A február 15-én elstartolt Progressz MSz-19 küldetést követően (amely azóta sikeresen meg is érkezett) újabb teherszállítmány indulhat útnak a Nemzetközi Űrállomásra, ezúttal amerikai részről. Nézzük is a küldetés legfontosabb részleteit:
Indítás ideje, helye: 2022. február 19. magyar idő szerint 18:39, Mid-Atlantic Regional Spaceport – 0A indítóállás, Wallops-sziget, Virginia, USA
Megbízó: NASA
Rakomány: a Northrop Grumman Innovation Systems Cygnus NG-17 „S.S. Piers Sellers” teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomásra
Rakomány össztömege: 3,7 tonna
Hordozórakéta: Antares 230+
Pálya: kb. 400 km-es alacsony Föld körüli pálya
Fokozat visszatérése: az első fokozat az Atlanti-óceánba fog lezuhanni.
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a NASA és Northrop Grumman Youtube-csatornáján
A küldetés kimenetele: sikeres
A küldetés számokban:
- 2022-ben a 16. orbitális indítási kísérlet
- a 16. Antares hordozórakéta repülés
- a 230-os sorozatú Antares 11. repülése
- 17. repülés a Nemzetközi Űrállomásra a NASA-val kötött kereskedelmi utánpótlási szolgáltatási szerződés (CRS-2) keretében.
A teherűrhajó február 21-én (hétfőn), 10:35-kor érkezik meg az ISS-hez. Az űrhajó befogása és a dokkolás a Unity modul Föld felé néző portjára ezúttal is manuálisan, az űrállomásról irányítva, a Canadarm2 segítségével fog megtörténni. A műveletet Raja Chari, a NASA űrhajósa fogja elvégezni, Kayla Barron közreműködésével.
A küldetés legfontosabb adatai. Infografika: Séra Gábor
A Cygnus űrhajó Piers Sellers amerikai űrhajósról és éghajlatkutatóról kapta a nevét. Sellerst 1996-ban választották ki űrhajósnak. Két évet töltött kiképzéssel. Három Space Shuttle-misszióban vett részt, amelyek feladata a Nemzetközi Űrállomás összeszerelése volt. Összesen 559 órát töltött az űrben és 41 óra ISS-en kívüli tevékenységeket (EVA) végzett. Sellers űrhajósként 2011-ben, az űrsiklóprogram befejezésekor vonult nyugdíjba, de továbbra is a NASA-nál maradt, a Goddard Űrközpontban. Piers Sellers 2016. december 23-án, 61 éves korában hunyt el.
Piers Sellers – Kép forrása: NASA
Az NG-17 a szokásos teherszállítmány (élelem, mellett ezúttal is érdekes tudományos felszereléseket és kísérleteket fog az ISS-re szállítani, melyből a legfontosabbakat gyűjtöttük össze nektek:
A bőrünk védelmére irányuló kutatás
A bőrszövet romlása évtizedek alatt következik be. A világűrben, és a súlytalanságban végzett tevékenységek az öregedéshez hasonló változásokhoz vezetnek a szervezetben, de az űrben sokkal gyorsabban zajlik. A Colgate Skin Aging kísérlete a mesterségesen létrehozott emberi bőrsejtek sejtes és molekuláris változásait vizsgálja és értékeli a súlytalanság körülményei között. Az öregedéssel összefüggő bőrelváltozások nem egyszerűen kozmetikai jellegűek. A test legnagyobb szerveként a bőr többféle funkciót lát el, többek között védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben, szabályozza a testhőmérsékletet és érzékszervi inputot szolgáltat. Ezért a bőr funkcionális, vagy szerkezeti stabilitásának elvesztése más egészségügyi problémák potenciális forrása is lehet. A kísérletben használt mesterséges sejtek a Földön mintaként szolgálhatnak a bőr öregedési folyamatai ellen védelmet nyújtó termékek kifejlesztéséhez.
Tumorgyógyszerek tesztelése
A MicroQuin 3D Tumorja egy gyógyszer hatását vizsgálja mell- és prosztatarákos sejtekre az űrben. A súlytalanságban ezek a sejtek természetesebb háromdimenziós modellben nőhetnek, ami megkönnyíti szerkezetük, génexpressziójuk, és a gyógyszerre adott reakciójuk jellemzését. Az eredmények új betekintést nyújthatnak a gyógyszer által megcélzott sejtfehérjékbe, és segíthetnek a rákos sejteket célzó egyéb gyógyszerek fejlesztésének előmozdításában.
A hidrogénérzékelők javítása
Az OGA H2 Sensor Demo az űrállomás oxigéntermelő rendszerének (OGS) új érzékelőit teszteli. Az OGS elektrolízissel, azaz a víz hidrogénre és oxigénre történő szétválasztásával állítja elő a belélegezhető oxigént. A hidrogént vagy kivezetik a fedélzetre, vagy egy utófeldolgozó rendszerbe küldik, ahol a hulladék szén-dioxiddal újra egyesülve vízzé alakul. A jelenlegi érzékelők biztosítják, hogy a hidrogén nem kerül az oxigénáramba, de érzékenyek a nedvességre, a nitrogénre, a kalibráció eltolódására és egyéb olyan tényezőkre, amelyek problémákat okozhatnak. Ezek miatt 201 napos használat után ki kell cserélni őket.
A most az ISS-re szállítani kívánt technológia tartósabb érzékelőket biztosíthat olyan helyzetekben, amikor a 201 naponkénti csere akadályozó tényező, csökkentve ezzel a hosszabb űrmissziók során (például a Holdra vagy a Marsra irányuló küldetések) szükséges tartalékok számát. Az oxigéntermelő rendszerek megfigyelésére szolgáló továbbfejlesztett technológia a Földön zárt környezetben, például víz alatti, illetve távoli, és veszélyes helyeken lévő létesítményekben is alkalmazható.
Az OGA H2 érzékelő hardvere a repülésre való felkészülés közben. Kép forrása: NASA Marshall Űrközpont
Jobb akkumulátorok
A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) Space As-Lib nevű vizsgálata olyan lítium-ionos másodlagos akkumulátor működését demonstrálja, amely szélsőséges hőmérsékleten és vákuumkörnyezetben is képes a biztonságos és stabil működésre. Az akkumulátor szilárd, szervetlen és lángálló anyagokat használ, és nem szivárog ki folyadék. Az eredmények jótékony hatással lehetnek az akkumulátor teljesítményére számos potenciális felhasználási területen, például az űrben és más bolygókörnyezetben. A szilárdtest-akkumulátorok a Földön is alkalmazhatók zord környezetben, valamint az autóiparban és a repülőgépiparban.
A Space As-Lib hardver az indítás előtti termikus vákuumtesztelésen. Kép forrása: JAXA
Növények az űrben
Az űrben történő növénytermesztés jelenlegi rendszerei talajt vagy táptalajt használnak. Ezek a rendszerek kicsik, és a tömegük, valamint a tárolási, karbantartási és higiéniai problémák miatt nem méretezhetőek jól űrkörnyezetben. Az XROOTS ehelyett hidroponikus (vízalapú) és aeroponikus (levegőalapú) technikákat tesztel, amelyek csökkenthetik a rendszer teljes tömegét. A vizsgálat során videofelvételeket és állóképeket készítenek a gyökérzónáról és a termésről a növényi életciklus értékeléséhez, a magcsírázástól az érésig több független növekedési kamrában.
Az eredményeknek köszönhetően az élelmiszernövények termesztésére szolgáló nagyobb léptékű rendszerek kifejlesztése valósulhat meg az űrben. Az vizsgálathoz kifejlesztett rendszer elemei emellett javíthatják a növények termesztését földi környezetben, például üvegházakban, és hozzájárulhatnak az emberek élelmezésbiztonságának javításához.
Aeroponikus technológiával termesztett zöldhagyma. Kép forrása: Sierra Space
A tűzbiztonság javítása
A szilárd tüzelőanyagok meggyulladását és kialvását vizsgáló (SoFIE) berendezés lehetővé teszi az anyagok gyúlékonyságának vizsgálatát valós légköri körülmények között. A létesítmény a Combustion Integrated Rack (CIR) berendezéssel működik, amely lehetővé teszi a jelenlegi és tervezett küldetések keretében különböző oxigénkoncentrációk és nyomás mellett végzett vizsgálatokat. A Földön a gravitáció befolyásolja a lángokat, de az űrállomás fedélzetén a súlytalanságban a tűz másképp viselkedik, és váratlan módon viselkedhet. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a tüzek veszélyesebbek lehetnek a csökkentett gravitációban, ami a jövőbeni űrmissziók biztonságát illetően aggodalomra adhat okot. A kutatási eredmények azonban nagymértékben hozzájárulhatnak annak megértéséhez, miként alakul ki, és hogyan terjed a tűz súlytalanságban. Ezenfelül a kapott információk segíthetnek az űrrepülés során használt anyagok és modellek gyúlékonyságának előrejelzéséhez használt modellek validálásában. Ennek köszönhetően javulhat a személyzet biztonsága azáltal, hogy segíti a fedélzeten és az azon kívüli tevékenységekhez használt ruhák tervezését, és meghatározhatóvá válnak a legjobb módszerek az űrben keletkező tüzek elfojtására. A kutatás emellett a tűzbiztonság jobb megértéséhez is hozzájárulhat, és hozzájárulhat az otthonokban, irodákban, repülőgépeken és más földi felhasználási célokra használt anyagok tesztelési módszereinek fejlesztéséhez.