Az utóbbi napok szinte megállíthatatlan indítás-sorozatát folytatva egy újabb űreszközt állítottak pályára pénteken Kínából. Az elmúlt egy hét negyedik startját egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával végezték el a Szecsuán-tartománybeli Hszicsang Űrközpontból. A rakéta orrkúpja alatt a Csunghszing-1D, vagy másnéven a ChinaSat-1D katonai távközlési műhold helyezkedett el. A közepes teherbírású hordozóeszköz sikeresen eljuttatta a szatellitet a kijelölt geostacionárius átviteli pályára (GTO), ahonnan az a pár hétig tartó tesztelési fázis után saját hajtóműve segítségével fog eljutni a számára kijelölt orbitális pozícióba.
A ChinaSat/Csunghszing-széria műholdjait az állami tulajdonban lévő China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) üzemelteti, a rendszer fő profilja pedig telekommunikációs és műsorszórási szolgáltatások nyújtása. A műholdcsaládon belül több típust is meg tudunk különböztetni, jelen esetben a ChinaSat-1-széria „D” darabja jutott a világűrbe. Ez a sorozat legfőképpen katonai távközlési műholdakból áll, és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) egységeit támogatja. Az első ilyen űreszköz 2011-ben lett pályára állítva a ChinaSat-1A jelzés alatt.
A Hosszú Menetelés-3B elindulásának pillanata. Kép forrása: Weibo fórum
A ChinaSat-1D a „Feng Huo-„2 hadi célokra kifejlesztett műholdak közé tartozik. A taktikai szempontból kulcsfontosságú kommunikáció lebonyolításában játszanak nagy szerepet, adattovábbításra és hang átjátszásra is (például műholdas telefon) alkalmazzák. A jelek továbbítását C- (4-8 GHz) és UHF-sávban (0,3-3 GHz) végzi majd. A ChinaSat-2 széria a „Sentung” nevet viseli, viszont a Feng Huo-2-vel ellentétben ezek a típusok Ku-sávban (12-18 GHz) hajtják végre az adatközlést.
A korábbi műholdakhoz hasonlóan a sorozatban, itt is a DFH Satellite Co. űripari cég DFH-4 szatellites platformjára lett integrálva (azaz összeszerelve) az űreszköz és annak hasznos terhe. Két darab kihajtható napelemszárny biztosítja a szükséges energiaellátást Föld körüli pályán, melyeknek teljesítménye 13,5 kW. A meghajtásért egy 490 Newton tolóerejű, kétkomponensű hipergolikus hajtóanyaggal működő motor felel.
Az elmúlt években számos ilyen űreszközt küldtek már a világűrbe, a legutóbbi a ChinaSat-9B volt idén szeptemberben, viszont ez nem katonai, hanem polgári célokat szolgál: nagy felbontású televíziós és rádiós műsorok sugárzása a feladata. A 9B-hez hasonló ChinaSat-6D polgári felhasználású műhold is hamarosan elindulhat a várakozások szerint, ami jól rámutat arra, hogy az ázsiai űrhatalom mennyire komolyan gondolja a műholdas képességeik kiépítését. A ChinaSat-széria kereskedelmi műholdjai elsősorban a belföldi piacot szolgálják ki, és a digitalizációnak köszönhetően egyre nagyobb az igény a rendszer iránt.
A rendszer következő főpróbája egy nem kis esemény lesz: a 2022-es pekingi téli olimpiai játékokat 8K felbontásban szeretnék több száz millió kínai lakos TV-képernyőire műholdas úton eljuttatni.
Források: Nasaspaceflight.com/Xinhua