Növekvő igények, csökkenő költségvetés – egyre kritikusabb a Deep Space Network jövője

Kapcsolódó

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

A NASA mélyűri kommunikációs hálózata számos tudományos küldetésben játszik fontos szerepet, de lassan kapacitásának határához ér.

Egyre nagyobb terheléssel üzemel a Deep Space Network (DSN), ami a mélyűri tudományos küldetések kapcsolattartásáért felel. A jövőben az Artemis-küldetések során is kulcsszerepet fog játszani, ez alapjaiban változtathatja meg az űrszondákkal történő űrkutatási missziókat. Bár a világ több pontján (Ausztráliában, Spanyolországban és Kalifornia államban) is óriási antennák üzemelnek, a folyamatosan növekvő igények mellett már a tavalyi Artemis-1 küldetés előrevetítette a következő évek problémáját, ha nem változik a helyzet, sőt decemberben már túl is terhelődött a rendszer. Ráadásul a berendezések egyre inkább elöregednek, ami tovább rontja a hatékonyságukat.

„Ha az Artemis-program ténylegesen felpörög, minden más mellékvágányra kerül, és ez alapjaiban érinti a tudományos küldetéseket” – mondta el Suzanne Dodd, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) részlegének bolygóközi hálózatokért felelős igazgatója. Az amerikai űrhivatal új holdraszállási programjának első, személyzet nélküli küldetése során az Orion űrhajó összesen 903 órányi, míg a másodlagos hasznos teherként induló nyolc cubesat 871 órányi „DSN-időt” használt fel, ez pedig többek között a James Webb űrtávcsőtől vett el adatátviteli kapacitást – az eddigi legnagyobb és legfejlettebb űrobszervatórium egyedül 185 órát veszített, ami tekintve eddigi elképesztő, ugyanakkor összetett felfedezéseit, jelentős mennyiségnek számít. 
Vagy mindenkit megkérünk az Artemis-indítások idején, hogy mellőzze a hálózat használatát, vagy mindenkinek szenvedés lesz a munka, ezt már tavaly megtapasztalhattuk” – tette hozzá Dodd.

A NASA a közeljövőben további fontos űrkutatási missziókat tervez indítani, és az egyre fejlettebb űrszondák egyre nagyobb kommunikációs igénnyel bírnak, viszont a DSN-t régóta nem fejlesztették, ráadásul a költségvetését jelentősen csökkentették: míg 2010-ben 250 millió dolláros, addig idén már csak 200 millió dolláros éves büdzséből kellett megoldani az üzemeltetést. Legutóbb július 12-én adott ki egy figyelmeztető riportot a NASA főfelügyelője.

Az űrhivatal talán végre kezdi felismerni és megérteni az egyre égetőbb problémát, és négy pontos fejlesztési tervet kezdtek kidolgozni, aminek részét képezi egy új, 18 méter átmérőjű antenna-csoport, a LEGS telepítése. A hat antennából álló rendszert kizárólag a holdi küldetésekhez használnák, de ez önmagában még nem jelent megoldást. Ugyanis legalább még egyszer ennyi antennát kéne telepíteni, hogy a DSN ne legyen folyamatosan túlterhelve.

A DSN kaliforniai adóvevő állomásának antennája. Fotó: NASA/JPL
Dark mode powered by Night Eye