Új információk láttak napvilágot a leendő orosz újrahasználható rakétáról. Belsős forrásokról van szó, ugyanis múltkor már a rakétát tervező iroda vezetője azt mondta, hogy a negatív fogadtatás miatt nem beszélnek többet a tervekről és fejlesztésekről.
Az egyik új információ, miszerint a korábbi „Amur” név helyett mostantól „Szojuz-LMG” a projekt hivatalos neve, így a jövőben mi is így hivatkozunk majd rá. A korábbi műszaki tervekben is vannak változások, az üzemanyagtankok és az áramvonalazó kúp is szénszálas kompozitból készül a korábban tervezett alumínium helyett. Az áramvonalazó kúpokból (fairing, ezek védik a hasznos terhet az indítás során) két fajta lesz elérhető, egy normál és egy nagyobb (konkrét méreteket nem tudunk, de az alábbi képen a nagyobb változat látható). A szénszálas anyagnak köszönhetően megnőtt a rakéta teherbírása is: egyszer használatos módban 13,6 tonnát, újrahasználható módban 10,5 tonnát lesz képes szállítani a Szojuz-LMG alacsony Föld körüli pályára. A leszállólábak is átdolgozásra kerültek, amik így még jobban hasonlítanak a SpaceX Falcon-9 rakétán használtakhoz.
A tervek szerint a program első részében a fokozatokat max. 10 alkalommal használják majd újra, később pedig 100-szor, és újrahasználható második fokozat kifejlesztésén is gondolkoznak.
Emlékeztetőül, a 360 tonna össztömegű, kétfokozatú rakéta kb. 55 méter magas és 4,1 méter széles lesz, és a Vosztocsnij Űrrepülőtérről indítanák legkorábban 2026-tól.
Az első fokozaton 5 db, folyékony metánnal és oxigénnel működő RD-0169А hajtóművet használnának, míg a második fokozat ennek a hajtóműnek 1 db vákuum-optimalizált változatát kapná.