Northrop Grumman US | Cygnus CRS-2 NG-14 küldetés profil

Péntek hajnalban startol az NG-14 küldetés keretében egy újabb Cygnus teherűrhajó az ISS-hez. Egy Antares 230+ hordozórakéta fogja pályára állítani az űreszközt. A Cygnusnak a hagyomány szerint mindig adnak nevet, a mostanit Kalpana Chawla indiai származású amerikai űrhajósnőről nevezték el, aki a Columbia-katasztrófában vesztette életét.

← Oroszország 🇷🇺 – Gonyec-M27, M28 és M29 | SpaceX 🇺🇸 – Starlink-12 →

Indítás ideje, helye: 2020. október 3. magyar idő szerint 03:16 – , Mid-Atlantic Regional Spaceport – Launch Area 0 A, Wallops-sziget, Virginia, USA 🇺🇸
Megbízó: NASA
Rakomány: A Northrop Grumman Cygnus NG-14 (S.S. Kalpana Chawla) teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomásra
Rakomány össztömege: ~6 600 kg (ebből 3 458 kg hasznos teher az ISS-re)
Hordozórakéta: Northrop Grumman Antares 230+ hordozórakétája
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) – 171 x 295 km, 51,63° hajlásszöggel
Fokozat visszatérése: –
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a NASA és Northrop Grumman YT csatornáján.
Indítás kimenetele: sikeres indítás – beszámoló

Az Antares-Cygnus rendszer
Az Antares, vagy korábban Taurus II egy közepes teherbírású hordozórakéta, melyet az Orbital Sciences Corporation (ma az NG része) és a Juzsnoje Tervezőiroda fejlesztett ki. A Cygnus teherűrhajó ISS-hez való indítására szokták használni a NASA COTS és CRS programjai keretében. Több mint 8 tonnát képes alacsony Föld körüli pályára állítani, így ez a legnagyobb NG által üzemeltetett hordozórakéta.

Első indítására 2013-ban került sor a Wallops-szigetről, a Mid-Atlantic Regional Spaceport-ból (Közép-atlanti Regionális Űrkikötő). A rakéta első négy startja hibátlan volt, azonban az ötödik indításkor (2018) a hajtóművek meghibásodása miatt pár másodperccel elemelkedés után a még majdnem üzemanyaggal teli rakéta visszazuhant a startállásra, és elszabadította a poklot – mindent megsemmisítve. Amíg a vizsgálat és az újratervezés fázisában volt az NG, Atlas-V-ös rakétákkal indították a Cygnusokat. Az újratervezés egy erősebb rakétát hozott vissza szolgálatba, illetve a Cygnusnak is elkészült egy második, bővített változata.

A jelenleg használt Cygnus teherűrhajók kapacitása: 3 500 kilogramm/ 27 m³ nyomás alatt lévő hasznos teher. 66 napig képes az űrben tevékenykedni – küldetése után szintén 3,5 tonnányi hulladékot képes magával vinni. A nyomás alatt lévő tehermodult (ezüstszínű henger) az olasz Thales Alenia Space gyártja, és az űrrepülőgépeken használt Multi-Purpose Logistics Module (Többcélú Logisztikai Modul) alapján lett megtervezve. A szervizmodult a GEOStar műholdplatform alapján tervezték meg – a NASA Dawn űrszondája is ilyen platformra épült. A cirkuláris napelemeket is az NG gyártja (az első verzió napelemeit egy holland cég gyártotta).

Az első fokozatot két darab RD-181 kerolox hajtómű gyorsítja 3 percen és 18 másodpercen keresztül körülbelül 4,1 km/s sebességre. Hat másodperccel később leválik a második fokozat, és rövid egy coast phase, azaz gyorsítás nélküli repülési szakasz kezdődik. Fél perccel később leválik az orrkúp, majd az áramvonalazó burkolat ami az első és második fokozatot kötötte össze. Nyolc másodperccel később, T+00:04:07-kor beindítják a második fokozatot, ami egy Castor 30XL szilárd hajtóanyagú rakétafokozat. 4,07-ről egészen 7,5 km/s sebességre gyorsítja a Castor a Cygnus űrhajót, 2 perc 45 másodperc alatt. Ezután irányba állítják és 2 percel később leválasztják a Cygnust, ami akkorra már úton lesz az ISS-hez (persze a Cygnusnak is kell finommanővereket végrehajtania, hogy tényleg az ISS-hez jusson el).

Cygnus CRS-2 NG-14
Ez a küldetés lesz a 14. ISS utánpótlási missziója a Northrop Grumannak. A Cygnus NG-14 rakománnyal való feltöltése szept. 9-én kezdődött a NASA Glenn Saffire V tudományos moduljával. Az utánpótlási rakományok bepakolása két nappal később kezdődött, és körülbelül egy héttel később erősítették rá a Cygnust az Antaresre. “Late Cargo Load”, azaz a kései berakodást igénylő rakományok behelyezése szept. 22-én történt. Az ármavonalazó kúpot egy nappal később helyezték rá a rakétára. Az NG-14 lesz a második legnagyobb hasznos tömeget szállító teherküldetés eddig, a maga 3,458 kilogrammnyi tudományos, utánpótlási és hardver/alkatrész rakományával:

A főbb tudományos műszerek és modulok
Multi-Needle Langmuir Probe (m-NLP) az Oslói Egyetem és a norvég Eidsvoll Electronics vállalat mérőeszköze, az ionoszféra plazmájának sűrűségét fogják mérni. Mivel az ISS egy viszonylagosan alacsony pályán kering, az ionoszféra plazmasűrűségének maximumát könnyen lehet így mérni. A m-NLP jelenleg az egyetlen műszer a világon mely képes az ionoszferikus plazmasűrűség változásait egy méter alatti felbontásban meghatározni. Az m-NLP lesz az első rakomány ami a Bartolomeo platformra lesz szerelve az európai Columbus module oldalán.

ELaNa 31, Educational Launch of Nanosatellites (Nanoműholdak Oktatási Jellegű Indítása), küldetés keretében a következő CubeSatokat fogják kibocsátani az ISS-ről: Alpha, Bobcat-1, NEUTRON-1, and SPOC.
A SAFFIRE V, a Spacecraft Fire Experiment (űrben létrehozott lángcsóva kísérlet), második küldetése, a NASA Glenn Kutatóközpontja által kezdeményezett kísérleti program, mely a mikrogravitációban hivatott megfigyelni a következőket – égés stabilitása, füst terjedése és lángcsóva kiterjedése és annak formái.
Az Onco-Selectors kísérlet, melyben a mikrogravitációban fognak ún. onco-selector gyógyszereket tesztelni, és azok hatását a hírvivő RNS-ekre (genetikai információt szállító ribonukleinsav). Az onco-selector gyúgyszerek meg tudják különböztetni az egészséges és rákos sejteket, a kutatók szerint ezzel a kísérlettel ki tudják válogatni majd a hatékonyabb gyógyszereket, melyekkel egy nap a leukémia gyógyíthatóvá válik.
Az Universal Waste Management System (Univerzális Hulladékkezelési rendszer, egyszerűbben egy új űrtoalett) célja a jövőbeli Holdra és Marsra irányuló küldetésekhez tökéletesíteni a “technikát”. Az új dizájnba beleépítették az űrhajósok javaslatait, illetve a kompakt dizájnnak és új anyagoknak köszönhetően 65%-al kisebb és 40%-al könnyebb a jelenleg használtaknál. A jelenleg használt amerikai űrtoalett mélle lesz installálva, ami jelenleg a Node 3 – Tranquility modulban található. Ezzel az új modullal növelni fogják az ISS személyzetének életminőségét is, ugyanis a Commerical Crew Program sikeres űrhajóival hamarosan az űrállomás állandó személyzete is növekedni fog.

Egy fejleszett retektermesztő modul is helyet kapott a Cygnuson. A múltban termesztettek már retket az űrállomáson, de a jelenlegi kísérletben több palántát visznek fel melyek nevelését más-más időben fognak elkezdeni, így statisztikailag tudják követni a retekpalánták fejlődését, hasznos információkat biztosítva a jövőbeli hosszútávű mélyűri küldetésekhez.
A Puerto Rico-i Egyetem kutatói által készített Ammonia Electrooxidation (Ammónia-elektrooxidáció) kísérlet mikrogravitációban. A kísérlet lényege, hogy az emberi vizelet anyagaiból ammóniát állítanak elő, amiből aztán egy ammónia üzemanyaggcellában lehet felhasználni ivóvíz és elektromos áram előállítására.