Növekvő igények, csökkenő költségvetés – egyre kritikusabb a Deep Space Network jövője

Kapcsolódó

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

A nap képe #1508 – ISS napelemtáblák

A napfelkelte első sugarai, melyek megcsillannak a Nemzetközi Űrállomás...

Ebben a hónapban már biztosan nem térhet vissza a Földre a Starliner

Egy tegnapi közleményben újabb halasztást jelentettek be a NASA...

A NASA mélyűri kommunikációs hálózata számos tudományos küldetésben játszik fontos szerepet, de lassan kapacitásának határához ér.

Egyre nagyobb terheléssel üzemel a Deep Space Network (DSN), ami a mélyűri tudományos küldetések kapcsolattartásáért felel. A jövőben az Artemis-küldetések során is kulcsszerepet fog játszani, ez alapjaiban változtathatja meg az űrszondákkal történő űrkutatási missziókat. Bár a világ több pontján (Ausztráliában, Spanyolországban és Kalifornia államban) is óriási antennák üzemelnek, a folyamatosan növekvő igények mellett már a tavalyi Artemis-1 küldetés előrevetítette a következő évek problémáját, ha nem változik a helyzet, sőt decemberben már túl is terhelődött a rendszer. Ráadásul a berendezések egyre inkább elöregednek, ami tovább rontja a hatékonyságukat.

„Ha az Artemis-program ténylegesen felpörög, minden más mellékvágányra kerül, és ez alapjaiban érinti a tudományos küldetéseket” – mondta el Suzanne Dodd, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) részlegének bolygóközi hálózatokért felelős igazgatója. Az amerikai űrhivatal új holdraszállási programjának első, személyzet nélküli küldetése során az Orion űrhajó összesen 903 órányi, míg a másodlagos hasznos teherként induló nyolc cubesat 871 órányi „DSN-időt” használt fel, ez pedig többek között a James Webb űrtávcsőtől vett el adatátviteli kapacitást – az eddigi legnagyobb és legfejlettebb űrobszervatórium egyedül 185 órát veszített, ami tekintve eddigi elképesztő, ugyanakkor összetett felfedezéseit, jelentős mennyiségnek számít. 
Vagy mindenkit megkérünk az Artemis-indítások idején, hogy mellőzze a hálózat használatát, vagy mindenkinek szenvedés lesz a munka, ezt már tavaly megtapasztalhattuk” – tette hozzá Dodd.

A NASA a közeljövőben további fontos űrkutatási missziókat tervez indítani, és az egyre fejlettebb űrszondák egyre nagyobb kommunikációs igénnyel bírnak, viszont a DSN-t régóta nem fejlesztették, ráadásul a költségvetését jelentősen csökkentették: míg 2010-ben 250 millió dolláros, addig idén már csak 200 millió dolláros éves büdzséből kellett megoldani az üzemeltetést. Legutóbb július 12-én adott ki egy figyelmeztető riportot a NASA főfelügyelője.

Az űrhivatal talán végre kezdi felismerni és megérteni az egyre égetőbb problémát, és négy pontos fejlesztési tervet kezdtek kidolgozni, aminek részét képezi egy új, 18 méter átmérőjű antenna-csoport, a LEGS telepítése. A hat antennából álló rendszert kizárólag a holdi küldetésekhez használnák, de ez önmagában még nem jelent megoldást. Ugyanis legalább még egyszer ennyi antennát kéne telepíteni, hogy a DSN ne legyen folyamatosan túlterhelve.

A DSN kaliforniai adóvevő állomásának antennája. Fotó: NASA/JPL
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye