Nem sikerült tökéletesen a Relativity Space Terran-1 rakétájának bemutatkozása

Kapcsolódó

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

Rocket Lab tervek: 2024-es Neutron indítás, saját műhold-konstelláció

A Rocket Lab új fejleményeket osztott meg egy február...

Szedjük fel a marsi mintatárolókat!

A Mars Sample Return kampánnyal kapcsolatban vegyesek voltak az...

A nap képe #1394 – Szojusz MSz-25 személyzet

A Szojuz MSz-25 személyzete a Csillagvárosban: Tracy Dyson, Oleg...

Egyelőre továbbra is nyitott maradt a kérdés, hogy kinek sikerül rögtön az első indítással elérni Föld körüli pályára.

Félig volt csak sikeresnek tekinthető a Relativity Space ma hajnali tesztküldetése, ami a „Good Luck, Have Fun” , azaz „Sok sikert, jó szórakozást” nevet kapta. A kisteherbírású rakéta startjára már nagyon vártunk, hiszen korábban két alkalommal sem sikerült elindítani a hordozót. Legközelebb ehhez a második kísérletnél jártak, amikor gyakorlatilag egy statikus hajtóműtesztet végrehajtva beindult a kilenc darab Aeon-1 rakétamotor, ám a Terran-1 egy centit sem emelkedett feljebb, ugyanis a vészmegszakító rendszer hibás értékeket észlelve leállította a folyamatot.

Ma azonban minden összeállt, és a kis rakéta útnak indult a Cape Canaveral Űrhaderőbázis LC-16 állásáról. Remek látványt nyújtottak a metán meghajtású hajtóművek kékes csóvái, ahogy a jármű egyre feljebb és feljebb jutott a légkörben. Nagyjából 80 másodperccel az elemelkedést követően, az Atlanti-óceán felett közel 16 kilométeres magasságban a Terran-1 elérte a legnagyobb aerodinamikai terhelést jelentő réteget is (Max-Q), ezzel teljesítve a tesztmisszió egyik fő célkitűzését. A rakéta mindvégig stabilan haladt az emelkedési pályáján, és a megfelelő tolóerőnek köszönhetően egyre gyorsabban szelte át a légkört.

A következő fontos fázis a fokozatok szétválásánál következett, ami anno a SpaceX-nek is fejtörést okozott (a Falcon-1 harmadik indítása során az első fokozat a hajtómű fennmaradó minimális tolóereje miatt nekiütközött a már leváló második fokozatnak, így a rakéta letért a pályájáról és végül megsemmisült). Ezúttal mindez nem állt fent, és a Relativity Space elsőre sikerrel vette ezt az akadályt is, és következhetett (volna) a vákuum-optimalizált Aeon hajtómű főszereplésével az első keringési sebességre való gyorsítás, illetve a további pályaemelés. Ez a művelet azonban már kevésbé volt eredményes; a második fokozaton található rakétamotor ugyan rövid időre elindulni látszott, de nem tudott tolóerőt kifejteni, így ezen anomália miatt végül nem volt esély elérni a pályát.

Dark mode powered by Night Eye