Vasárnap este egy orosz GLONASSZ navigációs műholdat fognak pályára állítani egy Szojuz rakétával a Pleszecki Űrközpontból. Összegyújtöttük az indításról és a hasznos teherről a legfontosabb és érdekesebb információkat.
Indítás ideje, helye: 2020. október 25. magyar idő szerint 21:08 – , Pleszecki Űrközpont – 43/3 (13L) indítóállás, Oroszország 🇷🇺
Megbízó: Orosz Űrhaderő
Rakomány: egy darab GLONASSZ-K1 navigációs hold
Rakomány össztömege: ~960 kg
Hordozórakéta: Szojuz 2.1b/Fregatt végfokozattal ellátva
Pálya: 19 100 km x 19 100 km közepes Föld körüli pálya 64,8°inklinációval
Élő közvetítés: ?
Indítás kimenetele: Sikeres volt az indítás, a műhold is megfelelően pályára állt.
A Szojuz-2.1b hordozórakéta
A Szojuz-2 rakéta a szovjet/orosz Szojuz indítójárművek legújabb és legmondernebb változata. Alapjáraton a háromfokozatú járművel alacsony Föld körüli pályára szoktak hasznos terhet állítani. A régebbi Szojuz verziókhoz képest az első fokozat (gyorsítórakéták) illetve a második és harmadik fokozaton található rakétahajtóművek új, hatékonyabb üzemanyag befecskendező rendszereket kaptak (fuel injector). A digitális repülésirányítási és telemetriai rendszereknek köszönhetően már rögzített startállásról is el lehet indítani az újabb Szojuzokat, míg a régebbi verzióknál magát az indítóállást kellett forgatni a megfelelő irányba, hogy a kijelölt pályára tudjon állni. A Szojuz-2 verziójú rakétákat gyakran speciális felső fokozatokkal indítják, így magasabb pályára is tudnak műholdakat állítani, például geoszinkron vagy a Molnyija-pályákra. A felső fokozatnak külön repülési, navigációs, telemetriai… rendszerei vannak, így nincs szoros szoftveres összeköttetésben a Szojuz rakétával. A Szojuzokon (beleértve: Szojuz-U, Szojuz-FG és 2.1b) általában a Fregatt végfokozatot szokták használni, melyet a Lavocskin-tervezőiroda gyárt. A 2-es variáns a Szojuz-U és Szojuz-FG rakétákat váltotta le, mára már véglegesen. A 2-es verziók közül is a 2.1b a legmodernebb: a harmadik fokozaton található RD-0110 kerolox hajtóművet lecserélték az RD-0124-re (szintén kerolox), ami drasztikusan megnövelte a harmadik fokozat hatékonyságát, melyet a hajtómű fajlagos impulzusának növekedésének köszönhetünk (326 másodpercről to 359 másopercre – a hajtómű hatékonyságát még a kiáramló gázok sebességével is leírhatjuk: 3,2 km/s-ről 3,5 km/s-re nőtt) így növelve a hasznos teher tömegét 7 tonnáról 8,2 tonnára.
Forrás: NasaSpaceFlight
A Fregatt végfokozat és a GlONASSZ-K1 navigációs műhold
Ezen az indításon is a Fregatt végfokozatot fogják használni a precíz pályára állításhoz. Nagyon rugalmas a felhasználása: használták már nagy teher pályára állítására, precíziós pályamódosításra, illetve bolygóközi űrszondák szökési sebességre gyorsítására is: például a Mars Express vagy Venus Express űrszondáknál. Jelenleg a negyedik fokozatként szokták használni a Szojuz rakétákon, ahogy azt előbb említettem. A Lavocskin-tervezőiroda felhasználta az űrszondák építésénél gyűjtött tapasztalatát (Luna, Marsz, Lunokhod, Venyera) a Fregatt tervezésénél, és a végfokozatban sok hasonlóságot megtalálhatunk. A fokozatot hat darab gömb alakú tartály alkotja egy kör alakú lemezre illesztve, melyekből négyben üzemanyagot tárolnak, a másik kettőben pedig az irányítási és navigációs hardvert, vagyis a fokozat “agyát”. A hajtómű a gömbtartályok közé lett elhelyezve. Üzemanyagként hipergolikus asszimetrikus-dimetilhidrazint és dinitrogén-tetraoxidot használ (UDMH/NTO). Mivel ez a hajtóanyagkeverék nem forr el egy bizonyos idő után, a hajtóművet is úgy tervezték hogy hétszer (!) be tudják gyújtani, így akár komplex küldetéseket is ki tud szolgálni. A fokozat háromtengelyes, de akár forgásstabilizált állapotban is tud működni. Kiemelt tulajdonságok:
Önálló – a hasznos teher/terhek pályára állítását az első másodperctől egészen a szétválásig teljesen önállóan végzi
“Smart”, vagyis okos – a fokozat AI szoftverét úgy programozták, hogy minden vészhelyzetet el tudjon önmaga hárítani a küldetés sikeressége érdekében
Pontos – GPS és GLONASSZ hálózatok segítségével majdnem hajszálpontos pályára állítást tud elvégezni
Éllettartam – 48 órát képes az űrben működni, így hosszabb küldetéseket is képes elvégezni
Forrás: CNES
A GLONASSZ-K (eredetileg Uragan-K) űreszköz a GLONASSZ navigációs műholdflotta harmadik generációja. Ezek már megnövekedett, 10-12 éves élettartammal rendelkeznek, csökkentett, mindössze 935 kilogrammos tömeggel, de a kapacitásuk megnőtt egy plusz L-sávú navigációs transzponderrel. A GLONASSZ (Globalnyaja Navigacionyaja Szputnikovaja – Szisztema, vagy magyarul Globális műholdas navigációs rendszer) egy orosz, az amerikai GPS-hez hasonló polgári/katonai navigációs műholdkonstelláció. A rendszer 21 műholddal szolgál 3 orbitális síkban, három darab pótműholddal, jelenleg is pályán. 100 méteres (szándékosan csökkentett) pontosságot szolgáltat polgári felhasználásra és 10-20 méteres pontosságot katonai célkora. Az Uragan-K műholdak három tengelyen stabilizáltak, és nadir felé mutató pozícióban működnek. Két kihajtható napelemtábla látja el az elektromos berendezéseket az űreszközön.
