Orosz meteorológiai műhold Bajkonurból

Kapcsolódó

A nap képe #1475 – Perseverance és a Jezero-kráter

A Perseverance marsjáró, és a poros Jezero-kráter.

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

Megfelelő pályára állt az orbitális blokk – hangzott el a Roszkozmosz ma reggeli élő közvetítésében ez a mondat, arra utalva, hogy a Szojuz-2.1a sikeresen parkolópályára állította az Arktika-M1 műholdat, és az azt végső pályára helyező Fregat-M végfokozatot. Az Arktika műholdak segítségével folyamatos tudományos megfigyelés alatt tudják majd tartani az űrből nehezen elérhető északi-sarki területeket, illetve folytonos telekommunikációs lefedettséget fognak biztosítani, főleg abból a célból, hogy a Barents-, Kara- és Jeges-tengeren biztonságosabbá tegyék a hajózást. Az Arktika-hálózat többfajta távérzékelési mérést is végezhet, például az északi területek időjárási viszonyait figyelheti, de eközben távközlési és navigációs célokra is használható ezen az elképesztően kietlen és lakatlan területen. A kb. 2100 kg-os műholdat az NPO Lavocskin tervezőiroda tervezte gyártotta, a cég saját fejlesztésű Navigator műholdplatformja alapján. Az űreszközt 3 tengely mentén stabilizálják giroszkópokkal, energiaellátását pedig két kihajtható napelemtábla biztosítja. A műholdról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

A Szojuz rakéta elindulásának pillanatai. Kép forrása: Roszkozmosz

A Szojuz rakéta beindítási szekvenciája T-16 másodperckor kezdődött – ekkor kezdték meg az első fokozaton található RD-107A és második fokozaton található RD-108A fokozatos beindítását. T+0 másodpercre más az összes motor teljes tolóerőt produkált, és a rakétát a startálláshoz rögzítő karokat elhúzták. Másodpercek alatt elhagyta a Szojuz rakéta a Bajkonur Űrközpontot, és megkezdte az útját a világűr felé. Az első fokozat négy darab folyékony hajtóanyagú segédrakétából áll, melyeket a második fokozat (középső fokozat) köré helyeztek el. Mindkét fokozat hajtóművei RG-1 kerozint és folyékony oxigént éget el. Az RG-1 majdnem teljesen identikus az amerikai RP-1-el, a sűrűsége viszont kicsit magasabb. T+1 perc 58 másodperckor leváltak az első fokozatot alkotó segédrakéták. A biztonságos szeparációt a gyorsítórakéták orrából kieresztett oxigénlöket biztosítja. Ezután a második fokozat még 2 perc 50 másodpercig működött. A második fokozat leválása előtt pár másodperccel a harmadik fokozat hajtóművei beindultak, biztosítva azt, hogy a második fokozat leállása után nem fog a hajtóanyag buborékokat alkotni/lebegni a tartályokban a súlytalanság miatt. Ezt „hot staging” technikának nevezzük, ugyanis a második fokozat tetejét kicsit „megperzselik” a harmadik fokozat hajtóművei. Négy és fél perc után a harmadik fokozat is elégette az összes üzemanyagát. Ekkor veszi át a „vezetést” a Fregat végfokozat. A hipergolikus hajtóművével először egy alacsony parkolópályára állt az orbitális blokk (Fregat+Arktika-M1).

Az orbitális blokk behelyezése az áramvonalazó kúpok alá. Kép forrása: Roszkozmosz

A következő órákban a Fregat-M még két manővert fog véghez vinni a megfelelő pályára állításhoz. Ez volt a harmadik orosz indítás idén: az első egy Szojuz küldetés volt, melynek keretében egy Lotosz-S katonai műholdat bocsátottak fel, majd másodszor szintén Szojuzzal indult útnak a Progressz MSz-16 teherszállító űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra. A következő orosz indításra várhatóan márciusban kerülhet sor, ekkor egy kereskedelmi kisműholdas rideshare missziót fognak Szojuz rakétával végrehajtani. Ha minden igaz, ezen a küldetésen fog felmenni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói által épített SMOG-1 zsebműhold is (PockeQube, 5x5x5cm szabvány). Már nagyon várjuk az indítást, remélhetőleg Magyarország negyedik műholdja is sikeresen elégi a világűrt!

A Szojuz rakéta alja, itt találhatóak az első és második fokozat motorjai. Kép forrása: Roszkozmosz

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye