Nem sikerült az első, magáncég által fejlesztett japán rakéta bemutatkozása

Kapcsolódó

A nap képe #1444 – A Nancy Grace Roman optikai rendszere

A Nancy Grace Roman űrteleszkóp optikai rendszere, mely 10...

Első magyarként választották be az űrkutató hírességek közé Almár Ivánt

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös tiszteletbeli elnökét a...

A nap képe #1443 – Szojuz MSz-25 űrhajó

Nyikolaj Csub kozmonauta lenyűgöző fotót készített az orosz szegmens...

Az Ingenuity újra munkába áll

Mint tudjuk, az Ingenuity fő küldetése véget ért, mely...

A Space One nevű magáncég orbitális besorolású hordozója második nekifutásra indult el, ám ezt követően feltehetően az FTS (Flight Termination System) megszakította a küldetést.

Fontos napnak indult a mai, nem csak a japán magánszektor, de az ország egész űripara számára: hajnalban sor került az első kereskedelmi magáncég által fejlesztett orbitális hordozórakéta, a KAIROS indítására, ám a siker sajnos elmaradt. De előbb tekintsük át a rakéta főbb adatait!

A KAIROS a Kii-based Advanced & Instant Rocket System mozaikszóból ered, de az ógörög mitológiában is megtalálható a szó: Kairosz az alkalom isteneként és a döntő pillanat géniuszaként volt ismert. A kis teherbírású, négy fokozatú rakéta első három egysége szilárd, míg legfelső, negyedik fokozata folyékony hajtóanyagú. Méretét tekintve 18,5 méter hosszúságú és kicsivel kevesebb mint 1,5 méter átmérőjű, tehát majdnem teljesen megegyezik a Rocket Lab Electron hordozójával (mely 18 méter hosszú és 1,2 méter átmérőjű). Tömegét tekintve azonban majdnem kétszer nehezebb az amerikai-új-zélandi cég járművénél: a KAIROS 23 tonna, míg az Electron alig 12,5 tonna. Hasznos teherkapacitását tekintve 250 kg-ot képes 500 km-es alacsony Föld körüli, és 150 kg-ot 500 km-es napszinkron pályára állítani. 
A rakétamotorokat az IHI Aerospace gyártja a Space One számára, akik egyúttal befektetők is a vállalatban. A feladat nem ismeretlen számukra, hiszen a JAXA-val közösen fejlesztett Epsilon rakétához is ők gyártották a szilárd hajtóanyagú motorokat. A KAIROS-hoz szánt hajtóműveket még 2022 elején kezdték tesztelni, de az avionikai rendszer, valamint beszállítói problémák miatt több késést is szenvedett a fejlesztésük.

A hordozó rakterében a japán kormány Cabinet Satellite Intelligence Center (CSICE) nevű központja által fejlesztett és gyártott rövid reakcióidejű prototípus műholdja kapott helyet, melyet információszerzéshez és megfigyeléshez használtak volna nemzetvédelmi célból.

Az első indítási kísérletre március 9-én szombaton került sor a Kii-félszigeten fekvő űrkikötőből, de a visszaszámlálás letelte után, T-0-nál nem indult be az első fokozati hajtómű, a cég pedig szerdára halasztotta a startot. A rakéta úgy tűnik akkor „érezte”, hogy valami nem megfelelő, hiszen a mai napon sem sikerült a debütálás. A KAIROS ugyan ezúttal elemelkedett magyar idő szerint 03:01-kor, ám nagyjából 5 másodperc múlva felrobbant, amit feltehetően az FTS (Flight Termination System – küldetésmegszakító rendszer) idézett elő. A felvételek alapján nehéz megmondani, de úgy fest a visszahulló darabok károsíthatták az indítóállást. Hogy ez a történés mennyiben, és mennyi időre veti vissza a céget, azt szintén nem könnyű megbecsülni, de reméljük továbbra is megmarad a lelkesedésük.

Képek forrása: MBS News

 

Dark mode powered by Night Eye