthatjátok (ismét a saját és Gábor felvételeiből egy válogatás). 

Saját felvételeim

Animáció a legjobb képkockákból – teljesen nyilvánvaló a Proton-M rakéta 3.fokozat folyamatos forgása

Nauka modul – animáció a legjobb képkockákból (AI javított verzió)

Nemzetközi Űrállomás – az iROSA napelemtáblák csodásan látszanak ezeken a felvételeken

Sági Gábor felvételei

Proton-M rakéta 3. fokozat animáció – Sági Gábor

Nauka modul – Sági Gábor

Nauka modul animáció – Sági Gábor

Készítettem egy videó összefoglalót is a legjobb felvételekből, a legjobb képkockák a Nemzetközi Űrállomásról, Nauka modulról és a Proton-M 3. fokozatról egy összefoglalóban sűrítve.

A Nauka eddigi hányattatott sorsa nem csak a Földön, de az űrben is folytatódik. Már indítás után lehetett sejteni, hogy a küldetés nem a tervek szerint halad, és technikai gondokkal küzdenek. Folyamatosan követjük, és az események fényében frissítjük az alábbi cikket, amiben minden fontos információt megtaláltok az indítástól kezdve.

Problémák a Naukával – hírfolyam

Dark mode powered by Night Eye