Egy blog az űrutazásról

SpaceX Sentinel-6A: sikeres indítás

Újabb sikeres küldetést mondhat magáénak a SpaceX. A mai start a Falcon-9 rakéta 100. küldetése és 99. indítása volt (az Amos-6 küldetés statikus hajtóműtesztje közben bekövetkezett robbanás és a rakéta elvesztése miatt eggyel kevesebb az indítások száma), melynek keretében pályára állították a NASA/ESA kooperációjából megvalósult Sentinel-6A tengerszint-megfigyelő műholdat.
Ismét egy vadonatúj hordozórakéta debütált, immáron zsinórban a harmadik küldetésen vetettek be korábban nem használt első fokozatot. A B1063 sorszámú rakéta 18:17-kor minden gond nélkül elstartolt a kaliforniai Vandenberg légitámaszpont 4E jelű indítóállásáról.

Fotó: Spaceflightnow.com

Kb. 2,5 perc múlva az első és második fokozat szétvált, és az első fokozat azonnal meg is kezdte az ún. boostback burn-t, azaz a visszafordító manővert. Ezúttal ugyanis nem drónhajóra történt a visszatérés, hanem RTLS (Return To Launch Site = visszatérés az indítási helyszínre) leszállást hajtottak végre. A hordozórakéta pedig rendben vissza is tért a Landing Zone 4 leszállási zónára, és mivel szárazföldi landolást hajtott végre, szinte folyamatosan nyomon is követhettük a teljes visszatérést! A szárazföldi leszállásra a műhold kis tömege, és az alacsony pálya miatt volt lehetőség, illetve a Csendes-óceánon jelenleg nem tartózkodik a SpaceX egyetlen drónhajója sem, és a cég számára szinte elképzelhetetlen, hogy egy első fokozatot “eldobjanak”.

A második fokozat két hajtóműgyújtást is végrehajtott, hogy megfelelő pályára állítsa a műholdat. Nem egészen 1 órával az indítás után pedig rendben le is vált a Michael Freilichről elnevezett űreszköz, ezzel újabb sikeres küldetést teljesített a SpaceX.
A misszió érdekessége, hogy 2019 júniusa óta ez volt az első alkalom, hogy a nyugati parton található Vandenberg Légitámaszpontról történt SpaceX indítás, és ebben az évben nem is lesz több hasonló.
Összeségeben ez volt a SpaceX 108. missziója, idén pedig éves rekordot jelentő 22. indítás.

Update:
Ezekben a percekben kaptuk a megerősítést, hogy a Sentinel-6A első rádiójeleit sikeresen vették az alaszkai Északi-sarki Követőállomásból (North Pole Tracking Station). Gratulálunk a Sentinel-csapatnak!

Mi is élőben közvetítettük az eseményt az Űrutazás-Űrhajók Youtube-csatornánkon, itt tudjátok adásunkat visszanézni:

SpaceX 🇺🇸 | Sentinel-6 “Michael Freilich” küldetésprofil

Magyar idő szerint ma este indul a NASA/ESA Sentinel-6 műholdja a SpaceX Falcon 9 rakétájával. Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat a küldetésről, tartsatok velünk az Űrutazás-Űrhajók csatornán, mert mi élőben fogjuk közvetíteni magyar kommentárral.

← Rocket Lab 🇺🇸 – Return to Sender | Kína 🇨🇳 – Csang’e-5 →

Indítás ideje, helye: 2020. november 21. magyar idő szerint 18:17 – , Vandenberg Légitámaszpont – Space Launch Complex – 4E (SLC-4E), Kalifornia, USA 🇺🇸
Megrendelő: NASA – (National Aeronautics and Space Administration)
Rakomány: Sentinel-6A (Jason-CS) “Michael Freilich” NASA/ESA klímakutató műhold
Rakomány össztömege: 1440 kg
Hordozórakéta: SpaceX Falcon 9 Block 5
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) 1336 km, 66.0° inklinációval
Első fokozat: B1063 – ez lesz az első küldetése ennek a fokozatnak
Fokozat visszatérése: Landing Zone-4 szárazföldi leszállási zóna
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a SpaceX YouTube csatornáján illetve az Űrutazás-Űrhajók YouTube csatornán
Indítás kimenetele: sikeres indítás és első fokozat visszatérés (beszámoló)

Kép készítője: Geoff Barrett

Az indítás számokban:

  • 99. Falcon 9 indítás
  • 100. Falcon 9 küldetés
  • 108. SpaceX misszió
  • 66. első fokozat leszállás
  • 22. SpaceX indítás 2020-ban (rekordmennyiségű indítás)
  • 89. orbitális indítás 2020-ban összesen

A hordozórakéta és az indítás menete
A Sentinel-6A műholdat a SpaceX Falcon 9 hordozórakétája fogja pályára állítani. Az első fokozat a B1063 sorszámú booster lesz, melynek ez lesz az első küldetése. Leszállás után megkapja a B1063.1 minősítést. Az első fokozatot kilenc darab Merlin-1D hajtómű gyorsítja, ezek kerolox hajtóanyagkeveréket égetnek el (RP-1 kerozin és folyékony oxigén). Körülbelül két és fél perccel a start után szétválik az első és második fokozat. A második fokozat egy darab MVac Merlin vákuum-optimalizált hajtóművel van ellátva, ami folytatja a második fokozat és rakományának űrbéli gyorsítását. Mivel az első fokozat most nem drónhajóra, hanem szárazföldi leszállózónára fog visszaérkezni (RTLS: return to launch site), egy ún. boostback burn segítségével fogja magát lelassítani, és végül megfordítani pályája irányát, hogy a kaliforniai partok felé “zuhanjon” vissza. Ezután az entry burn, magyarul belépési/visszaérkezési manőverrel mégtovább lassítja magát (így csökkennek a hő- és erőhatások is). A visszaérkezés egésze alatt RCS hiddegázfúvókák és ún. grid fin kormányrácsok irányítják az első fokozatot. A landing burn, vagy leszálló manőver az utolsó hajtóműindítás, ekkor sima leszállást hajt végre a fokozat (ebben az esetben) a Landing Zone-4 leszállási helyszínre. Az orrkúpok elkapására is kivezényelték az egyedüliként a Csendes-óceánon szolgálatot teljesítő NRC-Quest hajót. A második fokozat a Sentinel-6A műhold leválása után lelassítja magát egy végső hajtóműgyújtással (deorbit burn), és visszatér az atmoszféra sűrűbb rétegeibe.

A vizuális profil
Forrás: SpaceX
A Falcon 9 előkészítése a starthoz, illetve a már függőleges helyzetbe állított rakéta
Képek forrása: SpaceX/NASA

A rakomány – Sentinel-6 “Michael Freilich”
A Sentinel-6A műhold a Jason-3 oceanográfiai munkájáját fogja folytatni, melyet még 2016-ban indítottak. A Sentinelt a meteorológusok pontosabb előrejelzésekre készítésére fogják használni, illetve a klímaváltozás hatásait is hivatott vizsgálni. A Sentinel-6 képes milliméteres pontossággal mérni a világ óceánjainak 90% -ának tengerszintjét, ami pontosabb, mint bármely más műhold. A légköri nyomásról és hőmérsékletről is fog adatokat gyűjteni. A műhold egyéb műszerek mellett tartalmaz egy radaros magasságmérőt, amit a tengerszín pontos topográfiai mérésére fognak használni. Egy GNSS rádió okkultációs eszközzel is ellátták az űreszközt, ezzel szintén légköri nyomást, hőmérsékletet, illetve vízgőz eloszlását tudják vizsgálni. A műholdat Michael Freilich-ről, a NASA volt földmegfigyelési részlegének vezetőjéről nevezték el, aki ebben az évben hunyt el. A Sentinel-6A ikerműholdját, a 6B-t 2025-ben tervezik felbocsátani. A két Sentinel műholddal tervezi a NASA folytatni a partnerségek az ESA, EUMETSAT és CNES-sel az óceanográfia és klímakutatás területén.

Képek forrása: Airbus
A műhold felépítése

Visszatért a kikötőbe a Crew-1 első fokozata

Tegnap sikeresen visszatért a B1061.1 jelű első fokozat a hétfő éjjeli Crew-1 startja után, azonban úgy tűnik nem volt egyszerű útja a boosternek.

A képeken jól látható, hogy az egyik láb lelóg a “Just Read The Instructions” drónhajó fedélzetéről, azonban a rakétát tartja az “Octagrabber” nevű robot, és a hajó személyzete plusz láncokkal is rögzítette a rakétát.
A leszállás a drónhajóra pontosan középen történt, így valószínűleg a leszállás után sodróthatott az első fokozat a fedélzet szélére.
Elon Musk annyit mondott az esetről, hogy pár alkatrészt kell csak kicserélni, a fokozat azon kívül rendben van.
A B1061.1 következő repülése a Crew-2 küldetésen lesz majd, jelenlegi tervek szerint jövő áprilisban.

Fotó: Zshaul Adventures
Fotó: Emily Speck

Rocket Lab: Sikeres első fokozat visszatérés

Nagy lépést tett a Rocket Lab az Electron rakéta újrafelhasználásához.

Magyar idő szerint ma éjjel 02:44-kor sikeresen elstartolt a “Return To Sender”, vagyis “Vissza A Feladónak” nevű küldetés, melyen első alkalommal tért vissza az első fokozat ejtőernyőkkel, egyelőre a tengerre.

Electron a start előtt

Az indításra az új-zélandi Mahia-félszigeten lévő LC-1 startállásról került sor, a hasznos teher pedig 29 db kisműhold volt számos megrendelő számára.
Részletes előzetesünket a küldetésről itt olvashatjátok.
A start után kb. 2 perc 39 másodpercnél az első fokozat leállt, és levált a második fokozatról, mely folytatta tovább az útját. Az első fokozat ezután a manőverező fúvókái segítségével megfordult, és megkezdte irányított visszatérését a légkörbe. T+7 perc 38 másodpercnél kinyílt a stabilizáló ernyő, majd T+8 perc 44 másodpercnél a főernyő, ami tovább lassította a boostert.

Nem túl jó minőségű kép az ejtőernyővel alászálló első fokozatról


Kb. 12 perccel a start után az első fokozat az óceánba csobbant, amit a Rocket Lab hajója várt a közelben. A hírek szerint a fokozat jó állapotban van, és sikeresen a hajó fedélzetére emelték.
A visszatérést sajnos nem lehetett végig követni az élő közvetítésben, és a kihalászott első fokozatról sem kaptunk még képet, amint elérhető lesz bármi, megosztjuk itt a blogon.

A sikeres visszatéréssel a Rocket Lab egy hatalmas mérföldkövet ért el az újrahasznosítás területén, és kíváncsian várjuk a további fejleményeket. A következő lépés a rakéta újrahasználása, illetve az vízre érkezés helyett a visszatérő fokozat helikopterrel való elkapása lesz.
A küldetés másik érdekessége volt, hogy egy újfajta 3D nyomtatással készült Gnome Chompski figura is utazott a hasznos terhek között, ezt a Valve Corp. alapítója, Gabe Newell rendelte meg a Weta műhelyétől, és kijelentette, ahányan megnézik a küldetés videóját az első 24 órában, annyi dollárt fog adományozni egy gyermekkórháznak. Jelen sorok írása közben 151 ezer megtekintésnél jár a videó.

Gnome Chompski a világűrben

UPDATE 11:27
Friss kép Peter Becktől az óceánban lebegő Electronról.

Rocket Lab 🇺🇸 | Return to Sender küldetésprofil

Péntek hajnalban tervezi a Rocket Lab elstartolni a 16. Electron rakétáját az új-zélandi Mahia-félszigetről. Ezt a küldetést az LC-1 startállás fogja kiszolgálni. Nagy mérföldkő lesz ez a misszió a Rocket Lab történetében, ugyanis most terveznek először első fokozatot “visszaszerezni”, egyelőre a tengerből kiemelve.

← SpaceX 🇺🇸 – Crew-1 | SpaceX 🇺🇸 – Sentinel-6 “Michael Freilich” →

Indítás ideje, helye: 2020. november 20. magyar idő szerint éjjel 02:44 – , Launch Complex-1, Mahia-félsziget, Új-Zéland 🇳🇿
Megrendelő: TriSept, UnseenLabs, Swarm Technologies, Auckland Space Institute és Valve Corp. (Gabe Newell)
Rakomány: 29 darab kisműhold és egy titániumból készült gnóm bábu “Gnome Chompski”
Rakomány össztömege: max. 300 kg
Hordozórakéta: Rocket Lab Electron
Pálya: alacsony napszinkron pálya, 400 km-es pályamagassággal
Első fokozat: még hivatalosan nem nevezték el, ez megváltozhat a jövőben
Fokozat visszatérése: ejtőernyő segítségével a Csendes-óceánba, a vízből fogják kiemelni egy hajóra
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a Rocket Lab YouTube csatornáján
Indítás kimenetele: sikeres indítás és első fokozat visszatérés (beszámoló)

A videó készítője: Geoff Barrett

Az Electron hordozórakéta
Az Electron a Rocket Lab kisműholdak és CubeSatok indítására fejlesztett indítójárműve. 18 méteres magasságával, és 1,2 méteres átmérőjével 300 kg hasznos terhet tud alacsony pályára állítani. A rakéta testét high-tech szénszálas kompozitanyagból készítik a lehető legnagyobb tömegtakarékosság érdekében. Az első fokozaton 9 darab 3D-nyomtatott Rutherford hajtómű található, a második fokozaton pedig egy darab vákuum optimalizált van elhelyezve. A második fokozat is tud precíz pályakorrekciókat végrehajtani, de ha több műholdról van szó (vagy bonyolultabb küldetésről), akkor a Kickstage/Photon végfokozat veszi át a 2. fokozat szerepét és majdnem kilométeres pontossággal tudja a kijelölt pályára állítani a hasznos terhet. Részletes cikkünk az Electronról itt olvasható.

A szürkére festett interstage
Forrás: Rocket Lab
Az áramvonalazó orrkúp
Forrás: Rocket Lab
Electron, kicsit szokatlan külsővel
Forrás: Rocket Lab

Az első fokozat visszatér! (remélhetőleg)
Ez lesz az első olyan küldetése a Rocket Labnek, amikor megpróbálják visszaszerezni az első fokozatot egy Csendes-óceánba való leszállás után. Tavaly jelentették be a fokozatok újrafelhasználásának a terveit. Egészen eddig az indításig egyetlen egy cég szokása visszahozni az első fokozatokat, a jól ismert SpaceX. A Rocket Lab viszont más módszerrel tervezi ezt megkísérelni, hajtóműves lassítás nélkül. Az első fokozat alját megerősítették a hő és erőhatások ellen, így képes lesz belépni a Föld légkörébe anélkül, hogy megsemmisülne. Az atmoszférába belépés után egy ún. “ballute” típusú eljtőernyőt nyitnak ki (felfújható gömb alakú ernyő, szuperszonikus sebbességekről hirtelen lefékezésre alkalmas). Miután a ballute segítségével szubszonikus sebességekre lassult a fokozat, egy körkupolás ejtőernyő segítségével méglassabra fékezik az Electront. Ezzel az ejtőernyővel fog a Csendes óceánba vízreszállást végrehajtani. Ha ez sikeres lesz, a 17. küldetésen már egy irányítható paplanernyő (parafoil) lesz a körkupolás helyett, és ekkor már egy helikopterrel fogják elkapni érkezés közben.

A hasznos teher – kisműholdak és egy gnóm
DRAGRACER
A DRAGRACER küldetés célja, hogy olyan technológiát fejlesszenek ki, ami csökkentené a Föld körüli pályán maradt űrszemét mennyiségét. Ezalatt elhasznált rakétafokozatok, öreg műholdakat és egyéb kontrollálatlan objektumokat értünk alacsony pályán. A TriSept cég két darab Millenium Space Systems 6U CubeSatot indít, melyből az egyik fel lesz szerelve egy újfajta fékezőrendszerrel. A fékezőrendszer egy ún. “terminator tape” 70 méter hosszú szalag, ami a közegellenálást hivatott megnövelni. Ezt 45 nap után fogják kiereszteni, és kb. 4 hétig tart majd a fékezési szakasz, mielőtt belépne a légkörbe. Viszonyítás képpen a másik műholdnak körülbelül 7-9 év lesz mire annyira lelassul, hogy visszatérjen az atmoszférába.

A műholdak művészi illusztrációja
Forrás: TriSept

BRO-2 és BRO-3
Az Unseenlabs nevű francia cég két darab műholdja is a rakomány része lesz. Egy 20 műholdas konstellációt terveznek kiépíteni, mellyel a nemzetköti hajóforgalmat szeretnék megfigyelni – így kiszűrni az illegális halászatot és a vizek szennyezését. Hajók helyzetét is tudják majd követni.

Egy BRO műhold művészi illusztrációja
Forrás: Unseenlabs
A konstelláció működése
Forrás: Unseenlabs

APSS-1
Az Auckland Program for Space Systems (APSS) első műholdjának célja a felső légkör elektrosztatikus aktivitásának mérése lesz. A diákok által épített Waka miorangi Aotearoa APSS-1 kisműhold a természeti katasztrófák pl. a földrengések által okozott változásokat is fogja majd mérni az ionoszférában. A napszél kölcsönhatását is vizsgálja majd az említett célterületén.

Az APSS-1 felkészítése
Forrás: APSS

SPACEBEE műholdak
24 darab 1/4U SpaceBEE CubeSat műhold is utazik ezen a küldetésen. A 150 műholdas konstelláció célja internetet szolgáltatni a világ nehezen elérhető/kevésbé lakott területeire. Több iparágban is felhasználhatják a SpaceBEE műholdakat: közlekedés, hajózás és mezőgazdaság.

Gnome Chompski
Gnome Chompski nem csak egy egyszerű tömegszimulátor, hanem egy újfajta 3D nyomtatás technikát is tesztelnek vele. Készítője a díjnyertes Weta-műhely. Chompski gnóm karakterét a híres Half-Life játékokban ismerhették meg a játékosok. A bábu építését a Valve Corp. alapítója, Gabe Newell igényelte, és kijelentette, ahány néző lesz a Rocket Lab indítás streamjén, annyi dollárt fog adományozni egy gyermekkórháznak. Ha tehetitek, nézzétek ti is élőben a startot!

Forrás: Rocket Lab
Forrás: Rocket Lab

A küldetés eseményei időrendileg lebontva:

Óra/perc/mp.Esemény
+ 00:00:01    Elemelkedés
+ 00:02:33       Első fokozat hajtóműveinek leállása
+ 00:02:36   Első és második fokozat szétválasztása
+ 00:02:39   A második fokozat beindítása (az első fokozatot megfordítják
az RCS fúvókák)
+ 00:03:15   Áramvonalazó orrkúp leválasztása
+ 00:07:38   A “ballute” lassítóernyő kinyitása
+ 00:08:44  Főernyő kinyitása
+ 00:08:46 Második fokozat orbitális sebesség elérése
+ 00:08:50  A Kickstage leválása
+ 00:12:48  Az első fokozat vízreszállása
+ 00:49:38A Kickstage Curie hajtómű begyújtása
+ 00:51:08Curie hajtómű leállása
+ 01:00:00A műholdak fokozatos leválasztása

Napi videó – A CRS-21 hasznos terhei

A SpaceX decemberben indítja a következő teherszállító küldetést a Nemzetközi Űrállomásra, immáron a CRS-2 szerződés keretében. Ez lesz az első alkalom, hogy az új Dragon-2 kapszulát használják majd ilyen misszióra, természetesen egy teherszállításra optimalizált változatban. A Dragon érdekes tudományos kísérleteket visz majd magával, illetve egy új légzsilipet is lesz a “csomagtartóban”. Az alábbi videóban a közreműködők beszélnek a küldetésről.