Az 1,2 tonnás Szpektr-RG űrobszervatórium, amely a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő L2 Lagrange-ponton található, egy fejlett röntgen-megfigyelőközpont, amelyet galaxishalmazok, valamint szupermasszív fekete lyukak észlelésére és feltérképezésére terveztek. Az űrobszervatórium koncepciója a Szovjetunió idején keletkezett, de mint sok nagy űrprojektet, a Szovjetunió összeomlása idején ezt is félretették. Az orosz űrvállalat, a Roszkoszmosz végül átvette az ötletet, és a német űrügynökséggel, a DLR-rel (German Aerospace Center) társult a projektben. A terv szerint Oroszország a Szpektr-RG űrszondát építené és indítaná, míg a németországi székhelyű Max Planck Társaság Földönkívüli Fizikai Intézet megtervezné és megépítené a fedélzeten található elsődleges műszert, az eROSITA-t, amely egy röntgentávcső. Ennek a műszernek az első megfigyelései 2019 végén történtek, és 7 éves felmérést készültek vele elvégezni.
Minden jól ment egészen addig, amíg év elején ki nem robbant az orosz-ukrán háború. A szankciók részeként február 26-án Németország megtette azt a lépést, hogy leállítja az együttműködését Oroszországgal a Szpektr-RG űrobszervatóriummal kapcsolatban. Abban az időben az eROSITA a nyolc előirányzott felmérésből négyet befejezett, majd alvó üzemmódba került.
Az eROSITA felépítése. Forrás: Max Planck Intézet
De most a Roszkoszmosz igazgatója, Dmitrij Rogozin kijelentette, ideje újra bekapcsolni az eROSITA-t méghozzá a világtudomány érdekei miatt. Rogozin a következő megjegyzéseket tette: „Utasítottam a mérnökcsapatot, hogy a Szpektr-RG űrobszervatóriumban kezdjék meg a német eROSITA távcső működésének helyreállítását az orosz távcsővel párosítva. 2019. július 13-án indították Bajkonurból a Proton-M hordozórakétával a Szpektr-RG csillagos égbolt tanulmányozására szolgáló egyedülálló orbitális rendszert, amelyet az NPO Lavocskin (Roszkoszmosz) hozott létre. Jelenleg 1,5 millió km-re van a Földtől. Február 24-e után a német vezetés úgy döntött, hogy kikapcsolja a csillagvizsgáló saját részét. Azoknak Berlinben, akik russzfób politikai okokból úgy döntöttek, hogy kikapcsolják a német távcsövet, nem volt ehhez erkölcsi joguk. Az űrobszervatórium munkája szükséges a tudomány számára. Kijavítjuk a németek hibáját, és bekapcsoljuk a távcsövet a Szpektr-RG csillagvizsgálónkban. Annak ellenére hogy, Németország azt követelte, hogy kapcsoljuk le a Szpektr-RG két távcsövének egyikét, az orosz szakemberek ragaszkodnak a munka folytatásához. A közeljövőben a Roszkoszmosz meghozza a megfelelő döntéseket.”
Figyelembe kell venni, hogy az obszervatórium európai részének leállása alatt az orosz rész tovább folytatta a tudományos adatok gyűjtését.
2016 elején közzétett fényképen az orosz ART-XC távcső tesztprototípusa. Forrás: Roszkoszmosz
Visszhang
Német tisztviselők szerint a tudományos műszer beleegyezésük nélküli újraindítása károsíthatja a távcsövet, mászrészről „emberrablásnak” vagy kalózkodásnak minősül a távcső jogtalan használata.
Nem sokat kellet rá várni, amíg a Roszkoszmosz hivatalos oldala is kiadott egy válasznyilatkozatot, amelyben reagáltak a kalózkodás vádjára: „A Roszkoszmosz által tervezett Szpektr-RG orosz űrobszervatóriumban a német eROSITA távcső aktiválása és az emiatt a külföldi médiában feltámadt információs hullám kapcsán érdemes felidézni egy történelmi hasonlatot! 1966 februárjában a Luna-9 szovjet automata bolygóközi állomás hajtotta végre a világ első lágy landolását a Hold felszínén. Bernard Lovell, a Jodrell Bank angol rádiócsillagászati obszervatórium igazgatója befogott egy szovjet rádiójelet, amely továbbította az első panorámaképet a Holdról. Ennek eredményeként a külföldi média korábban közölt képeket, mint a szovjet újságok. Valamiért abban a helyzetben ezt Nyugaton nem „kalózkodásnak” és tudományos adatok ellopásának tekintették. Továbbra is meg kell állapítani, hogy Nyugaton a kettős mérce volt és van most is…”
Beüzemelés
Egy- másfél hónapig tarthat az eROSITA bekapcsolása mivel az irányításához szükséges megfelelő parancsokat ki kell dolgozni. „Ez eltart egy bizonyos ideig. Talán egy hónap, talán másfél hónap, de nem több” – mondta Rogozin. Majd kifejtette, hogy Oroszország nem rendelkezik a német szakemberek által használt módszertani eljárásokkal, ezért eltart egy ideig, amíg bekapcsolják a műszert.
„Sőt, tudjuk biztosítani a tudományos adatok archiválását hogy később átadhassuk a német szakembereknek. Így nem veszítenek semmit. Részünkről nem fordulhat elő úgynevezett kalózkodás. Minket csak a tudomány legmagasabb céljai vezérelnek” – biztosított mindenkit Rogozin. „A helyzetet a műszaki szakemberek értékelik, és javaslatot adnak arra, hogyan és mikor kapcsoljuk be a német távcsövet” – tette hozzá. Majd kiemelte hogy a távcső lekapcsolása veszteséget okozott a Roszkoszmosznak, ezért az állami vállalat Németországnak kívánja számlázni a kárt. Ezen kívül a Szpektr-RG megfigyelési programját is módosítani kellett.
Aggályok
Az Orosz Tudományos Akadémia viszont aggodalmát fejezi ki a Roszkoszmosz azon tervei miatt, hogy bekapcsolják a Németország által kikapcsolt eROSITA távcsövet. Az akadémia megvitatja a Roszkoszmosszal a német eROSITA távcső sorsát, amely az orosz Szpektr-RG obszervatórium része, a tudósok attól tartanak, hogy az állami vállalat tervei a távcső önálló használatára károsak lesznek. Erről Alekszandr Szergejev, az akadémia elnöke számolt be.
„Az eROSITA irányítása nem könnyű feladat, sőt, bizonyos értelemben kockázatos is. Mert ezt az eszközt nem mi hoztuk létre és nem mi üzemeltettük. Ez a technika nagyon komoly, egyedülálló, és a tudósainknak aggályai vannak, vajon képesek leszünk-e helyesen gazdálkodni. A kollégák aggódnak amiatt, hogy nem károsítjuk-e ezzel a készüléket” – mondta Szergejev. Elmondta azt is, hogy aláírásával levelet küldtek a Roszkoszmosz főigazgatójának, Dmitrij Rogozinnak, amelyben ismertette az akadémia álláspontját.
Emellett júniusban az Orosz Tudományos Akadémia Űrtanácsában is megvitatják a helyzetet. „Az Űrtanácsban megvitatjuk ezt a helyzetet. Mindenképpen meghívjuk kollégáinkat a Roszkoszmosz tudományos és műszaki tanácsából” – tette hozzá az Orosz Tudományos Akadémia vezetője. Később Rashid Sunyaev akadémikus, a Szpektr-RG obszervatórium projekt tudományos igazgatója elmondta, hogy a német eROSITA távcső munkájának újraindítása csak a német fél beleegyezésével lehetséges, az összehangolatlan lépések a készülék meghibásodásához vezethetnek. Sunyaev szerint az „egyoldalú fellépések ilyen helyzetben csak növelik az emberek közötti bizalmatlanságot”.
Rogozin válasza ezúttal sem maradt el: „Nem, nem fogjuk elrontani. A távcsövet nem a németek kapcsolták ki, hanem az orosz szakemberek Németország kérésére. A Szpektr-RG űrobszervatóriumot egy orosz vállalatnál állították össze orosz mérnökök, orosz hordozórakéta bocsátotta a világűrbe. Az orosz csillagászoknak működő obszervatóriumra van szükségük, nem pedig egy feszültségmentesített vas- és üvegdarabra, amely másfél millió kilométerre lóg a Földtől. A Szpektr-RG munka eredményeinek jelentősége kolosszális, ez az obszervatórium, amely a mélyűrben figyeli azokat a jelenségeket, amelyek hatással lehetnek bolygónk életére. Ezért abbahagyjuk a nyugati hisztérikus „partnerek” és munkatársainak dallamára való táncolást. Nekünk elég, hogy az Európai Űrügynökség tönkretette az ExoMars közös marskutató küldetést, amely idén szeptemberben már teljesen indulásra készen állt. Most a Szpektr-RG-t is tönkre akarják tenni. Tudományos közösségünknek és űriparunknak összehangoltan és kizárólag a nemzeti tudomány érdekeit szem előtt tartva kell cselekedniük, és kizárólag nemzeti érdekeink vezérelhetik őket. Az obszervatóriumnak a felsőbb tudományt kell szolgálnia, nem pedig a kicsinyes európai politikusok szeszélyeit, akiknek a nevét senki sem ismeri és nem is akarják megismerni. A Roszkoszmosz szakemberei világszínvonalú szakemberek, a rájuk bízott feladatot úgy tudják majd megoldani, hogy a német távcső vezérlőhurkát nem sértik meg. Eljön az idő, amikor maguk a németek is hálásak lesznek nekünk. Még akkor is, ha saját kritikusaink hallgatnak. Remélem, hogy az Orosz Tudományos Akadémia a Roszkoszmosz barátai és az Akadémia elnöke, Alekszandr Mihajlovics Szergejev tisztelettel és megértéssel kezelik érveimet.”
A teljes obszervatórium. Felül az orosz ART-XC távcső, alatta az eROSITA. Forrás: Roszkoszmosz
E cikk írása közben újabb orosz akadémikus szólalt fel az űrtávcső engedély nélküli bekapcsolása ellen.
Az eROSITA német űrtávcső adatai nem segítenek az orosz tudósoknak, ha Németország hozzájárulása nélkül használják őket, mivel komoly tudományos folyóiratokban nem publikálják őket. Ezt az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igazgatója, Lev Zeleny akadémikus nyilatkozta. „Intézményünk – minden tudós – határozottan ellenzi ezt a javaslatot. Ennek a kifogásnak politikai és technikai okai is vannak” – mondta Zeleny. Először is, az orosz csillagászok számára nem világos, hogyan lehet majd irányítani a német távcsövet, és ami a legfontosabb, hogyan befolyásolja ez az orosz tudósokhoz való hozzáállást a világon. A jogosulatlan adatok eltulajdonítása nem kerül közzétételre komoly folyóiratokban, ami a tudományos kommunikáció fő formájának tekinthető. Zeleny szerint általában minden űrügynökségnek a saját műszerét kell működtetnie, még akkor is, ha az valaki más űreszközén működik.