Az Arianespace és OneWeb szóvivői bejelentették miszerint a két cég átdolgozta a szerződésüket a OneWeb műholdak indításával kapcsolatban.
Tizenhat Szojuz megrendelést kapott az Arianespace, egy indítással 34-38 műholdat fognak majd pályára állítani – a tervek szerint a OneWeb-konstelláció építését így 2022-ben be is tudnák befezni. Az átdolgozott szerződésben két Szojuz indítással van kevesebb az eredeti tervek szerint, illetve az Ariane-6 első indításánál sem lesznek OneWeb műholdak az áramvonalazó kúpok alatt.

Eddig három OneWebnek szánt indítást hajtott végre az Arianespace, mielőtt az óriáscég ún. “Chapter 11” csődött jelentett, így megállítva a betervezett havi egy darab Szojuz indítást.
A cég nyilatkozata szerint a szerződés megváltoztatása az újjáépítési terv része. A Brit kormány és az indiai telekom-óriás Bharti Global vásárolta fel a céget miközben az kifogyott a tőkéből a 650-műholdas konstelláció kiépítése közben, a OneWeb szerint még év végéig ki tudnak lábalni a csődvédelmi helyzetből. Jelenleg 74 műholdjuk van alacsony Föld körüli pályán, és a következő 36-ot idén decemberben tervezik startolni az orosz Vosztocsnijból.

A 2021. második felére tervezett Ariane-6 első indításból való kihátrálás nem fogja befolyásolni a rakéta startját, nyilatkozta egy szóvivő – a francia űrvállalat megpróbál időben találni egy vásárlót az óriásrakéta első indítására. A műholdkonstelláció 2021-ben kezdheti szolgáltatni a SpaceX Starlinkjéhez hasonló műholdas internetet a Föld északi régióiban: Alaszka, Kanada, Grönland, Izland, Egyesült Királyáság, Észak-Európa és az Jeges-tenger. A 16 Szojuz indításból kettő Francia Guyanából lesz lebonyolítva – a maradékot pedig még nem osztották el pontosan Bajkonur és Vosztocsnij között.

A műholdak tömege megközelítőleg 150 kilogramm tömegűek, meghajtásuk pedig ionhajtóművek segítségével van megoldva. Az elektronikus rendszereket napelemtáblák látják el energiával, akkumulátorok segítségével. Egy műhold gyártási árát 0,5 -1 millió dollárra becsülik, pontos információnk azonban nincs. Ku-sávú transzponderekkel vannak ellátva, 12-18 GHz-es tartományban kommunikálnak a földi vevőállomásokkal (36×16 cm-es fázisvezérelt antennarács-technológiára épülő vevőmodul). Idén januárban jelentették be, hogy elérték a napi 2 legyártott műhold mennyiséget. A műholdak munkájuk végeztével a Starlink műholdakhoz hasonlóan visszatérnek és elégnek a légkörben.