Az elmúlt napokban két hír is érkezett Kína különböző hordozórakétáiról, ezeket foglaljuk most össze egy cikkben.
A Hosszú Menetelés-9 egyszer használatos verziójának eltörlése
Tavaly érkeztek az első tervek a Kinai Nemzeti Űrhivatal Hosszú Menetelés-9 (CZ-9) óriásrakétájáról, amit ezidáig 2027-ben terveztek bemutatni és ami még az évtized vége előtt holdi teherszállító küldetéseket hajtana végre. A nemzetközi űripar tendenciáit úgy tűnik a kínaiak sem hagyják figyelmen kívül, ugyanis a mos bemutatott változtatás alapján elvetik az egyszer használatosként tervezett első fokozatot, és kizárólag az újrafelhasználható verzió fejlesztésére koncentrálnak a jövőben. Az új koncepció alapján (ami már a bemutató alapján aerorácsokat is tartalmaz) a három fokozatból álló rakéta 108 méter magas, 10 méter átmérőjű lesz, alacsony Föld körüli pályára 150 tonna, holdirányú átviteli pályára 50 tonna, Marsirányú átviteli pályára pedig 35 tonna hasznos teherkapacitással fog rendelkezni, viszont a változtatások miatt csak 2030 körül repülhetne először. A módosítások leginkább a hajtóművek kialakítását változtatja meg, ugyanis míg korábban nagyobb, akár 500 tonna tolóerejű, két fúvókából álló rakétamotorok gyorsították volna az első fokozatot, valószínűleg kisebb tolóerejű és méretű, egy fúvókával ellátott hajtóműveket kaphat a CZ-9. Érdekes ezen módosítások időzítése, hiszen nem rég került sor az első komolyabb statikus tesztre az akár 500 tonna tolóerővel rendelkező YF-130 kerolox (RP-1 kerozinnal és cseppfolyós oxigénnel működtetett) hajtóművel, amit épp a most elvetett eldobható verziójú első fokozathoz fejlesztenek.
A Hosszú Menetelés-5 Dengjüe / CZ-5G holdi személyszállító rakéta tervein, illetve a Holdraszálló küldetések koncepciójábam is változtattak a kínaiak. A legújabb adatok szerint 27 tonna hasznos teherkapacitása lesz a hordozónak holdi átviteli pályára, és két külön rakétával juttatnák el a személyzeti kabint és a holdi leszállóegységet a Holdhoz, amivel aztán két tajkonauta szállhatna le a felszínre. Ennek a verziónak legkorábban 2027-re becsülik a bemutatkozó repülését, de a második fokozat YF-100M vákuumra optimalizált hajtóművével már egy teljes, 300 másoperces tesztet is sikeresen végrehajtottak október végén.
Középen az új kialakítású CZ-9. Fotó: OurSpace
Felgyorsítják a Hosszú Menetelés-5B gyártását és módosíthatják is a fokozatait
A széleskörű nemzetközi felháborodást kiváltó, hirhedt rakétaverzió gyártási ütemének felgyorsításáról is múlt héten tett említést Liu Ping, a China Academy of Launch Vehicle Technology (CALT) igazgatója. Ugyanis az 5B variáns, amivel a Tienkung Űrállomás minden modulját feljuttatták, már korábban, és épp az elmúlt hetekben is komoly aggodalmat okozott az irányítatlanul visszatérő 30 méteres és kb. 23 tonnás első fokozat miatt. Kína tervei között szerepel a Kouvang nevű internetszolgáltató műhold-megakonstelláció kiépítése, és a Hosszú Menetelés rakétacsalád ezen verzióját alkalmaznák a pályára állításokhoz. Az új YZ-2 második fokozattal nagy számban szeretnék felbocsátani a szatelliteket, hogy minél előbb felvegyék a versenyt a SpaceX Starlink-rendszerével. Másrészt viszont a második fokozatnak köszönhetően az első fokozat is képes lehet a jövőben irányított visszatérésre a Föld légkörébe, ugyanis utóbbira nem lenne szükség közvetlenül az orbitális pálya eléréséhez, és maradna üzemanyaga a visszatérési manőverekre is. Bár Liu erről már nem nyilatkozott pontosan, de egyes feltételezések szerint a teljes rakétarendszer az orosz Proton-M+Briz-M és Blok-DM végfokozatokhoz hasonlóan hajtana végre indítást, azaz az első fokozat lényegében egy szuborbitális pályán maradva térne vissza hajtóműves manőverezés segítségével, így nem jelentene veszélyt emberéletekre vagy földi infrastruktúrára. De erről valószínűleg csak a jövőbeli felbocsátások után alakíthatunk ki biztos képet, addig pedig csak reménykedünk, hogy Kína nem fogja teljesen figyelmen kívül hagyni a nemzetközi űripari egyezményeket.
A CZ-5B legutóbbi, október 31-i indítása. Fotó: Ourspace