Ezzel a cikkel szeretnénk tisztelegni azon hölgyek előtt, akik az űrkutatásnak szentelték az életüket, mind az űrben, mind itt a Földön.
2023 márciusáig 72 nő repült az űrbe, közülük 44-en dolgoztak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén hosszú távú expedíciós küldetés tagjaként, valamint űrsiklóval történő szervizelés látogatójaként, vagy rövid távú Szojuz küldetések résztvevőjeként. Ez a cikk elismeri a különböző országokból származó nők jelentős eredményeit, valamint azokat az úttörő hölgyeket, akik az űrkutatás területén kiemelkedő eredményeket értek el. Az űrállomás összeszerelésében és a fedélzetén napi rendszerességgel végzett kutatásokban sok más nő is közreműködött, köztük olyanok is, akik itt a Földön központok igazgatói, menedzserei, repülési igazgatói és sok más szerepkörben dolgoztak az űrkutatásban. Eredményeik hozzájárulnak a NASA azon erőfeszítéseihez, hogy az első nőt és az első színes bőrű embert a Holdra, illetve az elkövetkezendő évtizedekben az első embereket a Marsra küldjék.
Az első női űrhajós kiképzésére kiválasztott öt nő. Balról jobbra: Valentyina Ponomareva, Tatyana Kuznyecova, Irina Soloveva, Valentyina Tyereskova és Zanna Jorkina. Forrás: NASA
Valentyina Tyereskova szovjet űrhajósnő, közvetlenül a Vosztok-6 kapszulájába való beszállása előtt. Forrás: NASA
A nők korszaka az űrben 1963. június 16-án kezdődött, amikor Valentyina Tyereskova szovjet űrhajósnő felszállt a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén. A kiképzésre kiválasztott 5 nőből álló csoportból Tyereskova háromnapos küldetést teljesített, és az első űrhajósnőként került be a történelemkönyvekbe. 1978 januárjában a NASA bejelentette, hogy 35 új űrhajóst, köztük 6 nőt fognak kiválasztani az űrsiklóprogramba. Válaszul a Szovjetunió 1980-ban titokban kiválasztott egy 9 női űrhajósból álló csoportot. 1982. augusztus 19-én egyikük, Szvetlana Szavickaja, két társával együtt elindult a Szojuz T-7 fedélzetén egyhetes küldetésre. Másnap csatlakoztak az ott tartózkodó kéttagú személyzethez a Szaljut-7 fedélzetén, ekkor történt meg először az, hogy egy űrállomás vegyes nemű személyzetet fogadott be. Tíz hónappal később, 1983. június 18-án a NASA űrhajósa, Sally Ride beírva magát a történelembe, aki az első amerikai nőként hat napot töltött a Challenger űrsikló fedélzetén az STS-7 küldetés során.
A NASA által 1978-ban kiválasztott hat női űrhajós. Balról jobbra: Shannon Lucid, Rhea Seddon, Kathryn Sullivan, Judith Resnik, Anna Fisher és Sally Ride. Forrás: NASA
Sally Ride NASA űrhajós a Challenger űrsikló fedélzetén az STS-7 küldetés során. Forrás: NASA
Szavickaja 1984. július 25-én ismét történelmet írt, mint az első nő, aki részt vett egy űrsétán a második Szaljut 7-re tartó űrrepülése során. Kevesebb mint három hónappal később, október 11-én az amerikai Kathryn Sullivan is befejezte első űrsétáját a Challenger űrsiklón az STS-41G küldetés során. Mivel Sally Ride volt Sullivan egyik társa, ez volt az első alkalom, hogy az személyzetben két nő is helyet kapott.
Szvetlana Szavickaja szovjet űrhajósnő űrséta közben a Szaljut-7 űrállomáson, 1982 augusztusában. Forrás: NASA
Kathryn Sullivan (balra) és Sally Ride (jobbra) a Challenger űrsikló fedélzetén az STS-41G küldetés részeként 1984-ben. Forrás: NASA
Helen Sharman nemcsak az első ember az űrben az Egyesült Királyságból, hanem az első nő, aki ellátogatott a Mir orosz űrállomásra. 1991 májusában, nyolcnapos magánfinanszírozott Juno-missziója során Sharman élettudományi kísérletek sorozatát hajtotta végre és brit iskolásokkal is beszélgetett. 1991 júniusában volt az első alkalom, hogy az STS-40 Spacelab Life Sciences 1 küldetése során 3 nőből álló személyzet tartózkodjon az űrben. A három hölgy résztvevő; Rhea Seddon, Tamara Jernigan és Millie Hughes-Fulford volt.
Helen Sharman az Egyesült Királyság első űrhajósa az orosz Mir űrállomás fedélzetén 1991-ben. Forrás: NASA
Először három nő: Tamara Jernigan (hátsó sorban középen), mellette Rhea Seddon és a középső sorban Millie Hughes-Fulford, együtt repültek az űrbe az STS-40 küldetés részeként 1991-ben. Forrás: NASA
Dr. Roberta Bondar, akit 1983-ban a Kanadai Űrhajós Program kezdeti testületének 6 tagja közé választottak be, később ő lett az első kanadai nő az űrben az STS-42 repülése során, mely 1992 januárjában indult. Küldetés-specialistaként és az első neurológusként több mint 40 kísérletet végzett el az űrben és részt vett a nyolcnapos International Microgravity Laboratory-1 (IML-1) küldetésben is. Dr. Mae Jemison, 1992 szeptemberében ő lett az első színes bőrű amerikai nő az űrben az Endeavour STS-47 Spacelab-J küldetésének tagjaként. A nyolcnapos repülése során számos élet- és anyagtudományi kísérletet végzett el.
A NASA 1990-es űrhajósosztályába választották Ellen Ochoat, aki 1993 áprilisában lett az első spanyol nő az űrben, mint a Discovery STS-56 küldetés-specialistája. Ochoa további három űrsikló-repülést hajtott végre 2013 és 2018 között, majd a NASA houstoni Johnson Űrközpontjának első spanyol igazgatója lett.
1985-ben űrhajósnak választotta a Japán Nemzeti Űrfejlesztési Ügynökség (mai nevén JAXA), Dr. Chiaki Mukait, aki 1994 júliusában lett az első japán nő az űrben, amikor is 15 napot töltött küldetés-specialistaként az STS-65 IML-2 küldetésben a Columbia űrsikló fedélzetén. Ő lett az első japán űrhajós, aki két űrrepülést hajtott végre, amikor is 1998-ban ismét visszatért az űrbe az STS-95 fedélzetén.
Dr. Roberta Bondar az első kanadai nő az űrben, részt vesz egy neuro-vesztibuláris kísérletben az STS-42 International Microgravity Laboratory-1 (IML-1) küldetése során. Forrás: NASA
Dr. Mae Jemison az első afroamerikai nő az űrben a Spacelab modulban dolgozik az STS-47 Spacelab-J küldetése során. Forrás: NASA
Ellen Ochoa az első spanyol nő az űrben, szabadidejében szívesen fuvolázott az STS-56 küldetése során. Forrás: NASA
Dr. Chiaki Mukai az első japán nő az űrben, az STS-65 IML-2 küldtése során a Spacelab modulban úszik. Forrás: NASA
Elena Kondakova űrhajós volt az első orosz nő, aki hosszú távú küldetést teljesített az űrben. 1994. október 3-án indult és 169 napot töltött a Mir űrállomás fedélzetén az Expedíció-17 tagjaként, majd 1995. március 22-én tért vissza a Földre. Shannon Lucid volt az első amerikai nő, aki hosszú távú küldetést teljesített, 1996. március 22-én az Atlantis űrsikló fedélzetén érkezett meg a Mir űrállomásra. Ő volt a második űrhajósnő, aki a Shuttle-Mir program részeként repült. Lucid összesen 188 napot töltött a Mir fedélzetén, ezzel új rekordot állított fel az Expedíció-21 és 22 tagjaként, mint a leghosszabb űrben tartózkodó női űrhajós egyetlen űrrepülés alatt.
Első sor, jobbról a második Elena Kondakova szovjet űrhajósnő, a Mir fedélzetén az Expedíció-16 és 17 váltása között 1994-ben. Forrás: NASA
Shannon Lucid NASA űrhajósnő, az Expedíció-21 személyzetének tagjaként 1996-ban a Mir űrállomáson. Forrás: NASA
Mikor még Lucid a Mir fedélzetén tartózkodott, Claudie André-Deshays, Franciaország első női űrhajósa 1996 augusztusában az állomásra utazott a Cassiopée kutatás során, ez volt az első alkalom, hogy két nő tartózkodott bármely űrállomás fedélzetén. Miután feleségül vette Jean-Pierre Haigneré francia űrhajós, 2001 októberében visszatért az űrbe, ezúttal nyolcnapos Andromède-kutatási során a Nemzetközi Űrállomásra és ő lett az első nő, aki két különböző űrállomáson élt és dolgozott.
Claudie André-Deshays (bal szélen) Franciaország első női űrhajósa, Juri Usacsev (középen) orosz űrhajóssal és Shannon Lucid (jobb szélen) NASA űrhajóssal a Mir fedélzetén 1996-ban. Forrás: NASA
Claudie Haigneré a Nemzetközi Űrállomás Zvezda szervizmoduljában pózol 2001-ben. Forrás: NASA