Nemzetközi Űrállomás: 20 év amatőrfotósok kameráján keresztül

Kapcsolódó

Nagy rekord a SpaceX-től: 20. alkalommal indult ugyanaz a Falcon-9 hordozó!

Egy újabb Starlink küldetésen érte el ezt a jelentős...

A nap képe #1437 – F. Story Musgrave űrsétája

A felvételen F. Story Musgrave látható. Az STS-6 keretén...

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

2020 novemberében az egész világ a Nemzetközi Űrállomás immár 20 éve folyamatos emberi jelenlétének évfordulóját ünnepelte. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt több mint 20 évben nem telt el úgy nap az ISS-en, hogy legalább egy amerikai űrhajós és egy orosz kozmonauta ne tartózkodott volna a fedélzeten. Hatalmas mérföldkő ez az ember űrutazás történetében!

Talán sokan nem tudják az olvasók közül, hogy a Nemzetközi Űrállomás könnyedén és akár szabad szemmel is megfigyelhető, ha tudjuk mikor és milyen égrészen keressük azt. Talán kevés annyira magával ragadó dolog van az égbolton, mint az ISS. Átvonulás alkalmával hangtalanul suhan át az égbolton, fényessége a Vénuszéval vetekszik és a tudat, hogy emberek tartózkodnak rajta, valahogy az egész élményt még emberibbé teszi. Én mindig integetek nekik!

Egy fotós számára a kérdés szinte magától értetődő, vajon fotózható-e egy 400 km magasságban, közel 27.000 km/h sebességgel haladó objektum a saját tartózkodási helyünkről és ha igen, mennyire eredményesen? 

A válasz szerencsére igen! Az amatőr asztrofotós közösség egyes tagjai kezdtek először kísérletezni az ISS fotózásának lehetőségével. Mire én felfedeztem magamnak ezt a csodálatos hobbit 2014-ben, addigra már meglehetősen sok amatőr fotós elkezdte kitaposni az utat és csodás felvételeket készítettek az űrállomásról. Részemről egyértelműnek tűnt az ötlet, hogy létrehozzam a Space Station Guys névre keresztelt weboldalt. Itt nem csak a saját felvételeim teszem közzé, de immár tucatnyi ISS fotós járult hozzá egy világméretű fotós ISS adatbázis létrehozásához. 

A korai években a legtöbb pionír ISS fotós filmes fényképezőt használt fotózáshoz, csakúgy mint az asztrofotózáshoz. De hamarosan beköszöntött a digitális korszak és a fotózás egy csapásra könnyebbé, egyszerűbbé vált. Videokamerák, térfigyelő CCTV kamerák, módosított webkamerák vették át a filmes kamerák szerepét. 2021-ben ez meglehetősen viccesen hangozhat, de akkoriban ez volt a fejlődés egyedüli és leghatékony iránya, ezzel egy teljesen új fejezetet nyitva az asztrofotózás, és ezzel együtt az ISS fotózás történetében. Ebben a cikkben található felvételek egy része a még fiatal Nemzetközi Űrállomást mutatja be. Ezen a fotók és animációk némelyikén az ISS még mindössze egy napelemtábla párral rendelkezik, vagy éppen az egyik űrsikló látható közeledő, vagy éppen már dokkolt állapotban az űrállomáshoz. A cikkben látható összes fotó a Space Station Guys weboldalon megtalálható.

Korai felvétel a nagyon fiatal Nemzetközi Űrállomásról – Credit: Josef Huber, Tobias Lindemann 

Fiatal ISS és az Atlantis űrrepülőgép – Készítette: Tom Gwilym 



ISS mindössze  egy pár napelem táblával – Készítette: Josef Huber, Tobias Lindemann, Klaus Nagel

Többféle módszer létezik a Nemzetközi Űrállomás fotózására. Én két nagyobb kategóriára választanám őket:

– az egyik a manuális fotózás, ami alatt a hosszú záridős fotózást, valamint a kézzel mozgatott nagy felbontású fotózást értem.

– a másik pedig a motorizált követés, ami szintén nagyfelbontású és nagyítású fotózás, de a követést egy precíz és elektronikusan vezérelt állvány végzi.

Manuális követés

Az első módszer a hosszú záridős fotók készítése. Ugyan szó szerint nincs manuális követés, mivel a fényképezőnk egy fix pozícióban van felállítva és ugyanazt az ég részt fotózzuk, mégis ebbe a kategóriába sorolnám. Ez a legegyszerűbb módszer, ehhez egy fényképező, egy állvány és egy távkioldó szükséges mindössze. A lényege, hogy hosszabb záridejű (10-30mp) fotókat készítünk, lehetőleg egy széles látószögű objektívvel (8mm-50mm). Ezen a csillagok csíkot húznak és az ISS egy fényes hosszúkás csíkként látható. Ez a módszer a művészi vénával megáldott fotósokat vonzza inkább, csodálatos kompozíciók készíthető megfelelő előtér megválasztásával, akár városból, akár természetben. 

Gyönyörű ISS átvonulás természetben készült előtérrel – Készítette: Tom Jones 

Hosszú záridős felvétel a Temze partjáról – Készítette: Martin Lewis 

A második módszerhez a dslr kamerán kívül szükséges egy távcső is. Ezt a módszert használták sokan a Nemzetközi Űrállomás építése alatti években (2000-2010) fotózás céljából. Egész sok felvétel készült szerencsére a még befejezetlen ISS-ről, melyhez alkalmanként dokkolt, vagy közeledő állapotban az űrrepülőgépeket is látni lehet. Sajnos jómagam teljesen lemaradtam az űrrepülőgép korszakról, amit rettentően sajnálok, de ezek a felvételek életben tartják az emlékét szerencsére, amatőr mércével mérten óriási jelentősége van!

Ennek a módszernek a lényege, hogy a távcsövünket manuálisan mozgatjuk, mindkét kezünket használva próbáljuk a lehető legjobban a kameránk látómezejében tartani a Nemzetközi Űrállomást. A keresőtávcsövünk és a fotózásra használt főtávcsövünk tökéletesen párhuzamosítva kell legyenek. Magyarul ha a keresőtávcsővel bármilyen tetszőleges csillagra állítjuk, akkor a főtávcsövünkben is látható kell legyen ugyanaz az objektum. Az amatőrök a kezdeti szakaszban tucatnyi állóképet rögzítettek, de ahogy a dsrl kamerák fejlődtek valamint a webcamek sokkal elterjedtebbé váltak, videók készítése vált népszerűvé, mely során átlagosan 20-30 képkocka per másodperc (frames per second azaz fps) került rögzítésre.

A harmadik módszer manapság talán a legelterjedtebb módszer. Ugyanazok a felszerelésbeli elvárások, mint a második módszernél, de ezúttal a dslr kamera helyett bolygó fotózáshoz használt, nagy framerátára (képkocka per másodperc) képes kamerákat használunk, amely akár 100-400 fps-re is képes. A követést ugyanúgy kézzel végezzük, de ezúttal nagyon sok képkockát készítünk, ezzel maximalizálva a siker lehetőségét! Nem ritka, hogy a rögzített videónk mérete 10-20 Gb méretű lesz. Ez a metódus lehetővé teszi, hogy a felvételekből remek animációkat is készíthessünk.

Befejezett Nemzetközi Űrállomás – Készítette: Josef Huber, Tobias Lindemann, Klaus Nagel

ISS és az Discovery űrrepülőgép – Készítette: Martin Lewis

ISS és az Európai Űrügynökség (ESA) azóta már nyugdíjazott ATV teherűrhajója – Készítette: Philip Smith

Valamint semmiképpen se feledkezzünk meg az ISS tranzit felvételekről! Ezek olyan események, amikor az ISS valamilyen égi objektum előtt (Nap, Hold, bolygók) halad át egy bizonyos tartózkodási helyről nézve. Ha tudjuk előre, hol és milyen időpontban kell legyünk, átélhetjük ezeket a csodás eseményeket mi magunk is.

ISS Hold előtti átvonulás (nem megvilágított) – Készítette: Andrew McCharthy

ISS Hold előtti átvonulás (megvilágított) – Készítette: Simon Tang

 ISS Nap előtti átvonulás – Készítette: Christian Fröschlin

 ISS bolygó előtti átvonulás (Mars) – Készítette: Tom Glenn 

ISS Hold előtti átvonulás (megvilágított) – Készítette: Szabolcs Nagy

Motorizált követés

Létezik egy komoly módszer is, amivel a Nemzetközi Űrállomást fotózhatjuk, ezt motorizált követésnek nevezzük. A nevéből adódóan kézi követés helyett nagy precíz követésre képes motorizált állvány veszi át tőlünk a feladat oroszlánrészét. Nagyon érdekes és látványos követési módszer ez, mely lehetővé teszi a folyamatos követést, akár a legnagyobb műszerekkel is. Az eredmény pedig nem marad el! Az egyedüli negatív aspektusa az ára. Ugyanis ezek az állványok és nagyméretű távcsövek őrületes összegekbe kerülnek, így ez a módszer eléggé mély pénztárcát is igényel. Többnyire ez is az oka, hogy a manuális követés messze a legelterjedtebb módja az ISS fotózásnak. 

Szinte hihetetlen mértékű részletek az ISS-en – Készítette: Michael Tzukran

Michael Tzukran, az motorizált ISS fotózás egyik prominens alakja ezt írta: “ A felszerelésem egy számítógép által vezérelt ekvatoriális állvány. A számítógép képes kommunikálni az állvánnyal, és ha a megfelelő adatokat küldöm az állvány felé, mely tartalmazza a műhold (ez esetben ISS) pozícióját és sebességét, képes precízen követni azt. Amikor eljön a megfelelő időpont, utasítást küld a számítógép és megkezdődik a követés.”

Másik jeles alakja a motorizált követésnek Philip Smith, neki is sikerült csodás részleteket megörökíteni a Nemzetközi Űrállomásról.

Csodálatos animáción az ISS és az utolsó Dragon-1 teherűrhajó – Készítette: Philip Smith

De elég a sok technikai paraméterből… Miért is olyan jó dolog ISS-t fotózni?

Először is az emberek egy része imádja a kihívásokat! A Nemzetközi Űrállomás 27 000 km/h sebességgel kering a Föld körül, ebből adódóan 16-szor kerüli meg a bolygónkat 1 nap leforgása alatt, emiatt az űrhajósok 16 alkalommal látják felkelni, majd lenyugodni a Napot. A manuális követés minden kétséget kizárólag a fotózás legnehezebb része. De kellő mennyiségű türelemmel, gyakorlással elsajátítható a módszer és a képfeldolgozás tudománya, ami végül lehetővé teszi, hogy mi magunk is csodálatos részleteket, eseményeket örökítsünk meg!

Végül, de nem utolsó sorban véleményem szerint a hobbi legészbontóbb, legcoolabb része az, amikor történelmi jelentőségű eseményt sikerült megörökíteni. Nagy szerencsémre volt alkalmam elcsípni pár fantasztikus pillanatot, mint például a legelső Crew Dragon űrhajó érkezését az ISS-re, vagy a orosz Szojuz MSz-13 közeledését dokkoláshoz (3 űrhajóssal a fedélzeten), de kaptam már születésnapi ajándékot is Hold előtti áthaladás formájában, melyet az ISS egykori parancsnoka, Chris Hadfield is megosztott saját Twitter-fiókján. Továbbá az összes teherhajót is sikerült megörökíteni önálló repülésük során úton az ISS-re, vagy már leválás után. 

De az új megoldásoktól sem zárkózom el, a minap éppen kipróbáltuk, milyen eredményt ad, ha mesterséges intelligencia által támogatott képfeldolgozó program segítségével megpróbálunk megszabadulni a részleteket háttérbe szorító zajtól is. 

SpaceX Crew Dragon első alkalommal dokkolt állapotban az ISS-hez  – Készítette: Szabolcs Nagy

Szojuz MSz-13 mindössze 76 méterre az ISS-től  – Készítette: Szabolcs Nagy

Cygnus, Progressz, HTV és Dragon teherűrhajók – Készítette: Szabolcs Nagy

AI szoftverrel feljavított animáció az ISS-ről – Készítette: Szabolcs Nagy

Bárki nagyon egyszerűen megfigyelheti a Nemzetközi Űrállomást a saját szemével, bármilyen segédeszköz használata nélkül is. A már korábban is említett ISS Detector alkalmazást tudom mindenkinek bátran javasolni letöltésre. Ha a jövőben látjuk az ISS-t csendben átsuhanni az égbolton, érdemes emlékezni arra, hogy bátor hölgyek és urak tartózkodnak a fedélzeten, és az egész emberiség számára fontos kutatásokat végeznek. Azok az emberiségre gyakorolt pozitív hatásait pedig nap mint nap érzékeljük, legyen az a tudomány bármelyik területe is.

Ők az én szuperhőseim!

Dark mode powered by Night Eye