Az utóbbi hetekben rengeteg új terv jelent meg az orosz űrhivatalnál (Roszkoszmosz) a jövőt illetően, amit lassan követni sem lehet.
Kezdjük pár rövid hírrel.
Az NPO Enyergomas vállalat bejelentette, hogy egy új, metán hajtóanyagú hajtóművön dolgozik, mely a RD-0177 kódnevet kapta. A döntés nem meglepő annak tükrében, hogy az USA következő generációs hajtóművei is ezt az üzemanyagot fogják használni. A SpaceX Raptorja, illetve a Blue Origin BE-4 hajtóműve, mely az ULA leendő Vulcan, és a Blue saját New Glenn hordozóját fogják meghajtani.
A másik hír, hogy továbbra is a terítéken van a Szojuz-5 nevű rakéta tervezése/építése, mely olcsón nyújtana az űrhöz hozzáférést, és főleg emberes űrhajók indítására használnák, illetve szóba került az egykori Sealunch tengeri úszóplatform igénybevétele is a rakétához.
Tervek tehát vannak bőven, és még nem is beszéltünk a Szojuz űrhajót leváltandó Orelről (Sas), illetve Oroszország saját űrállomás-terveiről, melyeket ezúttal nem szeretnék részletezni, azok megérnek egy külön többoldalas írást.
A fenti hírek kapcsán Ivan Moiseev, az orosz Űrintézet (Space Policy Institute) vezetője kritikus hangot fogalmazott meg, és “papírrakétáknak” minősítette a terveket, melyek soha nem fognak megvalósulni. Moiseev azért is kritizálta a Roszkoszmoszt, hogy nincsen egy egységes, és előremutató űrprogramja Oroszországnak.
A nagy probléma még, hogy a Roszkoszmosz költségvetése nem elegendő az ilyen programokra, a külső kommunikációjuk pedig azt a képet akarja mutatni, hogy Oroszország még mindig nagyhatalom az űriparban – ami talán az emberes Szojuz utakon kívül sajnos már nem igaz. Elég csak amúgy megnézni a Roszkoszmosz hivatalos Twitter oldalát, gyakorlatiag mindennap bejelentésre kerül valami, de tényleges fejlesztés vagy építés nem.
Erre jó példa az új nehézhordozó az Angara-5 rakéta esete, mely az 1960-as évektől szolgálatban lévő Proton rakétát váltaná le. Az Angara-5 már túlvan egy 2014-es tesztúton, de a nem megfelelő költségvetés, gyártási problémák (állítólag felső utasításra az egész gyártósort áthelyezték Moszkvából Omszkba, mely aztán késleltette a Protonok gyártását is), és a kereslet hiánya miatt csúszik az egész program.
A Proton listaára kb. 65 millió dollár, de az utóbbi 10 évben 3 indítás is kudarccal végződőtt, így nem népszerű a megrendelők körében. A Protont váltó Angara ára a TASS orosz állami hírügynökség híre szerint kb. 100 millió dollár jelenleg (a rakéta második útja idén esedékes), és az oroszok ezt próbálják meg lejjebb szorítani 2024-re, indításonként 57 millió dollárra.
A hírre Andrej Ionin, az orosz Űrutazási Akadémia egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy a Roszkoszmosz állításai köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, és az ilyen hivatalos közlemények a tényeket próbálják elferdíteni. Ionin azt is elmondta, hogy az Angarának esélye sincs a nemzetközi piacon, mely a SpaceX hatására egyre inkább az újrahasználható rakétákról szól..
Miközben ezeket a sorokat írom, természetesen egy újabb, június 30-i bejelentést is találtam a Roszkoszmosztól: az Angara rakéta egy újrafelhasználható fokozatokból álló verzióján is dolgoznak…
Ember legyen a talpán, aki átlátja ezt a káoszt – nekem sem sikerült -, de talán sikerült érzékeltetnem, hogy Oroszországban sajnos nem megfelelően haladnak a dolgok..
